Címerhatározó/Bolyai címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Bolyai család címerével foglalkozik.
A bólyai Bolyai család
[szerkesztés]_pecs%C3%A9tje_1790.PNG)
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
A bolyai Bolyai család Erdélyből származik. A család tagja volt a híres matematikus, Bolyai Farkas (1775-1856) és fia, János (1802-1860).
A család címere
[szerkesztés]A Bolyai család címere koronán nyugvó kardot tartó levágott kar lehetett, miként az Bolyai Zsigmond 1790-es címerén egyértelműen kivehető.
Oláh-Gál Róbert,[1] matematikus, Bolyai-kutató, aki több eredeti viaszpecsétes iratot is átnézett, arra a következtetésre jutott, hogy a család címere kardot tartó kar lehetett, melyet a 4. képen, Zsigmond címerén is kiemelt, de elkerülte figyelmét a kar alatti korona.
A kardot tartó karra egyetlen heraldikai forrásban talált utalást:[2]
- "Bólyay de Bólya 125.T.3
- Primae occupationális család, melynek tagjai már a XIII. ik században is mint nemesek szerepelnek. -
- Bólyay János Bólyán lakó nemes személyének 1651. évben használt c.p. – Alsó-fehér vm. lt. Auth. Kem Tom. IV. Nr. 186- Pálmay „Udvarvármegye N. Cs” 45. lapján Bólyay Antalnak c. p. van közölve. Utóbbi szerint a címer egy pávát ábrázol, azonban a Bólyay János által 1651. évben használt c.p. levő ábrát kellett authentikusnak elfogadnunk. mivel a c.p. „B.J.” betűkkel is el van látva."
Oláh-Gál Róbert felívta a figyelmet arra, hogy a bólyai Bolyai család nemesi címere Paul Stäckel, Dávid Lajos és Rónay Elemér szerint kék pajzson, zöld mezőn álló, [jobbra néző,] fölemelt fejű, felborzolt farkú páva, míg Erdély nagy levéltárosa, Kelemen Lajos szerint ötágú koronán ágaskodó állat (pegazus [helyesebben talán griff]), fején korona, kezében kard.
Kelemen Lajos az Erdélyi Múzeum Levéltárában talált egy oklevelet, amelyen Bolyai Antal (Bolyai Farkas öccse) aláírása és pecsétje szerepelt, melyről úgy gondolta, hogy az lehetett az ősi Bolyai címer: „Eredetije vörös viaszba nyomva 3,3 cm x 3,0 cm méretben. Özvegy S. Gyulay Elekné gr. Nemes Annának gr. Nemes Antal és részesei ellen indított pöre Felső-Fehér-megye törvényes generális székén Ürmösön 1815 március 2.-án hozott ítéletén, Bolyai Antal aláírása mellett. Eredetije a S. Gyulay-családnak az Erdélyi Múzeumba ideiglenesen letett levéltárában (619 szám). A pecsét készítője nem volt járatos a heraldikában, hiszen hatágú koronát vésett a címerre. A vésés technikája is igen primitív. Dávid Lajos professzor tévesen közli könyvében a Bolyai-címert, mivel a közölt címer a Pávai Vajna család címere, vagyis Bolyai Gáspárné, született Pávai Vajna Krisztina címere volt.”[3]
A címernek további variánsai is ismertek. Az "1790-es hűségeskü okiraton, Bolyai Gáspár (Farkas édesapja) egy másik (immár negyedik), kivehetetlen (elkopott) viaszpecsétes címert (4. ábra [helyesen az 5. a. kép]), míg testvéröccse Zsigmond az ősi, kardot markoló jobb kezet ábrázoló viaszpecsétes címert használták (5. ábra). "[4]
A Bolyai Zsigmond 1790-es címere mellett látható másik, elmosódott pecsét ábrája (5. kép), azonos lehet Bolyai Antal 1815-ös, kardot tartó griffes pecsétjével (2. kép), melyen nagyjából kivehető egy szárnyas állat képe, valamint jól látható rajta a kard és az említett címer halmainak háromszögletű képlete.
Bolyai János (6. kép) és apja, Farkas monogramos pecsétet használt.
A címer sorsára Bolyai János, a nagy matematikus így emlékezett vissza: „A Bolyai vártemplomban volt található, az 1845-ös év elején saját bolyai birtokán elhunyt, a Felsőfehér vármegyének több éven keresztüli főjegyzőjének és az alulírott nagybátyjának hitelesített állítása szerint, a templom falába befalazva, a Bolyai címer egy nagy kváderkőbe kifaragva, amely faragott követ viszont, az akkori tulajdonos Toldi gróf, kétségtelenül kellemetlen érzései miatt, a falból kivétetett és azt megfordítva és a címeres oldalával lefele fordítva Toldi gróf imaszékében a templompadlóra fektetve lábtartóként szolgált.”[5]
Nagyon érdekes, hogy a több mint 700 éves múltra visszavezethető, egyik legrégebbi magyar család, a Bolyai, az idők során sokféle címert használt. Házasságaik révén talán a feleségeik címerét is használták és valószínűleg innen ered a pávás Bolyai címer tévhite is.
Irodalom
[szerkesztés]- Oláh-Gál Róbert: A Bolyai család címere. Polygon XIV. évf. 2. szám, 2005, 3-10.
- Hints Elek: A Bolyaiak exhumált földi maradványai. Orvostörténeti Közlemények, 1967 [1]
Levéltári források
[szerkesztés]- MTA Könyvtár Kézirattár, Bolyai Gyűjtemény,
- Budapesti Magyar Országos Levéltár, 1790-es Hűségeskü Dossziéi
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Köszönet Oláh-Gál Róbertnek a cikke kéziratának és a képeknek a rendelkezésre bocsátásáért (Sz. L.)
- ↑ Magyarország Címeres könyve (Liber Armonom Hungariae). Bevezette Adrássy Gyula gróf valóságos belső titkos tanácsos, A Magyar Tud. Akadémia Tagja, országgyűlési képviselő. 1913 Grill Károly Könyvkiadó vállalata, Budapest
- ↑ MTA Könyvtár Kézirattár K 23
- ↑ Oláh-Gál Róbert i. h.
- ↑ MTA Könyvtár Kézirattár K 23/69