Budapesti metró/Metró vonalak

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Budapesti metró

Vonalak[szerkesztés]

Szám

Vonal

Nyitás

Hossz

Állomások

Járművek

BKV metro.svg BKV m 1 jms.svg Vörösmarty térMexikói út 1896 4,7 km 11 MillFaV
BKV metro.svg BKV m 2 jms.svg Déli pályaudvarÖrs vezér tere 1970 10,3 km 11 Alstom Metropolis[1][2][3]
BKV metro.svg BKV m 3 jms.svg Újpest-KözpontKőbánya-Kispest 1976 16,5 km 20 Ev3, 81–717
BKV metro.svg BKV m 4 jms.svg Kelenföld vasútállomásKeleti pályaudvar 2014 7,4 km 10 Alstom Metropolis[1][4]
A Kisföldalatti Bajcsy-Zsilinszky úti lejárata
81–717 típusú szerelvény a 3-as metró felszíni szakaszán

A kontinens legelső elektromos földalatti vasútja. 1896-ban építették a világkiállítás számára. 1973-ban új szerelvények érkeztek a vonalra és meghosszabbították a Mexikói útig. Rákosrendezőig való meghosszabbítása a távlati tervek közt szerepel. Az első Európai földalatti vasút Londonban 1863-ban épült meg, ám ez még gőzhajtású volt. Kép A Földalatti részletes története

1970-ben adták át első szakaszát a Deák Ferenc tér és Fehér út között. Ebben az időben csak kapukon keresztül lehetett bejutni a metró állomásaira. A vonalat eredetileg csak a Stadionok állomásig tervezték. A középső két vágányon metró, a szélső két vágányon pedig HÉV végállomása lett volna. Ez az elképzelés még ma is felbukkan néha a köztudatban, ám sajnos a megvalósítási költségeihez képest szegényesen oldaná meg az átszállási problémákat. Ennek dacára a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület a Gödöllői HÉV-vel való összekötését szorgalmazza. 2004-ben elkezdődött a vonal felújítása. A vonal állomásai egységesek lettek, a falakat pedig a felszínen található épületek, nevezetességek fotóiból készült montázsok díszítik.

A Határ úti metróállomás

1976-ban adták át első szakaszát a Nagyvárad tér és a Deák tér között. Ezen a vonalon már kiépítették az automatikus vonatvezető rendszert, ennek segítségével egy személy is vezetheti a szerelvényeket. A vonalat eredetileg Káposztásmegyerig tervezték, amely szakasza még ma sem épült meg. A vonal Ferihegyi repülőtérig való meghosszabbítása is szóba került már. A közel jövőben várhatóan 2-es metró után ezt a vonalat is felújítják majd.

A négyes metró építését eredetileg 1978-ban kellett volna elkezdeni. A tervezésre az évtizedek során rengeteg pénzt költöttek. Távlatban meghosszabbítanák a Virágpiacig, Újpalotáig és Budafok irányába, ám ezeknek a szakaszoknak az elkészülése nagyon bizonytalan. Az állomásokat 2006-ban, az alagutakat pedig 2007-ben kezdték el építeni. A vonalon 80 méteres peronokat építenek egyes vélemények szerint 120 méteresre lett volna szükség. (A 4-es metró részletes története)

Tervezett vonalak[szerkesztés]

Szám

Vonal

Hossz

Állomások

Járművek

BKV metro.svg BKV h5 jms.svg Szentendrei HÉVRáckevei HÉV

A vonal építését az ígéretek szerint 2007-ben megkezdték volna.[forrás?] Kaszásdűlő és Könyves Kálmán körút között lesz majd a földalatti szakasza, a felszíni szakaszokat a jelenlegi Szentendrei-, Csepeli- és Ráckevei HÉV képezik majd.[forrás?] Az első szakaszát várhatóan a H6-os és H7-es HÉV összekötésével és meghosszabbításával az Astoriáig építik ki.[6]

  1. 1,0 1,1 Hamarosan megkezdhetik a kettes metró új szerelvényének a próbáját (magyar nyelven). stop.hu, 2009. január 23. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
  2. Elindult az első Alstom-szerelvény (magyar nyelven). index.hu, 2012. szeptember 7. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
  3. Hibátlanul futnak az Alstom-kocsik (magyar nyelven). index.hu, 2012. szeptember 27. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
  4. Ősszel jönnek a 4-es metró szerelvényei (magyar nyelven). index.hu, 2012. augusztus 6. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
  5. http://metros.freeweb.hu/vonal/osszekoto.html Összekötő vágány
  6. Balázs Mór-terv