Címerhatározó/Lazói címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Lazói család címerével foglalkozik.
_f%C5%91homlokzata_V%C3%A1radi_J%C3%B3zsef_rajz%C3%A1n,_18._sz%C3%A1zad_v%C3%A9ge-19._sz%C3%A1zad_eleje.png)
Sánkfalvy Antal 1489. november 16-án Budán Mátyástól kapott címert atyafiával Heős Tamással, Lazói Jánossal, valamint Heős Miklóssal, Ferenccel és Andrással, és unokaöccsével Hereni Bálinttal.
megj.: a címer a szövegben nincs leírva
DL 19.599
"Bunyitay Vincze kanonok úr, ki «Nagyváradi püspökség története» czímű művében egész sorozatát adta az érdekesnél érdekesebb régi sírköveknek, a «Monumenta Vaticana Hungariae» czímű nagy vállalatnak egy általa szerkesztett kötetében ismét alkalmat talált arra, hogy ezen becses sírkő-emlékek számát egygyel szaporítsa. Hogy ezen emlék nem hazai földről való, ez csak neveli érdekességét, minthogy régi sír köveinknek három fajára kell figyelmünket ki terjeszteni, t. i. olyanokra, melyek hazai földön magyar emberek emlékét őrzik, továbbá olyanokra, melyek hazai földön, idegenek részére emeltettek s végül azokra, melyek alatt idegen földön, magyarok nyugosznak.Magyar vonatkozású sírkövek száma külföldön nagyon csekély lehet, noha miként jelen sírkövünk is mutatja, e téren is történnek szórványosan felfedezések. – Nagy Iván ismert műve s a Siebmacher magyarországi része gyakran utal hasonló esetekre, minők a többek közt Zungenberg magyar báró, Csonka bég fiának sírköve Tirolban, egy Thököly sírkő Bécsben, b. Megyeri sírköve u. o. a sz. István templomban, stb. stb.; noha mind ezek későbbi korból származnak.* Az első és harmadik sorozatba tartozók egyenlő értékkel birnak előttünk, a második sorozatban említettek értéke a szerint nőhet, a minő szerep tulajdonosának hazai történelmünkben jutott. – De bár mily érdektelen volt is multja az ily sírkő alatt nyugvónak, a sírkő műtörténeti szempontból, kisebb-nagyobb mértékben mindig érdekes marad.
Ismertetendő sírkövünk Rómában a San Stefano il Rotondo templom padozatába van beeresztve, s teljesen ép állapotban van fenntartva,Ezen szép sírkő sikerült rajzát Szoldatics Ferencz hazai művészünk készítette.* anyaga fehér márvány, magassága 2.18, szélessége 0.90 méter. A sírkő képes mezejét széles, felirattal ellátott keret szegélyezi, alól a képes mezővel egyenlő szélességű síma lap szintén felirással van ellátva. – A keret felirása következő:
Azaz: Joannes archidiaconus Transsilvanensis, Pannonius, penitentiarius apostolicus, dum annos ageret LXXV. obiit XVII. Augusti MDXXIII.
Ez tehát Lazó János erdélyi főesperes, apostoli penitentiarius, a magyar zarándokok gyóntatójának sírköve, ki 1523. aug. 17-én, 75 éves korában, az akkor Rómában dühöngő pestis áldozata lett.
A képes mezőt a főpap életnagyságú, teljes papi díszbe öltözött alakja tölti ki, helyzete kettős, fekvő és álló. – Feje alatt a párna hosszas, 130négyszegű, széles szegélylyel s négy sarkán lángnyelv alakú bojtokkal diszített, rajta jobbra és balra az alak fejétől a Lazó-család czímere van elhelyezve, melyről alább lesz szó. – A símára borotvált arcz nemes, határozott vonásain nyugalom és szelídség ömlik el. – Ez arcz kétségtelenül hű mása az elhunytnak, melyet valamely kész képről vagy emlékezet után vésett a művész. – Az elhúnyt fejét egy a felső karokig lecsüngő, alól hat lángnyelv alakú bojttal diszített fejkendő takarja. – Ezen, talán csak olasz földön dívott fejkendő az egész alaknál szokatlan, és idegenszerű hatást idéz elő, kezei egymásra helyezve mellén nyugszanak, a keskeny gallérral ellátott casula, alább a tunicella s ez alatt a földig érő alba, gazdag de merev ránczokba szedve fedik a főpap termetét. – Az alba alatt a puha bőr- vagy szövet-sarukba öltözött lábfejek látszanak, melyeknek talapzatúl a fentebb említett feliratos kőlap szolgál, ezen a kis antiqua betükkel vésett felirat következő:
Ha már ezen második legenda szokatlannak tűnik fel előttünk ezen a XVI. század elejéről származó sírkőnél, minthogy e korban még csak a keretre alkalmazták a feliratokat, – hasonló szokatlan az elhúnyt czímerének a párnán, fejétől jobbra és balra, két példányban való elhelyezése, mely csakis symetria kedveért történt, holott ha sírköveken két czímer alkalmaztatik, a balkézt eső pajzs mindig az anyai czímert tartalmazza. – Szintúgy nem elégíti ki a szem lélőt a czimerpajzsok alakja sem, s ki erről következtetne e sírkő korára, alig helyezné azt, a XVI. század elejére. – E czímerpajzsok el helyezése, valamint azok külalakja, valódi olasz nemzeti – jellegre vallanak, minthogy Olaszországban csekély kivétellel mindenütt hol heraldikáról van szó – tehát nem csak sírkövek nél – az sohasem fő czél, hanem csak eszköz, mellékes, alárendelt, ornamentalis szerepet játszik s ez okból legtöbbször felületes munka eredménye, kivált ha a pajzs, sisak s takarók nyomait tekintjük, sőt a felületesség legtöbbször kiterjed a czímeralakokra is.
131A sírkövön levő czímer leírása következő: Egy ruha-ujjból kinyúló kézfej három tollas s száraikkal egymást keresztező nyilat tart, melyek közől a középsőnek hegye felfelé áll. – Ezen czímerkép szépen és izlésesen van szerkesztve és kivíve; mestere a tér ügyes felhasználását is kellő figyelembe vette. – Hasonló czímerképpel gyakran találkozunk a magyar heraldikában, használta s használja azt több régi és újabb család czímerében (p. Serédy, Comáromy, Katona). Külföldön is elöfordúl, noha ritkábban, mint nálunk.
E czímerpajzsnál még egy csekélységet tartok felemlítendőnek. – Itt ugyanis csak egy kézfőt látunk a ruha-ujj végéből előtünni, az egész, könyökben hajlott kar helyett, miként az magyar heraldikánkban szokásos. – Ezen kis eltérés – valószinűleg – szintén az olasz mester szeszélyének tudható be, de ez egyáltalán nem történt a czímer hátrányára.
A Lazó-család multja teljesen ösmeretlen előttem s nagy köszönettel venném, ha erdélyországi heraldikusaink s genealogusaink közől bárki e család multjára vonatkozó adatokkal felkeresne."
CSERGHEŐ GÉZA: RÉGI MAGYAR SÍRKÖVEK. I. Lazó János sírköve Rómában. Turul, 1890/3. [1]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: