Akarta a fene/A Rozgonyiné elemzése
Arany balladái asztrálmitikus kutatások fényében – és árnyékában
A Rozgonyiné elemzése
Előző oldal: Akarta a fene/Arany János:Rozgonyiné « » Következő oldal: Akarta a fene/Arany János:Szondi két apródja
A Kos harciassága - ami fejjel megy a falnak - közismert. Épp ezért felütésként Rozgonyi csatába indítása és harctér helyszínként szerepeltetése nagyon is indokolt vizsgálandó balladánk, a Rozgonyiné esetén.
"Hová, hová, édes férjem?" "Megyek a csatába, ..."
Ennek az állatövi jegynek az uralkodó bolygója a Mars, aki - ez is jól tudott - hadisten. A vele szorosan összefüggésbe hozható minőségek fogják meghatározni a Kos téridejében zajló eseményeket, történéseket. Mars kelléktárából valók az alábbi, a versben is előforduló tárgyak-eszközök, úgy mint: kard, páncél, sarkantyú, ágyú. Színként a piros, vörös társul hozzá, tulajdonságként a harciasság. (Pl. Csízió vagy Klein/Dahlke: Das Senkrechte Weltbild) Mindkét mű jó eligazítást ad a bolygók, állatövi jegyek mibenlétéről, mégha néha egymásnak itt-ott ellent is mondanak. Elemi tulajdonságát illetően a Kos tüzes jegyű, ezt is tükröződik a balladából pl. tűz-kanóc.
A Kos és a benne otthonos Mars keménységével, heves harciasságával opponál a Bika és uralkodó planétája, a Vénusz. Ehhez a bolygóhoz társíthatók a következők: női kellemek, lágyság, puhaság, szelídség, harmónia, béke. Ide talál az a gazdag vers eleji leírás, amivel Arany az átöltözés eleji Rozgonyinét illeti: sima vállú, puha keblű, remegő kezű, karcsú, fűzött selyemvállas, bársonyöves, pici piros csizmás. Színként - itt ismét a két említett asztrológiai szakmunkára hivatkozunk - a zöld való Vénuszhoz.
"Lebke szellő lebegteti Tengerzöld ruháját..."
A tenger direkten is kapcsolható ehhez a bolygóistennőhöz. (Lásd pl. Botticelli híres festményét: Vénusz születése)
A Kosban száműzött Vénusz egy tulajdonság hiányára figyelmeztet. Szerintünk ez a ballada átöltözés-jelenetében leli leginkább magyarázatát: Rozgonyiné odahagyja addigi nőiességét, Vénusz-voltát s beöltözik hadvezérnek, Holdnak. Neki jut a Bikában erőben lévő Hold szerepe.
A Hold őriz valamit addigi nőiességéből, ugyanúgy vannak fázisai pl. mint a Vénusznak - ennyiben hasonlítanak egymásra -, de a Holdhoz fűződik egy bizonyos seregmozgatói szerepkör is. Azt tudjuk, hogy ez az égitest nagy (víz)tömegeket képes megmozgatni, gondoljunk itt csak az árapály jelenségére. A sakkjáték vezér figurája is ezen bolygónak felel meg. De említhetnénk, hogy a német nyelv is őriz valamit ebből a tudásból: a Holdat és a katonát lehet németül egy lapon említeni, így: Erdtrabant. Ez a Hold kissé humoros német elnevezése, ahol a trabantban a gyalogos katona elnevezésére ismerhetünk (darabont). Az idevágó balladai részlet így szólhat:
"Maga vivé Rozgonyiné" Ellenök a gályát Követi a sok dalia Lobogós ruháját".
Érdemes vallatóra fogni Rozgonyiné lánykori nevét is: Cicelle. (Történetileg Szentgyörgyi Cecília volt a lányneve Rozgonyinének.) Ekkor is a Holdra akadunk: Ipolyi Arnold Magyar Mythológiája azt írja: "... a nép(...) sz. Cicellét látja a Holdban körbe forogni." (262. old.) Tehát ez a névadás mintha direkt a Holdra mutatna. A gálya szimbólumát szemrevételezve elemzésünk bibliai irányultságot kap: a gályában - bárkában - álló nő mindenképp a vízözönt és az emberiséget mentő Noét juttatják eszünkbe.
"Hej, ki hozza, kormányozza Ide azt a gályát? Vagy már senki meg nem menti Magyarok királyát?" "Én, én hozom gyönge asszony Hajómat az éjben: Ülj fel uram, Zsigmond király, Te is, édes férjem".
Aranyt és egy bibliai személyt - nevezetesen az apostol-evangelista Jánost - nem is lesz olyan nehéz egymással közös nevezőre hoznunk. Arra is felhívnánk a figyelmet, hogy Arany sokszor és sokféleképpen célozgat Petőfire. Néha személyére magára, néha verseire. A farkas mint verscím egyik fele (A farkasok dala), a farkasfog mint személyes jellemzék itt említendők.
"Fut a farkas néha-néha, De szikrázó foggal"
A gálya és a király is kulcsmotívuma Petőfi verseinek. (Feltrámadott a tenger, A királyokhoz, Kont és társai, aminek az Arany balladájában fellépő Zsigmond a főszereplője). Ne feledjük: az évkör szemközti balladájában Bárczi Benő megrajzolásakor "becsúsznak " majd sorok Petőfi híres verseiből, amit nem hinnénk csak a puszta véletlen szertelen játékának... A két ballada egymás hangulati ellentétei: míg a Rozgonyiné derűt, jókedvet sugároz, addig a Tetemre-hívás borús, hangulatilag nyomott. Bevillanhat motívumként a tőr is:
"Sok rohan ott éles tőrbe, Még több a Dunába"
A Tetemre-hívásaban is szerepet játszik majd a tőr, mindkét jelentésével a szónak... Érthetjük úgy is, hogy Abigél rohan majd egy éles tőrbe, ami azonban nem egy valós tőrre, hanem a tőrbe csalásra utal. Azonos alakú szavak problematikájához jutunk így, ami a másik oldalon egy azonos alakú mondatnak a dekódolásba való beiktatására biztat majd. Láthatólag felültetnek valakit (egy bárkába itt), ott meg a látszatnak fogják azt, aki nem talál ki (a radványi sötét erdőből). Eme már említett egyalakú mondat lesz a kitalálandó és megfejtendő, ha értelmes jelentését akarjuk a Tetemre-hívásnak kibogozni. Ha Rozgonyinéra a Hold, úgy urára a Nap szerepe jut. Ezt meg is engedi a ballada szövege, hisz Rozgonyi szól úgy feleségéhez, hogy:
"Én kegyesem, szép hitvesem Ellenemre jársz-é?"
Ezen két égitest között áll fenn a legnyilvánvalóbb kölcsönösség, ellentét és mégis azonosság: az egyik éjjel világít, a másik nappal és (szabad szemmel látható) méreteik egyeznek. Művelődéstörténeti közhely szinte, hogy a Hold és a Nap egymás jegyese. Rozgonyi lesz az a nagy erejű Naphős, aki - bár ha csak átmenetileg is, de - legyőzi a sötét, magyarságot gátló-akadályozó erőket, a törököket, mivel Szaturnusz erővesztésben van a Kos jegyében.
Előző oldal: Akarta a fene/Arany János:Rozgonyiné « » Következő oldal: Akarta a fene/Arany János:Szondi két apródja