Angol nyelvtan/Igék

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az igéket négy szempontból szokás elemezni: mód, igeidő, szám, és személy. Az angol nyelv igéi szám és személy (vagyis a ragozás) tekintetében meglehetősen egyszerűek, azonban számos igeidőt megfigyelhetünk ebben a nyelvben.

Ragozás[szerkesztés]

A ragozás az angol nyelvben nagyon egyszerű, mert a mai angolban a korábbi ragokból már csak az egyes szám harmadik személyű rag maradt meg.

Az alábbi táblázat a jelen idejű, kijelentő módú ragozást mutatja be a run (fut) igén keresztül. A legtöbb igét így kell ragozni.

Személy Egyes szám Többes szám!
1.
I run
We run
2.
You run
You run
3.
He/she/it runs
They run

Bár a legtöbb igét úgy kell ragozni, mint a run igét, néhány ige rendhagyó. Ilyenek a be és a have.

A be ragozása:

Személy Egyes szám Többes szám!
1.
I am
We are
2.
You are
You are
3.
He/she/it is
They are

A have ragozása:

Személy Egyes szám Többes szám!
1.
I have
We have
2.
You have
You have
3.
He/she/it has
They have

Az igék alakjai[szerkesztés]

Az igéknek minden nyelvben vannak különböző alakjai, ezek attól függően változnak, hogy milyen szerkezetű mondatban szerepelnek az igék. Az angol nyelvben az igéknek négy alakja van: az infinitive (szinte teljesen megfelel a magyar -ni raggal képezett főnévi igenév formának; pl. csinálni, inni, enni), a gerund (nagyjából megfelel a magyar folyamatos melléknévi igenév, illetve határozói igenév formáknak: csináló / csinálva, ivó, evő / étkezve), a past participle (befejezett melléknévi igenév)és az "-s alak".

Az igék első alakja az ún. infinitive alak. Ez az alak szerepel a szótárakban is. Kétféle infinitive alak létezik: a to infinitive és a bare infinitive. A to infinitive alak a "to" szóból és az ige infinitive alakjából áll, míg a bare infinitive pusztán az ige infinitive alakja (ezt jelenti a neve is: "puszta" infinitive). Az infinitive alak mondatban általában másik ige vonzataként jelenik meg. Pl. I wanted to go to the cinema. (El akartam menni a moziba.), I can swim. (Tudok úszni.)

A második alak a gerund, amit úgy képzünk, hogy az infinitive alak végére egy "-ing" végződést teszünk. Ha az infinitive alak "-e"-re végződik, az -e lekopik, és a helyére jön az -ing. Pl. I started doing my homework. (Elkezdtem a házi feladatot.), She is using you. (Kihasznál téged!).

Az igék harmadik alakja a past participle. A szabályosan képzett past participle-ök esetében az infinitive alakhoz egy -(e)d /(ɪ)d, t/ végződést kapcsolunk. Az, hogy -d, vagy -ed végződést használunk, attól függ, milyen hangra végződik az infinitive alak. Ha mássalhangzóra végződik, az -ed végződést tesszük hozzá (pl. play-played), ha azonban magánhangzóra végződik, a -d végződést tesszük hozzá (bake-baked). A past participle -d végződésének kiejtése is függ az infinitive utolsó hangjától, itt azonban a zöngésség számít. Ha zöngés hangra végződik a szótő, a végződés kiejtése /d/. Ha a szótő zöngétlen hangra végződik, a végződés kiejtése /t/. A "t"-re és "d"-re végződő szavak automatikusan -ed végződést kapnak.

A negyedik alak a "-s alak". Ezt az alakot úgy képezzük, hogy a szótő végére egy -(e)s végződést teszünk. A végződés csak akkor -es, ha a szótő "sziszegő hangra" végződik /s, ʃ, tʃ, ʒ, dʒ, z/, egyébként -s végződést kap az ige. A -s végződésnek azonban két kiejtése van: /s/ és /z/. A végződés /s/ zöngétlen hangok előtt, és /z/, hogyha zöngés hang előzi meg. Példa az -s alakra: He plays football. (Focizik.), He bakes bread every morning. (Minden reggel kenyeret süt.), He always closes the window before he leaves for school. (Mindig becsukja az ablakot, mielőtt iskolába megy.)

Igeidők[szerkesztés]

Módok[szerkesztés]