Akarta a fene/Zách Klára elemzése

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Arany balladái asztrálmitikus kutatások fényében - és árnyékában

Zách Klára elemzése

Előző oldal: Arany János:Zách Klára « » Következő oldal: Arany János:A walesi bárdok


Oroszlán-Szűz
[szerkesztés]

A Mátyás anyját az évkörön követő ballada a Zách Klára lesz. Az átvezető motívumot a ker(e)t, de a királyasszony és Mátyás édesanyja keresztnevének azonossága is biztosítja. (A vers átszabása utáni új versvariáns keretes szerkezetű lesz, mindkét hölgyet Erzsébetnek hívták.). Mátyás édesanyját gyakran a Magyarország királynéja címmel illette. [1]
[2]

A cselekmény
[szerkesztés]

A ballada Magyarország történetének egyik legismertebb merényletéről szól. A történeti helyszín Visegrád, a történeti idő 1330 április 17. Erzsébet királynénak, Károly Róbert feleségének volt egy udvarhölgye, a gyönyörűséges, de még érintetlen Zách-leány, Klára. Szemet vetett rá a királyné testvére, Kázmér, aki némi „közbenjárás” után elveszi a lánytól ártatlanságát… a lány nagy belső vívódás után apjának ezt elárulja, aki ettől nekibőszülten és karddal a kézben ront az épp ebédelő királyi családra Visegrádon. A királyné négy ujja bánja a támadást. Feliciánt a testőrség ártalmatlanná teszi, majd a király Károly Róbert megengedi, hogy „fájdalom díjába” kívánjon egyet Erzsébet, aki élve ezzel kegyetlen bosszút áll a legközelebbi Zách-családon és az egész Zách nemzetségen. Arany Magyarországra Isten oltalmát kéri egy hasonlóan nagy csapás ellen.

A balladai helyszínek
[szerkesztés]

Évköri menetünk tovább folytatása során a problémánk abból fakad, hogy itt sok helyszín bár tökéletesen leírható – mégsem látunk bennük azonnal pregnáns állatövi jegytulajdonságokat, mint imént esetében, ahol Mátyás a Rákkal a pRáGai fogság miatt oly könnyen összeillett….
1- A kert
2 - Útban a templom felé
3 - A templomban
4 - Zách palotája
5 - Az udvari ebéd
6 - (Arany zárszava – ami viszont nem helyszín)
Ezekből a helyszínekből szinte mindent és annak ellenkezőjét is ki lehetne hozni. Alig vannak kapaszkodók.
De ha belegondolunk, hogy itt egy összefüggő tulajdonságrendszerről van szó, ami jelzések útján jut kifejezésre, máris jobban eligazodunk…
1) Fontos információ, hogy épp a szüzesség elvesztése adja az egyik vezérmotívumát a balladának. Klára latin neve is (szűzi) tisztaságot jelez.
2) Ha a szöveg első megszólalója egy kis, de heves hősszerelmes, szintén biztosak lehetünk afelől, hogy a Szűz téridejében vagyunk, mivel ez az egyedüli helye az évkörnek, ahol ez előfordulhat, azaz ahol Merkúrnak efféle szólásjoga van….
3) Virágoskertből indulunk… a virág-virgo hangalaki párok, ez is Szűz téridőegységet sejtet
4) Az oroszlánra direkt látható képi utalások nem történnek. Ennek legfőbb oka abban keresendő, hogy az az állat – nem kézzel fogható.
5) Ámbár oroszlánok lakták – helyesebben szólva: fogják majd lakni – Mátyás idejében Visegrádot… Azok, melyek akkor múltak ki, mikor a király Bécsben elhalálozott. Ezek így valódi jelzőállatokká lépnek elő. (Tehát egy nem túl bonyolult, de kissé rejtett kapcsolódási rendszeren keresztül jutottunk az Oroszlánhoz – Visegrádon át.)
6) Ezért Visegrád és környéke az Oroszlán jegyét fedi.
7) A hangosan bömbölő Zách is kelti számunkra e benyomást.
8) Az Oroszlán tulajdonságokra a fényes királyi udvar - Nap közegteremtő - is utal. Melege lesz valakinek.

A szereplők
[szerkesztés]

A Szűzben a beszédesség bolygója, azaz Merkúr van dominanciában. Ezt az jelzi, hogy magát az egész szöveget egy énekmondó igric énekli-mondja fel, azt is szöveges keretbe ágyazva, mivel a ballada betét a Toldi szerelmében (12. éneke annak.)
A balladában 5 tényleg megszólaló és színre lépő szereplő van, az alábbi sorrendben. Természetesen van szereplő, aki többször is szóhoz jut.
1) Kázmér (Merkúr)
2) Erzsébet (Jupiter)
3) Zách Felicián (Szaturnusz)
4) Zách Klára (Vénusz)
5) Károly Róbert (Mars)
Ezt az öt bolygószereplőt mindig és kétséget kizárólag idézőjelek közé szorítva beszélteti Arany. Úgy tűnik, hogy bolygószereplők idézőjelet kapnak. (Ló nem kap, bár meg fog szólalni más helyen.)
Ezt az öt szereplőt rendeljük hozzá a két-két állatövi helyszínen (Oroszlán-Szűz) esedékes négy bolygóminőséghez – amely jegyek között ismét „csak” virtuális válaszvonal húzódik, sőt: sorrendjük itt is kevert… Ezért az (állatövi jegyek közötti) „ugrálás” az elemzés menetében.
Más tanulmányok is lélekállapotok bemutatásáról, tömbösödésről írnak, közöttük sok szaggatottsággal. Egyik állapotból a másikba csak „ugrálással”, lépcsőről lépcsőfokra hágva juthatunk. (Wikipaedia) Ez majd vízbe ugrásként materializálódik a túlsó térfélén - bocsáthatjuk ismét előre, de azt is hozzátesszük, hogy a lépcsőzetes tudásszerzés kapcsán pedig ismét csak a Szűz jegyét kell említenünk.
Körösfői-Krisch Aladár: Zách Klára
A két állatövi jegyben két-két szereplő elhelyezése 4 bolygóminőséget kíván…De mivel belőlük 5 van, be kell iktatnunk még egy planétát. Ezt úgy lehet megoldani, hogy az Oroszlán helyszínen (Visegrádi palota vagy ahhoz közel) a lelki egyensúlyából a lányát ért sérelem miatt kibillent Zách Feliciánnak az ehhez az állatövi jegyhez - tehát az Oroszlánhoz - hangulatilag társítható Skorpióból a benne rejtett erőben lévő Szaturnusz szerepét szánjuk
„Jól nevelt” balladától azt várhatnánk, hogy elindul a cselekmény az Oroszlánnal jelzett helyszínről - pl lehet ez akármelyik fényes királyi udvar, oroszlánokkal, nagyragadozókkal -, amit cselekményben pl. a Szűz képjelére emlékeztető kesztyű folytat illetve zár, ami segítségével megtörténik a drámai összeütközés. (N.B van ilyen ballada – Schiller írta, címe: A kesztyű)
Ami azonban itt fogad bennünket, az sokkal dúsabb, intenzívebb, képibb. Miért indul pl.virágoskertből a ballada? Nem nehéz rájönni: ez is a virág-Virgo-Szűz irányba mutat, amely növényt a virágok királynőjének nevezik. Tehát minden részlet azt súgja: Oroszlán-Szűz, a színek is: fehér és piros. („Királyasszony kertje/Kivirult hajnalra/ Fehér rózsa, piros rózsa…/Szőke leány, barna”) Fehér rózsának piros rózsával való együttes szóba hozása óhatatlan Angliára, a rózsák háborújára irányítja figyelmünk. Ennek történeti ideje megint érdekes: 1455-től tartott 1485-ig, tehát szinte Hunyadi Mátyás uralkodásával esett egybe. A királyi trónért folytatott háborúskodás a York és Lancester házak között az angol főnemesség szinte teljes kiirtását eredményezte. (Ez a deja vu – érzés keríti hatalmába az embert a ballada végére is.) A fehérség a szűzé, a pirossal viszont bajban vagyunk, ezt nehezebb egyértelműen az Oroszlán jegyével összehozni.
Más a helyzet, mint ami volt a Mátyás anyja ezüst-arany nemesfémek állatövi jegyek között való kiosztásakor. Azokat egyértelműen tudtuk bolygótulajdonságokkal és zodiákusjegyekkel pároztatni… Itt a színre lépő vagy színre nem lépő bolygók veszik át az évköri tartózkodási pontról a tájékoztatást.
Az Oroszlán jegyét könnyű pl. népballadában felismerni arról, hogy benne a cselekmény a nyílt erőben-erővesztésben lévő bolygó hiánya miatt leáll. Nem lesz, aki cselekedjék vagy cselekményt indítson.
Esetünkben az Oroszlánban esedékes cselekményrészletet is egy bizonyos megtorpanással, leállással jellemezhetjük. Bár elindul a királynő az útjára, a hit, a templom felé – hisz Jupiter ő is, akár a másik Erzsébet Mátyás anyja volt, de hamarosan leáll és vár.
Jupiter a teremtő atyai minőség. Erre utal, ezt rejti nevében Erzsébet is, azonban titokban, (rejtve) csak magyar fül vagy szem számára érzékelhetően…. (Łokietek) Erzsébetben erény van, ezt az mutatja, hogy kezdetben öccse kérésére tétovázik, habozik kiszolgáltatni neki udvarhölgyei legszebbikét. („Azt nem adom százér! -/Menj! haragszom... nem szégyelled?” stb.) Ezt a szüzesség védelmét azzal a Naprendszerünkben ismert jelenséggel tudjuk analógiába állítani, hogy a Jupiter bolygója tényleg védi a Földet a külső betolakodóktól. Óriási tömegvonzásával eltéríti pályájukról és magába szippantja a földi életet és a többi belső bolygót, akár a Vénuszt is fenyegető kisbolygókat, meteorokat. Ezt támasztja alá neve is Erzsébetnek, amely olvasata őRZő-VéDő ebben a kontextusban. Az ö és az e kicserélhetők egymásra, bár akármelyik magánhangzó beváltható bármelyik más magánhangzóra. [3] De a Jupitert is kiadja, ha a j-t olvashatjuk zsé-nek, ahogy indouerópai nyelveken – pl. lengyelül – azt a bolygót hívják. Lehet természetesen másik feloldása vagy olvasata a névnek, óva intenénk mindenkit, hogy azt higgyék, ez CSAK ÍGY értelmezhető… …
De csak enged Erzsébet öccse szándékának és hajlik a rosszra. Ezért tűnik Erzsébet szakralitása inkább csak ájtatoskodásnak…És hogy még az olvasót is elrejtette, eldugta, mielőtt elindult, mutat arra, hogy a jó (jupiteri) tulajdonság benne rejtett. (rejtve Jupiter az Oroszlánban) Az pedig, hogy ő az erővesztes is, annyit jelent, hogy erre a rosszaságára ő egyszer csak ráfizet. 4 ujja bánja majd. (Jupiter ugyanitt, azaz a visegrádi várban erővesztes)
Ha összehasonlítjuk a két eddig megismert Jupitert, ezt az Erzsébetet és Szilágyit, bizony Szilágyi Erzsébet felé billen a mérleg nyelve, ő a tisztább, egyenesebb jellem közülük.
Mindketten a legfőbb erény letéteményesei, egyugyanazon dolog fölött diszponálnak… Az egyik – Lokietek – a férjhezmenés előtt sem lát akadályt ennek odaajándékozásában, Szilágyi Erzsébet viszont igen… A magyar erkölcsök akkor és azáltal kezdtek hanyatlani, mikor idegen uralkodóházak kerültek a trónunkra.
Emiatt a(z el)dugás, elrejtés miatt meg is áll a cselekmény egy órára. („Keresi a Klára,/ Mégsem akad rája:/Királyasszony a templomban/Oly nehezen várja! Keresi a Klára,/Teljes egy órája:/Királyasszony a templomban/De hiába várja.”) Ha vetünk egy pillantást a másik, szemközti balladára – a Híd-avatásra -, hasonlót tapasztalunk majd ott is – épp egy órára áll le a fiú a hídon. Éjféltől egyig tart annak a cselekménye.
Orlai-Petrics Soma: Zách Felicián
A Szűz erőben levő bolygóját, az allegorizáló, nagybeszédű hősszerelmes Merkúrt, azaz Kázmért sem nehéz felismerni. Csak egy gondolata van, a testi szerelem. („Királyasszony, néném,/Az egekre kérném:/Azt a rózsát, piros rózsát/Haj, beh szeretném én! Beteg vagyok érte,/Szívdobogást érzek:/Ha meghalok, egy virágnak/A halottja lészek!”) E törekvése természetesen nem gyermeknemzési, hanem öncélú…
Ennek tárgyát – tehát Vénuszt, Klárát – kis rábeszélés után meg is kapja az így kerítővé elő- illetve visszalépő nővérétől.
Aki a tényleges kapcsolatot Istennel a hiányzó olvasó miatt nem tudja felvenni. E szó kétértelműségére mindenképp figyeljünk föl: a szituációt kicsit kitágítva vélhetnénk, a megbomlott szakralitás az értő olvasás hiányára vezethető vissza...?
Erzsébet gyermeke Lajos – a későbbi Nagy Lajos magyar király – és Endre. (Róla szól az Endre királyfi.) Az ő életükre tör a felbőszült, a Skorpióra jellemző ön- és közveszélyessé vált, még a nevében is mérges (cián) Zách Felicián. A visegrádi udvarban épp ebédelő királyi családhoz megy (dél után vagyunk kicsit – a másik oldalon pedig éjfél múlt épp…), de nem az ebédre. Érdekes momentum az is, hogy épp ebéd, azaz áldozás közben vannak: az ebéd elmarad - és így az áldozat is.
A lányán esett sérelem annyira felhergeli és tűzbe hozza Feliciánt, hogy az Oroszlánhoz lelki-hangulati síkon tartozó Skorpióra jellemző magatartást vesz fel: ön– és közveszélyessé válik, amely téridőegységben a Szaturnusz bolygó lesz (rejtve) erőben, akiről köztudott, hogy a gyermekeket nem kedveli. (Tapasztalunk még majd ilyet máshol is vele kapcsolatban.) „Gyermekemért gyermek:/Lajos, Endre, halj meg!”
A királyra – akár imént Mátyásra – marsi szerepkör vár: „Véres az ujjad…” Mars és a vér egy tőről fakadnak. Itt rejtett erőben lévő Marsot látunk: ez viszonylag kis sérülésre utal. Ha összevetjük ezt a Marsot az eddigiekkel - Hunyadi Mátyással és Jánossal -, azt látjuk, ettől a királytól valahogy többet várna az ember. János hadvezér: ehhez a szerepkörhöz méltó Mars. Mátyás, aki szintén Mars volt Prágában, viszont még kicsi – majd belenő a királyi szerepébe. De hogy egy koronás fő „csak” a marsságig vigye… Bosszúnak enged teret ott, ahol kegyelem, bölcsesség és higgadtság kéne. Az itt nincs – mivel Jupiter száműzve a Szűzben (pedig Visegrádon vagyunk!), Mars pedig erőben.

A történet szimbolikus értelme
[szerkesztés]

Az Oroszlánban száműzött Szaturnusz pedig arra figyelmeztet, hogy ez a történet időben-térben nem áll meg a visegrádi falak között és csak az 14. században, annak érvényessége nincs időben és térben kiterjesztve Magyarországra. A szimbolikus értelemmel bíró levágott négy ujj nemzeti szintre transzponálásával ezek egy szervesen hozzánk tartozó négyességre (amik között van a kicsitől a nagyig) hívják fel a figyelmet és kér oltalmat Arany felsőbb csillaghatalmaktól Magyarország számára. Amelyet láthatólag meg is kaptunk: megmaradt egy – a leglényegesebb… A négy levágott ujj leginkább a négy égtájat (ahol a középső, legnagyobb ujjra kelet, a legkisebbre pedig nyugat jut.), de a kvinteszenciát is szimbolizálhatja - kérdés, hogyan...

Petőfi és Zách Klára
[szerkesztés]

Petőfinek annyiból lehet köze a szöveghez - ha nem is direkt, de áttételesen -, hogy ír egy verset ebben a tematikában ő is, Visegrád táján címmel, melyben feltűnik Zách Klára és Zách Bódog szelleme...

Előző oldal: Arany János:Zách Klára « » Következő oldal: Arany János:A walesi bárdok


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (lásd pl. http://hu.wikipedia.org/wiki/Szilágyi_Erzsébet)
  2. A Zách Klára történetiségéről jó áttekintés olvasható itt
  3. (Pap Gábor: Jó pásztorok hagyatéka, Debrecen, Pódium műhely Egyesület, 1991)