Címerhatározó/Csákvár címere

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Csákvár címerével foglalkozik.

Csákvár nagyközség

(Fejér megye)

Címere címerpajzs, sisak, sisakkorona, sisakdísz, sisaktartók együtteséből áll a következők szerint:

A pajzs világoskék alapon reneszánsz tárcsapajzs, benne élével balra fordított ezüst színű ekevas. Az ekevas két oldalán fekete szárú vörös bimbós virágok. A pajzsfőn ezüst színű tornasisak áll négy vörös színű rostélynyílással.

A sisakon arany színű sisakkorona található. A sisaktakarók stilizált növényi ornamentikát ábrázolnak, s a sisaktól kiindulva lecsüngenek a pajzs két oldalán, színük tompa zöld.

Csákvár község története a XIII. századig nyúlik vissza. Az 1300-as években a Csák nemzetség birtokolta a falut. A Csákok ugodi ágából fennmaradt pecsétnyomó körfeliratán bal felé néző oroszlán látható.

A községi hivatalos pecsét 1692. január 23-ig oklevélen szerepel.

A pecsét leírása: CAKVAR FALV PECETI körirat gyűrűjében, a gyűrűre állított reneszánsz jellegű tárcsapajzson élével balra fordított aszimmetrikus ekevas. A pajzsfőn sisak, három tolldísszel, a sisaktakarók két oldalt lecsüngenek a pajzs feléig. A pajzs két oldalán egy-egy virág.

A pecsét régiségére utal annak heraldikai egysége, a kompozíció minden címeralkotó elemet szabályosan tartalmaz (pajzs, a pajzsban címerkép, a pajzson rátámaszkodó sisak, sisakon korona, a korona felett sisakdísz), a pajzs rajzolata reneszánsz. Csákvárnak ez a pecsétje kiemelkedik a korabeli községi és mezővárosi pecsétek átlagszínvonalából.

Az Esterházy család ősibb grófi ága 1645-től 1945-ig birtokolta a csákvári uradalmat.

Címerük: kék pajzsban koronán álló jobbra néző arany koronás griff, mely jobbjában kardot, baljában 3 zöld szárú és levelű arannyal futtatott vörös rózsát tart, a pajzson sisak, a sisakdísz a címerképet ismétli meg. Növényi ornamentikából álló indás sisaktakarók, jobbról arany-kék, balról arany-vörös.

E címer községünkben az Esterházy kastély (jelenleg kórház) parkja felé néző homlokzatán sisak nélküli variációja, a római katolikus templom homlokzatán, ugyanott az oratórium felett két példányban is, valamint egy kőből készült példánya a múzeumban található. [1]

Irodalom:

KELEMEN KRISZTIÁN, LUKÁCS LÁSZLÓ és VITEK GÁBOR: Csákvár. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest én n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007 [2]

A település címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

[4]

[5]

Lásd még:

Címerhatározó