Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/Kézdivásárhely címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Kézdivásárhely címerével foglalkozik.


Kézdivásárhely postai bélyegzője
A kézdivásárhelyi református egyház pecsétje 1940-es iraton

Kézdivásárhely címere (1909)

Kézdivásárhely legrégebbi címere egyszerű. Háromszögű pajzs kék mezejében vörös toronysisakos és vörös tetőzetű fehér templom látható. A tornyon kereszt áll, a tető vé­gében ezüst szélvitorla.

1740-ben módosították a címert. Legalábbis erről tanúskodik a város akkori pecsétje, melynek körirata: SIGILLVM OPPIDI KÉZDI VÁSÁRHELY 1740. A pecsét közepén látható a városcímer, amely természetesen nem színes, de a Tagányi Károly által megjelentetett, Magyarország címertára című könyv alapján ennek színes változata a következő: kerek talpú pajzs kék mezejében zöld talajon a pajzs hátsó széléből előtűnő (csak első fele látszik) ezüstszekérből kévébe kötött három arany búzakalász emelkedik ki. A szekeret a pecséten egy, a könyvben két egymás melletti ezüstló vontatja. A(z) (innenső) lovat kezében ostort lendítő kalapos férfi üli meg. A pajzson szembenéző pántos tornasisak, melynek csúcsából foszlányok (sisaktakaró) omlanak alá, a sisakon levő heraldikai koronán (sisakkoronán) az oromdísz (sisakdísz) a korábbi címerben látott templom.

Tehát bővítették a címert, ám a korábbi címerképet nem vetették el, hanem oromdíszként tovább éltették. Címertanilag kifogásolható, hogy úgynevezett teljes címerrel állunk szemben, azaz olyannal, melynek van pajzsa, sisakja, sisaktakarója és sisakdísze. Ilyen a nemesi címer. A szakirodalom szerint sisakja csak olyan címernek lehet, amelynek gazdája sisakot hordhat. Tehát sem közigazgatási egységek, sem testületek, sem nők nem láthatják el címerüket sisakkal. Legalábbis az élő heraldika korában ilyesmi nem fordulhatott elő. Ha sisak nincs, akkor sisakdísz vagy oromdísz sem lehet, továbbá sisaktakaró vagy foszlány sem, mivel ezek sisakhoz kötöttek. Korona viszont igen.

A következő időszakban a leírt címert használták hol oromdísszel, hol annak elhagyásával, tehát templom nélkül.

A XVIII. és XIX. század fordulóján igen nagy divat volt a címereket kicicomázni. Ezek már egyáltalán nem vagy igen kevés mértékben feleltek meg a heraldikai előírásoknak. Kézdivásárhely sem volt kivétel. 1902-ben önkényesen bővítették, csicsássá változtatták a városcímert. Ez a kép látható stukkó formájában a Vigadó homlokzatán, valamint a kultúrház színpada fölött szekkóként. A város elöljárósága ezt a cicomás címert 1909-ben hivatalosíttatta. A Királyi Könyvek bejegyzése szerint:

„Álló, csücsköstalpú, vörös pajzsfővel ellátott pajzs, melynek kék mezejében zöld pázsiton a pajzs bal széléből előtűnő s két, jobbra haladó, fekete szerszámos, fehér és fakó ló által vontatott fél szekér látható a lőcs karikájába tűzött három arany búzakalásszal. A baloldali, fehér lovon aranyrojtos piros takaróra csatolt bőrnyergen, fekete kucsmás, kék kabátos, vörös nadrágos és sarkantyús, fekete csizmás lovas ül csizmaszárba dugott rövid ostorral, jobbjával szájához arany postakürtöt emel, baljával pedig a kantárszárat fogja. A vörös pajzsfőbe jobbra fordult arany tábori ágyú látható. A pajzsra helyezett, szemközt álló, koronás nyílt lovagsisak dísze: fehér kockakövekből rakott, kapuval, hat lőréssel és nyolc orommal ellátott, háromtornyú vár. (...) A címer zöld színű damaszkolt kör alakú pecsétlapra van helyezve, melynek két fekete vonal közé fogott ezüst szegélyén fekete nagybetűkkel: HÁROMSZÉK VÁRMEGYE KÉZDIVÁSÁRHELY R. T. VÁROS * 1902 * 1909 * körirat olvasható."

Az ágyú minden bizonnyal Gábor Áronra, ágyúöntő hősünkre és a kézdivásárhelyi ágyúöntésre utal. A lovon ülő férfi parasztból átvedlett postássá. A városvezetőség valószínűleg méltóságon alulinak tartotta, hogy paraszt van a címerben, s átváltoztatta postássá. Ezt könnyen meg is lehet magyarázni, hiszen Moldva felé a városon áthaladt a postaforgalom. Igen ám, de a postásnak delizsanszot kellene hajtania, nem búzakalászos parasztszekeret!

Kézdivásárhely címere (1934)

Erdély Romániához csatolását követően új címereket alkottak. Kézdivásárhely címerén 1934-ben módosítottak. Egyszerűsítették, az ágyút kivették (mert ki tudja, ki ellen fordult az?), ám a fő címerképet meghagyták, sőt, eredeti alakban, az ostoros paraszttal. Ugyanazzal a hibával: két lovat rajzoltak egymás mellé. Ezt kerülni kell, mert távolról nem vehető ki, hét- vagy nyolclábú lovat látunk, s különben a címerben csupán jelképezni kell valamit, lehetőleg stilizáltan. Érdekes módon a három búzakalászt ezüstre festették, s nem aranyra, a többi megegyezik, azzal a kivétellel, hogy a szekérből több látszik, a hátsó pár kerék is, de megmaradt előtűnőnek. A lovakhoz hasonlóan a kerekek ábrázolása is hibás, a túlsót nem kell feltüntetni, nem térben, hanem csak síkban kell ábrázolni.

A szocialista rendszerben a címereket betiltották, csupán a megyéknek és a megyeszékhelyeknek alkottak gyárkéményes, fogaskerekes antiheraldikus jelképeket.

Kézdivásárhely új polgármestere hivatalos címert szeretett volna municípiumának. Rácz Károly 2008-ban felkért három helybeli képzőművészt, készítsenek címertervet. Az alkotásokat kiállították a városháza hirdetőtáblájára, s feltették az önkormányzat új honlapjára is, ahol szavazni lehetett a változatokra. A felkért három képzőművész által készített változatokra közel 192-en voksoltak a honlapon.

(Szekeres Attila: Kézdivásárhely címertervei. Háromszék független napilap, 2008. okt. 3)

  • Irodalom:

A város címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[1]

Lásd még: