Ugrás a tartalomhoz

A do eszméjének és működő igazságának viszonya

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Merre tart a judo?
A do eszméjének és működő igazságának viszonya
Gondolatok egy japán – magyar budo konferencia kapcsán
Bp. 2002. augusztus 23.
Készítette: Horváth László szabadidősporti szakedző
Megjelent: Judo Értesítő 9/2002 sz.

A Budo Kulturális Fórum által szervezett konferencia (2002. február 23. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar) mondanivalójának mottója a japán előadók részéről az volt, hogy a „do” célja sérül a versenysportok előretörésével. Érthetőbben: a versenysportok képzési érdeke a „do” (szellemi út) erkölcsi tanításait, egyéb személyiségfejlesztő hatásait kritikusan lecsökkenti, és képzési formáival valójában csak a győzelem és a vele járó anyagi támogatás megszerzésére koncentrál.

Véleményük szerint az olimpia is hasonló célokat szolgál. Ezt a japán előadók már elfogadhatatlannak tartják. A nemzetközi versenysport „do”-hoz viszonyított hiányosságainak elítélése mellett, keserűen jegyezték meg, hogy - hírértéke miatt - Japánban is erősebb támogatást ad a média a versenysportnak, és különösebben nem foglalkozik a fent említett kritikával.

A fenti felvetéssel kapcsolatban az alábbi kérdést érdemes megvizsgálni. Miért nem oktatja, fejleszti a versenysport a „do” értékeit? Helyzettisztázó igény lehet sokak számára a „do” céljának (eszméjének) kialakulása és működő igazságának (realitáson, érdekorientációkon, tényeken alapuló) verseny és szabadidősporti megismerése, elemzése.

Történeti elemzés

[szerkesztés]

A „do” és a társadalmi fejlődés trendjének viszonya

[szerkesztés]

A Bugei vagy Bujitsu (harcművészetek nagy csoportja) művészete (jitsuja) tömeges sérülést, halált okozó fizikai technikáinak oktatási célja – az uralkodásért folyó háborúk miatt - a terület, birtok, és rangsorszerző harc eredményességének a kiszolgálása volt (lásd XV. és XVI. század közötti 100 éves háború). Mindez a hatalom megszilárdulása után értelmetlenné vált Japánban a békés társadalmi viszonyok bekövetkeztével (lásd Edo-kor 1600-1867-ig). Ezért új oktatási célként jelent meg a sérülések elkerülésére, csökkentésére irányuló, békésebb irányzatú, tömegérdekeket szolgáló önvédelemre korlátozódó oktatás, - erőteljes szellemi és erkölcsi nevelési igénnyel növelve társadalmi közhasznúságát. Ezt az irányzatot, melyet „do”-nak (szellemi út) neveztek el, egyre többen követték. Ezt a folyamatot segítették a hivatali ügyeket intéző, politizáló bushik is, akik számára az Edo kormány, kötelezővé tette, hogy elmélyedjenek a konfucianizmusban (lásd Jigoro Kano a ko-do- kan judo megalapítója).

A ”do” humán eszméket tükröz. A humán eszmék és célok békés, civilizált együttélésre törekszenek. Az állatvilág evolúciós fejlődését szolgáló természeti törvények - erőforrásokat biztosító agressziós (fenyegető, sérülést, halált okozó) támadó magatartásfajtái - a természetben eredményesek többnyire. Azonban a természeti törvények – örökletes, ösztönéleti programokon keresztül történő, - direkt, indulatos, gátlástalan alkalmazása a nagyszámú békés emberi közösségekben, működési feszültségeket vagy zavarokat okozhat. (Lásd terrorizmus, alvilági bűnözés, szerelmi gyilkosságok, nemi erőszak, vérbosszú, fajgyűlölet, tömeglincselés, stb.). Ezért fejlődött ki humán erkölcsi igénnyel, a békéssé váló japán társadalomban a jujitsu –ból a judo a kenjistu –ból a kendo, stb. illetve a harcművészeteket összegző Bujitsu-ból a Budo. Ezután a békésebbé váló harcművészetek gyakorlásából kivált a szintén sérülés elkerülésére törekvő sportvetélkedés, küzdőigény alapján, melyből kifejlődtek a mai japán eredetű küzdőversenysportok.

Jelen elemzése

[szerkesztés]

A „do” eszméjének verseny és szabadidősporti viszonya működő igazságok tekintetében

[szerkesztés]

Eszmei célját tekintve a „do” olyan szellemi útkeresés, vagy módszer mely intenzív személyiségfejlesztést tartalmaz önvédelmi célzattal. Kihatással van külső és belső egyensúlyunk megőrzésére – valójában viselkedés technikán, magatartás módon alapuló módszeres fejlesztés. Mindezt magas szintű erkölcsi tartalommal (együttélési viselkedési szabályokkal) igyekszik feltölteni. Nehezíti a japán „do” oktatási ismeretek átadását annak speciális (japánokra jellemző gondolkodás és viselkedésmódja) oktatási kultúrája. Gátolja a nemzetközi ismeretek cseréjét az a normatív elzárkózás, mely csak az adott nemzet gondolkodás és viselkedésmódjához kapcsolódó ismereteit fogadja el és még az adaptációt, sem teszi lehetővé, saját nemzeti kultúrája védelmében.

A Budo harcművészetekből kifejlődött, nemzetközivé vált versenysportoknál a „do” oktatási tartalma, nem szolgál direkt versenysporti érdekeket, ahol is a fő cél versenyeredmények elérése állami és politikai támogatás, média és reklám profit szerzés, nézettség növelése mind magasabb szintű teljesítmények alapján. Az így jelentkező teljesítmény-spirál az élsportból gyakorlatilag kizárja a tömeges részvételt, és a speciális állóképesség és versenytechnika fejlesztése elveszi az időt a „do” oktatásának támogatásától. A teljesítményspirál miatt magas a fluktuáció az elhasználódás aránya, ami lehetetlenné teszi a felnőtt és öregkori életszakaszokhoz igazodó hosszú távú „do” fejlesztését.

A szabadidősporti judo oktatási érdekeivel megegyezik a „do” (intenzív személyiség fejlesztés) oktatása, sőt nemzetközi szinten érdeke saját ismeretekkel is bővíteni azt a hatékonyság az adaptáció és fejlődés érdekében. Ez a tevékenység gyakorlatilag a japán „do” céljaival megegyezhet. Összegezve a judo társadalmi közhasznúságát növeli a „do” (magas szintű nevelés) oktatása. A versenysporti judonak ez viszont olyan teher, mely időt vesz el a versenyeredményekre való felkészüléstől. Ezért a szabadidősport feladata a „do” értékének megóvása fejlesztése. Ezen a területen a Judo Szabadidősporti Tanácskozó Testület és az MJSZ Dan Kollégiumának komoly felelőssége van. Szakmai érdektelenségre utal a versenysporti terülten az is, hogy az MJSZ lapjában „do” irányú elemzések szakemberek részéről nem jelentek meg.

Jövő elemzése

[szerkesztés]

A „do” várható fejlődési irányai eszmei igény, realitás, érdekorientációk, tények alapján

[szerkesztés]

A „do”-t életre hívta a békés és jellemes, erkölcsös viselkedés l860-as évek japán társadalmának igénye. Azonban napjaink fogyasztói társadalomrendszere és annak értékítélete a fogyasztásra helyezi a hangsúlyt. Így a fogyasztói javak illetve a mind jobb erőforrások megszerzése érdekében a profitot biztosító karrier által elért fogyasztói életszínvonal többnyire elsődleges. Ezért a jellem, erkölcs valódi humán értékei háttérbe szorulnak. Ennek a folyamatnak is köszönhető az a károkozás, ami a környezetszennyezés, elidegenedés, globalizáció, bűnözés, válási arányok területén látható. Ezt a folyamatot az „eladhatóan” üzletprofitot hozó reklám, média és politika -romboló hatású manipulációi elősegítik. Ilyen negatív értékű manipuláció a reklám figyelemfelkeltő tudatalatti pszichés és ösztönéleti programokra építő hatása vásárlási láz vagy státuszszimbólum érdekében, - a médiát uraló bulvárlapoknál, filmeknél erőszak és pornó ösztönéleti figyelemsokkoláson alapuló eladása, - a közéleti politika érdekeken, ösztönéleti programokon alapuló figyelem elterelésére, irányítása, félrevezetése pénz és hatalom érdekében.

Elmondható, hogy a fogyasztói társadalom figyelme – profit érdekében - erősödő intenzitással manipulált. Ezért a szabadidősporti Human Vital Judo irányzat felfogása szerint a „do” önvédelmi értékének titkos magja a figyelem védelme és irányítása. Vagyis nem önmagukért léteznek a kulturált, civilizált, erkölcsös viselkedés fajták, hanem egyfajta szabályozott békés vetélkedést is tartalmaznak erőforrások védelmében vagy azok megnyeréséért, ahol is a civilizált csoportnormák ezt követelik, elvetve az agresszív támadóviselkedést. A manipulációs technikák fejlődését nézve láthatóan a jövő útja a figyelem mind magasabb fokú irányítása, elterelése érdekeken, ösztönéleti programokon alapuló viselkedési technikákkal, taktikákkal, stratégiákkal erőforrások érdekében.

A „do” jövőjének önvédelmi szintjén a fenntartható fejlődésű ökológiai és humán értékek miatt, a „belső én” ilyen irányú manipulációkkal szembeni megvédése létfontosságú – optimális életvitel, életstratégia, mentálhigiéné érdekében - a stressz és válsághelyzetek káros hatásai elleni védekezés, a harmónia és belső egyensúly keresésének céljával. Ez a várhatóan fejlett önvédelmi ismereteket tartalmazó szint már nem csak a meditációk, hanem oktatási ismereteken alapuló „szellemi önvédelmi katák” igényét is felveti, ami már valóban a jövő önvédelmének szuper intelligens része a szintén egyre hatékonyabb és kifinomultabb, humánus fizikai önvédelem oktatás mellett.