Címerhatározó/Brúz címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Brúz család címerével foglalkozik.
lugosi Brúz[szerkesztés]
Temesvárnál 1514-ben tűnik fel e családnév legelőször, midőn Szapolyay János vajda Dósa lázadását az utolsó végcsapással kiirtá. Ekkor tünteté magát ki Brúz Mátyás, miért II. Ulászló királytól 1514-ki dec. 6-kán Lugoson egy nemes telket kap adományban. Brúz Mátyás mint nemesek hadnagy hull el Mohácsnál. Fekvő javai, midőn 1552-ben Lippa, Temesvár és más várak török kézre kerültek, elfoglaltattak Szoliman emberei által. Családja ezen elkeseredve, több lugosi, karánsebesi és temesvári családdal Erdélybe költözött, és Szászvároson telepedett meg, hol 1561-ben Brúz Mátyás Szászváros és széke királybírójaként tűnik föl. A donatio elvesztése után Brúz Gergely II. Rákóczy György fejedelemtől címeres levelet vett. A család címere 1514. körül: kivont kardot tartó koronás griff volt: „FUIMUS“ körirattal. - I. Rákóczy után kivont kardot tartó kar, a kard végébe törökfő szúrva. De ezzel vegyesen használtak egy más ódonszerűt is, melyen két beszélgető tanár áll, s a jobb felőlinek csípőre szegzett balkarán holló van. E családból Szászvárosnak két királybírája volt: a fennebb említett Mátyás Szászváros első tudható királybírája, és ugyanott az utolsó is Brúz Ferencz volt, mit 1848-ban végzett. Ezeken kívül adott még e család Szászvárosnak négy székbírót, két főorvost, egy ügyvédet, és több hivatalnokot. II. Jánosnak fia dr. Brúz László Bécsben tanulá ki az orvosi pályát, és annak bevégeztével a doctori rang elnyerésekor 1785-ben védelmezett értekezése kinyomatott latin nyelven. Irt egyéb orvosi könyvet is magyarul. Másik írót is adá e család Brúz Lajosban, ki Erdély búvárlatának ernyedetlen embere.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: