Címerhatározó/Deseő címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Deseő (olv. Dezső), Deső családok címerével foglalkozik.


szentviszlói Deseő[szerkesztés]

1609 december 31-én nyer megerősítő adományt Szentviszlói Deseő György és felesége, Tarródi Erzse, egész Nagygomba községre és Berjeg- és Keleviz-pusztákra, melyeket már ősei bírtak, s azokba a vasvárszombathelyi káptalan által 1610-ben be is vezettettek. A család a török uralom idején Vas és Somogy vármegyékben élt. Az adományos Györgynek fiai: János és György. Jánosnak feleségétől Nádasdy Borbálától fiai: Tamás és István. Tamás (él 1696) felesége Jankovics leány, leányuk Krisztina Hertelendy László neje (él 1718). Ezek leányai: Julia-Kanicsár Pálné, Rozália előbb Skerleczné, majd Deseő Imréné, és Klára Boross Ferenczné. Istvánnak Majkó (vagy Márki) Judittól leányai: Katalin Koltay Ádámné, Erzse Pados Mártonné. János ága e leányok fitestvéreiben kihalt; a leányági utódok az örökölt birtokrészeket elaprózták. Györgynek (él 1641) Svastics Borbálától fia Zsigmond (él 1667), kinek Gusics Zsófiától gyermekei: Ferencz, György, Ádám (élnek 1718). Krisztina Palotay lstvánné, Erzse Kelczné, Kata Mohos Jánosné (élnek 1726). Ferencz - úgy látszik - kihalt; Györgynek felesége Khem Anna (1720), kitől gyermekei János és Pál, Károlynak atyja. Ádám 1724-1748-ig a kanizsai járás főszolgabirája; ő a család fiágának továbbterjesztője. Fiai: József és Imre. József atyja után 1774-ig kanizsai járási főszolgabíró; férfiutóda nem maradt Imre (†1779 előtt), ki a vármegye partikuláris (járási) preceptora volt, feleségével, Hertelendy Rozáliával atyja Imrének és Ádámnak, kik 1779-ben osztoznak még örökségükön. Ifj. Imre (*1751) szintén partikuláris preceptor; feleségével, Rosty Jusztinával (*1761), János és Pulay Rozália leányával nemzé Juditot, ki gróf Forgách Xav. Ferenczczel való házassága által a Forgáchok ú. n. „gombai” ágának vitte az egykori Deseő-vagyon legnagyobb részét. Ádám Temes vármegyébe szakadt, a hol 1785-ben főszolgabíró; ugyanekkor vármegyénktől leszármazásáról és nemességéről bizonyítványt nyer. A fiág, mely vármegyénkben már nem birtokos, benne folytatódik. Címere: a pajzsban szembe néző forgós, sisakos fej; sisakdísze: a koronából kinövő, jobbra fordult, balját ragadozásra nyújtó, jobbjával török fővel tűzött kardot tartó oroszlán.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Deseő 1632[szerkesztés]

II. Ferdinánd magyar király címeres nemesi levele Deseő Gergelynek Bécs, 1632. október 05.

Deseő Gergely címere, 1632.jpg

Deseő Gergely címere, 1632

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Lásd még:

Hamisítvány az armális: kikapart szöveg helyére utólag, más kézírással írták be a családtagokat nagyon primitív módon. Ráadásul a kibocsátó király neve és aláírása nem szerepelt eredetileg az armálison: ezeket utólag írták be. Lopott, vagy rontott kancelláriai példányt használtak a hamisításra. A "vönöczki Péntek"-család is ezt a hamisítványt használta. Ez a Nyíregyházi Levéltár 2017 februárján történt vizsgálat eredménye!