Címerhatározó/Mile-Mille címer
Francia eredetű - címerkoronáik formája alapján - márki család. Képlékeny a név helyesírása - említik Mile, Mille, Milye és Millye formákban is. Magyar feljegyzésekben a "Millye" változatnak van értelem tulajdonítva, magyarul "szelence" a jelentése.
Elszármaztak Németországba, Spanyolországba, Portugáliába és Magyarországra.
A magyarországi ág még az Árpád-házi királyok korában telepedett meg. Első szállásterületük a Bihar vármegyei Sárrét - Szerep és környéke - volt. Komolyabb dokumentálások az 1400-as évektől vannak. A későbbiekben az itt maradt ág - 1760-ban - nemességigazolásuk kapcsán elismertette címerük, mely címer a család korai időszakába datálódik vissza:

Az első ismert említés arról árulkodik, hogy eddigre már vándoroltak az országon belül, ugyanis 1465. április 20-án egy Guthy-Országh Mihály országbíró elé került birtokperben Millye Bálint, mint a vétkes - Nyársapáthy György birtokos nemes - vazallusa részt vett egy Cegléd mellett elkövetett jogtalan birtokfoglalásban.
Első ismert címerük nem igazán részletes leírása - címerszínek: alabástrom, kék, arany; címeralakzatok: turul és korona - 1510-es datálású, tehát II. Ulászlótól kellett kapniuk. Ebből a korból három családtag neve maradt fent: ótordai Millye Fülöp, éa fia - ótordai borostyános Millye Benedek és ótordai Millye János. Az utóbbiak Kolozsmonostoron lelkészként oltármesterek voltak. A szegényes leírás alapján rekostruált címer:

A család felvidéki ágán Millye Pál és fiai - Millye Péter és Millye Tamás - Habsburg II. Rudolftól kaptott címert 1595. május 12 - én Prágában, ez a címer Nyitra vármegyében lett kihírdetve 1596-ban:

A család erdélyi ágán Báthory Gábor erdélyi fejedelemtől kapott címert 1608. augusztus 16-án Millye Gergely, és gyermekei - Millye István, Millye Mátyás, és Millye Anna, a címert a Gyulafehérvári Káptalan jegyezte:

A család erdélyi ága két külön ágra bomlik, egyik ág további származása élt eredeti rokonaik területein - Bihar vármegye - s később Millye János és Millye Mátyás 1688. október 14-én kapott Habsburg I. Lipót királytól. A címer a következő:
