Címerhatározó/Bogdán címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó(Bogdán címer szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Bogdán családok címerével foglalkozik.


felsőkustáni Bogdán[szerkesztés]

Felsőkustányi Bogdán Demeter címer, 1560.png Felsőkustáni Bogdán.JPG

Felsőkustáni Bogdán Demeter 1560. november 19., Bécs I. Ferdinánd címer általa: testvérei Borbála és Dorottya, rokona Bodorfalvi Bodos Zsófia, mostohatestvére Bogyoszlói Bogyoszlóy Lukács

P 45 Békássy cs. lt. évr. 1560

1.1. Törzsszám : HU MNL OL P 45
1.1. Jelzet : 2_14
1.1. Raktári szám: 13.
1.1. Raktári egység : nagydoboz
1.2. Restaurált : NEM
1.2. Formátum : lap (hajtogatott)
1.2. Állapot : Kissé foltos.
1.2. Magasság (cm) : 48
1.2. Szélesség (cm) : 65
1.3. Nyelv : latin
1.4. Irattípus : adománylevél
1.5. Tárgy : magyar nemesség megújítása, címer
1.6. Fennmaradási forma : eredeti
1.7. Kapcsolódó jelzet :
1.8. Személyek :
Adományozó - I. Ferdinánd - magyar király - - -
Adományos - felsőkustányi Bogdán Demeter - - - de feulso Kustan -
Adományos által - Bodgán Borbála - - - - nővére
Adományos által - Bogdán Dorottya - - - - nővére
Adományos által - bodorfalvi Bodor Zsófia - - - - anyai nagynénje
Adományos által - Bogyoszlói Lukács - - - - unokaöccse
Ellenjegyző - Oláh Miklós - esztergomi érsek, prímás, fő- és titkos kancellár - - -
Ellenjegyző - Liszthy János - - - -
1.9. Helyek :
Eredeti kiállításának helye - Bécs
1.10. Dátumok :
Eredeti kelte - 1560.11.19
magyar királyi titkospecsét nincs ép, 8.5 (12)

Címerleírás: Scutum videlicet caerulei coloris, in cuius ima parte quedam rupes et supra eam leo naturali colore depictus anteriori dextro pede gladium tenere cernitur. Supra scutum galea aperta coronaque desuper ornata, ex quo eminet gryphus dimidiatus alis expansis et dextro anterior pede framea evaginata tenens. Laciniis crocei et caerulei coloris, scutum hinc inde exornantibus. - Van címerfestmény - - A hajtás mentén kissé kopott. -

Címerszőnyeg: Kettős arany keretben kék és bordó háttér.
Pajzs: - Reneszánsz pajzs - Kék. - - - -
Címerkép: szikla
Címerkép: oroszlán
Címerkép: kard
Sisak: pántos sisak - korona
Sisakdísz elem: griff
Sisakdísz elem: kard
Sisaktakaró: kék-arany
4.1. Narratio : nem formuláris
4.2. Kihirdetési záradék : Vas vm. Vasvár 1565.hh.nn [1]

  • Irodalom:

Áldásy I. No. LXXV.

Nyulásziné, No. 177.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[2]


Kolozsvári másképpen Bogdán[szerkesztés]

Kolozsvári Kolozsvári.JPG

Kolozsvári Kolozsvári másképpen Bogdán Sámuel 1677. március 22., Fogaras vára Apafi Mihály címer

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

Rövidítések


Bogdán 1691[szerkesztés]

Kassai képíró, akiről az 1689—1710. évre terjedően emlékeznek meg a városi levéltár iratai, s aki mint oltárképfestő működött a Felvidéken. A Kassán az 1653-ik évben a jezsuita-collegium kebelében létesült Sodalitas Bea-tae Mariae Virginis névkönyve őrizte meg egy művét. A könyvben ugyanis a tagok címerei le vannak festve; ezek közt van Bogdáné is, mely az ő ecsetje alól került ki s a miniatűr festés remeke. A kép, mint arról a rajtalevő felirat, illetve az ebben rejlő chronostichon tanúskodik, az 1691-ik évben készült. A felirat ez: Go Defr IDVs Bog-Dan II Vt a repentino iato LIberetVr Coet VI VIrgIneo VIr se tiibVIt. Alatta a kartonlapot majdnem teljesen betöltő címerkép, kék mezőben két-farkú arany oroszlán, első jobb lábában három szarvasagancs, míg első bal lába barokk paizson nyugszik, a kis paizsban a művészcímer. A sisakdísz koronából növő szerecsen nő, csonka karokkal, fátyollal bekötött szemekkel, fején structollas korona; a koronából jobbra-balra kinövő szarvasagancs. Takarók kék-arany, veres-ezüst. Az egész címerábrázolat babérkeretben. A szerecsen nő alakja helyes anatómiai érzékre vall s a kép gyakorlott kéz lendületes műve. Belőle megítélhető, hogy Bogdán értékes talentum volt, aki festői hatásra törekedett. Ezen a nyomon kell kutatnunk oltárképei után! —436 (Kemény Lajos)[4]

Az úgynevezett tilalmazások, arrestaciók könyvében, Kassa város levéltálában, Bogdán Gotfrid képíró neve elég sűrűn szerepel. Annak a tanúbizonysága ez, amint egész élete folyása mutatja, hogy művészi temperamentum volt s talán ezért sem felesleges ezeket a birói bizonyítványokat bemutatni. Az 1686-ik évvel kezdődnek s ez a legrégibb életrajzi adat egyúttal képírónkról, aki valószínűen a Kassa város levéltárában fekvő iratok közt gyakrabban előtűnő Bogdán István fia volt. íme az adatok:

1686. október hó 3. Képíró Bogdány Gotfrid solemniter protestál, hogy három hét lévén adva szolgálójának ellene való praetensiójának liquidálására s azon három hétre compareálván, ellene semmit nem edoceált mindeddigis, holott háromszor is elmúlt azon 3 hét Azért kívánja absolutióját. Melyre nézve absolveáltatott általam (t. i. a biró által).

1696. márc. 9. Bogdány Gotfrid teszen tilalmat az biró utcán hostáton, kertje mellett Misz-lókai Pálné által valamely kocsisnak eladott kis kertecskére, praetendálván, közelebb való jussa hozzája.

1698. ápril. 9. Bogdani Gottfrid uram contra -dicált Bergel Mihály nagyucai házának Kmet Mátyás uram által való megvételének duplici iure, tudniillik vicinitatis, mivel mint szomszédját meg nem kínáltak az házzal, és concivilitatis iure nimirum.

1701. Die 8 Április. Bogdani Gotfrid, hogy az Bankón lévén régi parlag, felveszi, hogy az nemes város dézsmája ne periclitáltassék, azután kész lévén, akié lesz a föld, remittálni rei compexta veritate, kiről jelenti magát.

1701. Die 18 Junii. Bogdányi Gotfrid uram solemniter protestál azon, hogy az ortásban Erős Tamás uram szomszédságában levő búzájában feles károkat vallván, aminthogy Erős Tamás uram pusztán tartván maga ortását, nem curálja, amint rendé volna; ha jövendőben kára következik miatta, tartja az iránt törvényes facultását.

1706. Die 24. Junii. Vas Mátyás uramért lettek kezesek Pölsöczy András, Bogdány Gotfrid és Pap János uramék sub poena articulari fideiussionis fl. 500 ilyen conditióval, hogy midőn a nemes magistratus kívánni fogja, iure statuálják, hol penig nem, az 500 forintnak onusát liberáljuk. (Kemény Lajos)[Fájl:http://www.mke.hu/lyka/09/392-396-kronika.htm]

Az 1689—1710 közt Kassán és vidékén — Jászón, Tokajban és Eperjesen — működött Bogdány Godfried keresett oltárképfestő volt. A szomszédos Szepsiben lakozó Beneke Kristóf Frigyes «quartiermeister und lieutenant» az 1692. évben két ólomgyertyatartót és paduai sz. Antal képét rendelte meg Kassán a városi tanács útján; értesíti is őket, hogy a képet — effigiem — megkapta. Ha festményt kell értenünk, mert faragott képre is gondolhatunk, úgy mestere minden valószínűség szerint Bogdány volt s művét talán a szepsii templomban kereshetjük.59.

  • Irodalom:

Kemény Lajos: BOGDÁN GOTFRID. Művészet, tizenegyedik évfolyam, 1912. V. szám p. 196-208.

Kemény Lajos: KÉPÍRÓ BOGDÁN GOTFRID. Művészet. Kilencedik évfolyam, 1910 | Kilencedik szám | p. 392-396. [5]

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[6]

Rövidítések

Lásd még: