A zene története/Renaisance/Római iskola

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A zene története

Római iskola

Római iskola[szerkesztés]

Rómában a rendszerességet, logikus gondolkodást és a rajzot kedvelték, zenében a nép dallamait. Csak másodsorban fontos, hogy mi kerül a dallam alá. Jellemző a szigorú diatónia. Giovanni Pierluigi da Palestrina (1525.v.-26. Palestrina-1594. Róma) a római iskola legfőbb alakja. (Palestrina a falu neve, ahonnan származik.) Korán bekerül a pápai énekiskolába, melynek később karnagya lesz. Kórusa Európa legkiválóbb kórusává válik. III. Gyula pápa felvétette a sixtusi kápolna énekes kollégiumába, annak ellenére, hogy nem volt pap, de halála után IV. Pál ezért kizárta. A pápai énekkar hanyatlani kezdett, néhány év múlva visszavették és élete végéig ott maradhatott. Ő a klasszikus polifónia legnagyobb alakja és a katolikus egyházi zene máig is legnagyobb zeneszerzője. Benne csúcsosodik ki az énekkari zene addigi fejlődése. Polifon szerkesztést alkalmaz, de függőleges - homofon - irányban is ugyanolyan művészi tökéletesség tapasztalható nála.

Sajátságos stílusjellemzői:

  1. Dallamívei alulról felfelé törekednek, a csúcspont után kissé visszahajlanak.
  2. Negyedhang mozgásban nem ugrik hangsúlytalan hangra, legfeljebb lép.
  3. Ha egyszerű hármashangzatokat használ, hiányzik a funkciórendszer. A basszus szekundokban halad lefelé, és minden hangjára egy hármashangzat esik.
  4. A disszonanciát elő kell készíteni, és fel kell oldani. Itt a disszonancia hangsúlyos ütemrészen van. Ezzel szemben átfutó disszonanciát hangsúlytalan helyre kell tenni, és nem szabad előkészíteni - terc-ugrás között fut át.
  5. Az imitáció, melyet Obrechtnél már említettünk, fontos szerepet kapott.
A szólamok utánozzák a már más szólamban elhangzott témát.
Négy fajtája van:
a/ Szigorú, - teljes s hűséggel utánozza a téma hangközeit
b/ szabad, - kis hangközkülönbségek megengedettek
c/ tonális - az eredeti hangnem megtartása - és
d/ reális imitáció - ha nem tonális imitáció, reálisnak nevezzük.

Palestrina műveiből a fentieken kívül Knud Jeppesen dán zenetudós sok egyéb szabályt leszűrt.

Zenetörténeti példa-9.jpg

Palestrina a polifónia megmentője. A tridenti zsinat eltiltotta a többszólamú éneklést, mert a néha 30-40 szólamú misék értelmetlenek, zűrzavarosak voltak. Palestrina ekkor írt egy ötszólamú misét, melyet Marcell pápának ajánlott - Missa Papae Marcelli. Ebben eleget tett minden polifon követelménynek, tekintettel van a harmonikus jó hangzásra, a szövegkezelés mintaszerű és mellette áhítatkeltő is. Ezt benyújtotta a zsinatnak, mely annyira művészinek találta, hogy visszavonta a tilalmat. A kikötés az volt, hogy a készülő új kompozíciókban azok az elvek érvényesüljenek, melyeket ebben a mintamisében tapasztaltak. Ha ez a nagy jelentőségű döntés nem születik meg, tekintettel arra, hogy a zeneművek többsége egyházi jellegű volt, a polifónia fejlődését gátolta volna.

Palestrina művei: Missa Papae Marcelli; Assumpta est Maria - cantus firmusa gregorián himnusz; L’homme armée; Missa ad fugam - mind a hat tétele kettős kánon, szoprán-alt és tenor-basszus kánon. E miséken kívül: Improperiák (Krisztus szemrehányásai a zsidóknak); zsoltárok; himnuszok (Báthori Istvánról szóló ötszólamú himnusz lengyel királlyá választása alkalmából); motetták; madrigálok. Világi műveit Gianetto álnéven tette közzé, mert a szerelmi költészettel való foglalkozást egyházi feljebbvalói rossz néven vették volna.

Motetta és Madrigal (madrigál). Mindkettő polifon szövésű kórusmű, a polifón szólamvezetés imitációval történik, ugyanazon szövegre azonos motívum kerül. Ennek az imitációs stílusnak Okeghem a kezdeményezője. Kettő közötti különbségek: a motetta egyházi szövegre készül, latin nyelvű; a madrigál világi szövegre készül, nemzeti nyelvű. Intonációja, technikája mindkettőnek ugyanaz. Kettő közötti különbségek: a motetta egyházi szövegre készül, latin nyelvű; a madrigál világi szövegre készül, nemzeti nyelvű. Intonációja, technikája mindkettőnek ugyanaz.

Palestrina művei 32 kötetben vannak összegyűjtve. Nagyságát már kortársai felismerték - Princeps musicae címen emlegették. Hatása, művészete nem múlt el halálával, még utána 200 évvel is érvényesül. A rokokó után egy ideig elfelejtették, hatása is halványul. A 20. sz. elején újra felfedezik, a mai kórusművészet is felhasználja vívmányait. Még harmónia-kötései is csak akkor tűntek el, amikor a funkciós rendszer előre tört, de nem kevés nyoma fedezhető fel pl. Liszt Dante-szimfóniájában, Giacomo Puccini Tosca c. operájában, Kodály Zoltán Te Deumában, stb.

Orlando di Lasso (eredeti neve:Roland de Lassus)(1532.(Orlande de Lassus) Mons-1594. München). Ugyanolyan nagyszabású tehetség, mint Palestrina. De míg P. egész életét egyházi szolgálatban, a Vatikánban töltötte, Lassus bejárta egész Európát. Volt egyházi, udvari karnagy, színész, színigazgató. Magyarországon is megfordult, végül Münchenben telepedett le. Itt egy személyben egyházi és udvari karnagy volt a herceg szolgálatában. Stílusa nagy vonalakban Palestrináéval volt azonos, de őt többféle hatás érte, mondható, hogy többstílusú zeneszerző volt. Ha mélységében nem is éri el Palestrinát, főként a festőiség és a csillogó harmóniakincs terén túlmegy a római mesteren. Egyházi és világi művei különböznek egymástól. Nála más az olasz villanella, a francia chanson hangvétele, ismét mások német szövegre írt művei. Szabadabb természet, mint Palestrina. Magnum opus musicum c kötetében több száz motettát gyűjt össze. Több mint 2000 mű maradt fenn tőle. Bűnbánati zsoltáraiban (7) a fejlett német iskolát összekapcsolja a fauxbourdonnal (recitativo a kórusműben). Motetták; misék; madrigaleszkek; - Palestrinánál ilyen nincs. Zenés színpadi művek vidám szöveggel, melyekben minden zeneszám kórusmű - madrigál. Lasso időnként hangszert is használ, Palestrina soha. Nála a hangszer színező jellegű. Egyaránt sorolható a római iskolához és a németalföldi stílushoz. A németalföldi technikai hagyományokat átépíti a római iskolába. Az utolsó nagy mester a németalföldiek közül. Belga Orpheus-nak is hívták.


◄--- Előző lap:Renaisance                             ---► Következő lap:Velencei iskola

Jegyzetek[szerkesztés]