Heraldikai lexikon/Rajcsányi Ádám
Rajcsányi Ádám (1698-1766) genealógus, heraldikus. 1737-1760 táján királyi kamarai tanácsos és levéltáros. Művelt és gazdag ember volt. A század közepén a nyitrasárfői uradalom kétharmadának birtokosa lett a kastéllyal együtt. Sírfelirata szerint, mely az ottani templomban volt látható, 48 évet töltött a hivatalában és 1766. augusztus 26-án hunyt el, 68 éves korában.
1737. május 31-én a Magyar Kamara javasolja III. Károlynak, hogy Rajcsányi Ádámot bízza meg az archivariusi tisztséggel és a kamarai levéltár megszervezésével, de az Udvari Kamara kételkedik a jelölt megbízhatóságában, ezért a kamara tanácsosai közül kér jelöltet. Végül 1738. október 21-én III. Károly kinevezi Rajcsányi Ádámot a Magyar Kamara levéltárnokává, ezzel ő lett Magyarország első állami szolgálatban álló levéltárosa (archivarius Hungaricus).
Főleg a családi leszármazások kutatásával foglalkozott és több család genealógiáját állította össze, melyek kéziratban maradtak (Deductiones genealogicae avagy Deductiones), de ezeket Nagy Iván és Wenzel Gusztáv is fel tudta használni. A Rajcsányi-féle címergyűjtemény eredetileg a Magyar Nemzeti Múzeumba került.
Szorgalmasan gyűjtötte a régi okmányokat is. Egyesek a régi iratok hamisításával is megvádolták. 1750. június 3-án Rajcsányi Ádám, kamarai levéltárnok átadta Mária Teréziának a Magyar Kamaránál vezetett királyi adománykönyvekből és a családi levéltárak okleveleiről általa készített húszkötetnyi másolatot. A másolat- és mutatóköteteket 1755. november 28-án hozták vissza Bécsből és a Magyar Kamara levéltárában, Pozsonyban helyezték el. Előzőleg az év március 14-én Batthyány Lajos nádor bizottságot hívott össze, amelynek ülésén jelen volt Csáky Miklós esztergomi érsek (prímás), Erdődy György országbíró, Illésházy Miklós, Pálffy Károly, Balassa Pál, Keglevich József, Erdődy Antal és Erdődy Miklós főispánok, Vajay László kamarai tanácsos, Barinay László helytartótanácsi tanácsos, Jeszenák János nádori titkár és Rajcsányi Ádám. Az ülésen a nádor ismertette a királynőhöz intézett 1753. december 10-i felterjesztését az országos levéltár felállítása ügyében, és az erre kapott választ. A gyűlés meghallgatta Barinay László tervezetét, és döntést hozott, hogy a levéltárat fel kell állítani Pozsonyban, az ország házában, élére megfelelő illetménnyel levéltárost kell helyezni.
Amikor a Thurzó-féle árvai uradalom iratait 1760-ban ismeretlen tettesek ellopták Zsolnalitva várából, a megmaradt anyaghoz Rajcsányi Ádám készített regesztákat.
Művei[szerkesztés]
De bissenis regni Hungariae, eorumque comitibus. Posonii, 1757.
Kézirat az ELTE egyetemi könyvtárában:
Rajcsányi Adamus : Genealogicae deductiones. Teljes czime: "Labore et inexplicabili sudore 37.
annorum ultimo elaboratae et depuratae, tam deficientium, quam superextantium praecipuarum regni
Hungariae familiarum genealogicae deductiones. Huic iam ultimo libro inscribi ceperunt anno 1750
24. Aug. per Adamum de Rajcsán mpria. Continundae per baronem Aloysium Mednyánszky libri
proprietarium anno 1816. - Fol. cum indicibus.
Két kötet, egyik tisztázott példány, a másik javitásokkal, enne czime : "Liber genealogiarum perprius ab a. 17l8 usque a. 1760 magno labore finaliter elaboratarum, ac per Adamum de Rajcsán mp.
descriptarum." Fol. p. 301 és index. - (Medveczky Frigyes egyetemi tanár könyvtárából.)[1]
Irodalom[szerkesztés]
Nagy Iván X. 530., 592. l.
Történelem – kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon (kiáll. kat., Budapest: Magyar Nemzeti Galéria), szerk. Mikó Árpád – Sinkó Katalin, Budapest 2000.
- "VIII-2. Rajcsányi Ádám: Másolatok a Hunyadi-család által kiadott oklevelekről", 483–485.
- "VIII-3. Lapok Rajcsányi Ádám heraldikai gyűjtéséből", 485–489.
Endrődi Gábor E-mail: endrodig (at) gmail (dot) com
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Rajcsányi család honlapja, Rajcsányi Ádám
Magyar Könyvszemle Tizenötödik évfolyam 3-4. füzet, 1890. Július