Címerhatározó/EGY/E/M/cöl

A következő lépés eldöntendő kérdése (a címerhatározás IV. a. lépése), hogy az egyféle borítású alapon található cölöp (a fő mesteralak) milyen további járulékos jegyekkel rendelkezik? Először azt vizsgáljuk, hogy hány cölöp van a mezőben. Ez a határozás sorrendjében lehet egy cölöp (jele egy), két cölöp (két), három cölöp (hár) és háromnál több cölöp (hárt).

(Csak azon címerek tartoznak ide, melyekben a cölöpön kívül más címerábra is van vagy maga a cölöp díszített. Ha a mezőben csak a cölöpök találhatók (legalább kettő), az kétféle borítású alapnak számít. Lásd: Címerhatározó/EGY/K/clö)

A cölöpök száma, IV. a. lépés

A cölöpök száma (egy, két, hár, hárt)

Az egyféle borítású alapon a fő mesteralak egy cölöp (egy)    →Tovább

Az egyféle borítású alapon a fő mesteralak két cölöp (két)    →Tovább

Az egyféle borítású alapon a fő mesteralak három cölöp (hár)    →Tovább

Az egyféle borítású alapon a fő mesteralak háromnál több cölöp (hárt)    →Tovább

Vissza←

Definíciók

• A IV. a. lépésben azt határozzuk meg, hogy az alapon milyen cölöp van.

A cölöp olyan geometriai alakzat, mely a pajzs szélességének 1/3-át, más definíció szerint 2/7-ét foglalja el. Több cölöp esetén ezek az arányok módosulnak. Az osztóvonalak által létrejövő mezők közül a két szélsőnek egyforma színűnek kell lennie, különben nem (egy szokványos) mesteralak, hanem hasított pajzs jön létre. Általában mind a két vége érintkezik a pajzs szélével. A cölöp nemcsak egyenes, hanem mindenféle görbe és szögletes vonalakkal meg lehet rajzolva. A mező fő címerábrájának szerepét betöltő cölöp lehet lékelt, egyik végén hegyes, jobb- vagy baloldali helyzetű, más címerábrákkal díszített stb. Ezek az alkategóriák ezen a lépésen (IV. a.) belül mind ebbe a kategóriába tartoznak. Az egyes cölöpváltozatok között a további lépésekben fogunk különbséget tenni.

Példák

Alaptípusok

• 
  Cölöp (a pajzs szélességének 2/7-e)
• 
  Cölöp (a pajzs szélességének 1/3-a)
• 
  Karó (a pajzs szélességének 1/6-a, azaz félszélességű cölöp)
• 
  Szál (a pajzs szélességének 1/12-e, azaz félszélességű karó) (fr: vergette, en: endorse, de: Pfahlfaden, Stab)
• 
  Léc (de: Pfahlleiste)
• 
  Széles cölöp (itt a pajzs szélességének 3/5-e -- más felfogásban értelmezhető úgy is, mint egy ún. jobb oldal és bal oldal vagy egy szóval jobbhasítás, illetve balhasítás [jobb- és baloldalt hasított] mesteralak együttese)

Megkülönböztető jegyek

Szám

• 
  Ikercölöp
• 
  Három cölöp
• 
  Négy cölöp (Aragónia címere)

Hozzáadott jegyek

A hozzáadott jegyek a számmal és díszítéssel egymás között is kombinálódhatnak. Készíhető pl. két vörös, aranyliliomokkal bevetett, lékelt hullámos lebegő jobboldali cölöp is.

Külön jegyek (csonka)

• 
  Széttolt cölöp
• 
  felül hegyes cölöp
• 
  A végein hegyes (ezért lebegő) cölöp (de: doppelt endgespitzter Pfahl)
• 
  Felül csonka cölöp
• 
  Felül csonka lékelt pólya (a lékelésnél az alap borítása áttetszik a résen)

Helyzet

• 
  Jobbratolt cölöp (jobboldali cölöp, jobb cölöp; a pajzs cölöphelyétől jobbra eltolt cölöp) (de: rechter Pfahl)
• 
  Balratolt cölöp (baloldali cölöp, bal cölöp; a pajzs cölöphelyétől balra eltolt cölöp) (de: linker Pfahl)
• 
  Összetolt cölöp (de: aneinandergeschobenen Pfahl), két külön összetolt cölöpből áll, melyek között nincs szabad tér; nem tévesztendő össze a hasított cölöppel, melynek szélessége nem lépi túl a szokványos cölöpét (lásd a borításnál)

Kiegészítő jegyek

A különféle vonalakkal megrajzolt lehetséges cölöpökre lásd az osztóvonal címszót.

• 
  Elöl ormós cölöp
• 
  Hátul ormós cölöp
• 
  Ellenormós cölöp
• 
  Csúsztatottormós cölöp
• 
  Egymástól domborúan elforduló ikercölöp (fr: deux pals ployés adossés)
• 
  Szegett cölöp
• 
  Keretezett cölöp
• 
  Léces cölöp
• 
  Elöl léces cölöp
• 
  Hátul léces cölöp

Borítás

• 
  Hasított cölöp (de: gespaltene Pfahl) (kétféle borítású cölöp); nem tévesztendő össze az összetolt cölöppel, mely két külön cölöp egymás mellé helyezése (lásd a helyzetnél)
• 
  Ezüst-vörös szarufázott cölöp (de: mit sparren belegt Pfahl) (kétféle borítású cölöp)

Díszítés és szerkezeti viszonyok

• 
  A fő mesteralak a pajzsfő, a mellék-mesteralak a három evetes cölöp, mert ezek alkalmazkodnak a fő mesteralak geometriájához
• 
  A fő mesteralak a négy cölöp, nem a kis sakkfigurák (bástyák), melyek alkalmazkodnak a cölöpök geometriájához
• 
  A fő mesteralak a négy cölöp, nem a tornagallér, mely a címerekben általában csak mellékjegyként szolgál. Esetünkben is erről van szó, az aragóniai uralkodócsalád egy tagját különböztetik meg általa.
• 
  A fő mesteralak a telek, nem a cölöpök

Lásd még: A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika