Címerhatározó/Kossuth címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Kossuth család címerével foglalkozik.

kossuthi és udvardi Kossuth

Kossuth Miklós 1479. június 15., Budán Mátyástól kapott címert DL 66.465

A Kossuth-család tudvalevőleg turóczmegyei eredetű és a megyének Kossuth helységében ősidőktől fogva birtokos. A kimutatható első ős Gath, kinek fia Kossuth nevet viselt; e Kossuth 1263 táján élt. Tőle kezdve a czímerszerző Miklósig öt nemzedék virágzott, melynek tagjairól vajmi keveset tudunk. A vármegyei életben szerepelnek ugyan, de nagyobb hírnévre a középkorban nem tesznek szert. Még a czímereslevél is csak a legnagyobb általánosságban emlékezik meg a kitüntetett Kossuthi Miklós jó szolgálatairól. A történelem a XVII. század óta vesz tudomást a család őseinek viselt dolgairól.

A czímereslevél mindenesetre egyik legbecsesebb darabja a nem nagy terjedelmű régi családi levéltárnak, melyet 1896 óta a Magyar Nemzeti Múzeum őriz.

(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))

Kossuth. (Kossuthi és Udvardi).

Túrócz vármegye legrégibb családainak egyike. Eredetét a Zemplén vármegyét tárgyaló kötetben ismertettük. A család egyik ága csak a legújabb korban telepedett meg Szatmár vármegyében. Ez ág tagjai közül János a múlt század első felében losonczi rendőrkapítány. - László 1848-ban Hunyady-huszárhadnagy, később a báró Prónayak tiszttartója, jelenleg földbirtokos. - László, újszászi orvos. Pál aradi gyógyszerész, János a gróf Zselénszky-féle nyirvasvári uradalom intézője. István nagybirtokos Komlódtótfaluban.

Czímer: kékben, három sziklán ágaskodó zerge, mely első lábaival három vörös rózsát tart. Sisakdísz: nyílt fekete sasszárny között a pajzs-alak. Takarók: kékarany, vörösezüst.[1]

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[2]

[3]

Lásd még:

címerhatározó