Címerhatározó/Egerházi címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Egerházi családok címerével foglalkozik.


Egerházi aliter Képíró[szerkesztés]

A Bethlen Gábor alvinci kastélyának és a gyulafehérvári palotának mennyezetét megfestő mezőbándi Egerházi aliter Képíró Jánost, I. Rákóczi György nemesítette meg. Címerében kitárt szárnyú sas hátán ülő férfi jobbjában fehér, fekete, és vörös színű festékcseppet tartalmazó palettát, baljában szablyára tűzött törökfőt tart.


  • Irodalom:

Sándor Imre: Kolozsvár czímeres emlékei. Kolozsvár, 1920. II. 10–11.

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. (doktori disszertáció) Debrecen, 2010. 31.[1]

Külső hivatkozások:



bösházai Egerházi[szerkesztés]

A már korábban is nemes Bösházai Egerházi (Egerházi de Bösháza) Mihály részére I. Apafi Mihály, kisbuni Bethlen János fejedelmi tanácsos közbenjárására 1670. december 6-án Gyulafehérváron nemeslevelet adományozott, amit ugyanott hirdettek ki 1673. december 8-án.526 [526 MUO 186.] Armálisukat527 [527 417x665/72/– mm.] Apafi Mihály fejedelem és Bölöni János hitelesítette aláírásával. Egykori függűpecsétje mára sajnos elveszett.

Az oklevélben a címerfestmény helye üresen maradt, a szöveg leírása szerint: „Katonai pajzs, égszínkék színű, melynek mezejében vagy udvarában emberi jobb kar háromágú, természetesen zöldellő, virágzó babérágat szorítani látszik, felette középen pedig sárga [madár] … nyugodtan, mintegy … , csőrében cédula ezzel a felirattal: az oltárokért és tűzhelyekért, azaz az édes hazáért a életre-halálra harcolni látható.”528 [528 „Scutum videlicet …[mi]litare coelestini coloris in cuius campo sive area dextrum hominis brachium triramim laurum nativa viriditate florentem stringere visitur, super medio autem … quaedam … schedulam cui inscriptum pro aris et focis quasi pro dulci patria ad internecione usque pugnare rostro gestare conspicitur…”]

Szokatlanul gyenge minőségű, gyakorlatilag folyóírással írt dokumentum, ami nem megszokott kiváltságlevelek esetében. Apafi Mihály idejéből viszont több olyan címeradomány is ismert, amelyben ehhez hasonló feliratos cédulák láthatóak.529 [529 A magyarherepei Barabás címer sisakdíszében fülemüle DEO ET PATRIA~„Isten és haza” feliratú szalagot tart (Maros Megyei Állami Levéltár (MMÁL.) Diplomagyűjtemény. C. 8.). A sófalvi Miklós családéban a PER ASPERA AD PROSPERA~„rögös úton a boldogsághoz” (1678., MOL F 141 Cista Dipl. Ad 5762/1807.), a makfalvi Barabás família címerében: PRO DEO ET PATRIA~„Istenért és hazáért” (1684., MOL. R64.). Textorius András címerébe festett könyv lapjain a VIVITUR INGENIO~„elmével élni” feliratot (1688. MOL F 21 Armales T. nr. 8.). helyezték el.]

Sajnos a família további sorsa ismeretlen, nem utalnak rá sem a levéltári források, sem a szakirodalom.[2]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 102. (PhD értekezés) [3]


  • Külső hivatkozások:


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs