Heraldikai lexikon/Genealógia

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

A genealógia a családok történetével és az egyének származásával foglalkozó tudomány.

[szerkesztés] Genealógiai kutatás

A nemességre vonatkozó irodalom rendkívül gazdag és szerteágazó. A kutatást a nagy közkönyvtárakban (pl. az Országos Széchényi Könyvtár, illetve a jobban ellátott megyei könyvtárak) vagy kisebb, de szakosított levéltári, illetve múzeumi könyvtárakban (pl. a Magyar Országos Levéltár Könyvtára) lehet igazán sikeresen végezni. Magyarországon a nemesi címet és rangot, valamint a nemességet mint állapotot az 1947. évi IV. törvény az egyes rangok és címek megszüntetéséről 1. paragrafusa alapján megszüntették.

"Nincsenek őseink csak proletár hőseink és csak ott tiszteljük a nemzeti múltat, ahol bőrkabátos keretlegény apáink vonultak..." (Részlet egy bolsevik dalból.)

Válogatott irodalom:

-Adeliges Jahrbuch 1936-tól (szerk: Barcsay-Amant Zoltán) Luzern, 1953-1984. -Áldássy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. I- VIII. Budapest, 1902-1942. (Kronológiai sorrendben közli a címeresleveleket, sok címerleírást, címerképet is közzétesz) -Magyar családtörténeti és címertani irodalom 1561-1944. Baán Kálmán gyöjtését javította és kiegészítette: Kóczy T. László és Gazda István. Budapest, 1984. (megyékre, családokra és genealógiai szakterületekre lebontva) -Bakács István és Dávid Lászlóné: Kisebb családi és személyi fondok (a Magyar Országos Levéltárban) I-III. Budapest, 1968-1971. (leánya Dr. Bakács Bernadett az OL fölevéltárosa kiváló szakembere a téménak) -Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Budapest, 1983. -Borovszky Samu: Név- és tárgymutató a Turul 1883-1892. évfolyamához. Budapest, 1893. -Csoma József: A magyar nemzetiségi czímerek. Budapest, 1904. -Nemesi évkönyvek 1-13. Szerk.: Daróczy Zoltán. Budapest, 1923-1935. -Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Elsö rész: Förangú családok. Szerk.: Fejérpataky László. Budapest, 1888. öFejérpataky László: Magyar czímeres emlékek. Monumenta Hungariae Heraldica. I-II. Budapest, 1901-1902. -Fekete Nagy Antal: Név- és tárgymutató a Turul 1893-1936. évfolyamaihoz. Budapest, 1940. -Fügedi Erik: A XV. századi magyar arisztokrácia mobilitása. Budapest, 1970. -Genealógiai füzetek. Családtörténeti folyóirat czímerekkel és leszármazási táblákkal. Szerk.: Sándor Imre és Sebestyén József. I-XII. évf. Kolozsvár, 1908-1914. (Föleg erdélyi családok történetével foglalkozik, genealógiai tabellákkal, összeírásokkal, lustra-jegyzékekkel illusztrálva a családtörténeti cikkeket. Minden füzethez részletes névmutatót közöl.) -Gerö József: A királyi könyvek. 1867-1918. Budapest, 1940. -Gerö József: A m. kir. belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937. Budapest, 1938. -Gothaisches genealogisches Taschenbuch der adeligen Häuser. Alter Adel und Briefadel. -Gothaisches Taschenbuch der Freiherrlicher Häuser. -Gothaisches Taschenbuch der Gräflichen Häuser. (A nemesi, bárói és grófi családok évkönyvei kb. 1770 óta jelennek meg Gothában, és számos magyar vonatkozású családtörténeti adatot tartalmaznak.) -Horvát István: Magyarország gyökeres régi nemzetségeir_l. Pest, 1820. -Horváth Sándor: A m. kir. oszágos levéltárnak az 1886-1907. években bemutatott czímeres nemeslevelek jegyzéke. Budapest, 1908. Horváth Sándor: A vármegyei levéltárak felülvizsgált czímeres nemesleveleinek jegyzéke. Budapest, 1909. -Illésy János-Pettkó Béla: A királyi könyvek jegyzéke 1527-1867. Budapest, 1895. -Illéssy János: Az 1754-1755. évi országos nemesi összeírás, Budapest, 1902. -Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 1-3. kötet. Budapest, 1900-1904. -Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára XIV-XVII. század. Budapest, 1993. (több mint 9800 családnevet - nemcsak nemes családokét - tartalmazó történeti és etimológiai szótár rengeteg utalással). -Kempelen Béla: Magyar nemes családok, I-XI. Budapest, 1911-1932. (Kb. 40 000 nemes család rövid történetével foglalkozik. Sok utalást közöl.) -Kempelen Béla: Magyar nemesi almanach. Az 1867-1909. magyar nemességre, bárói, grófi és herczegi méltóságra emelt családok. Budapest, 1910. -Kempelen Béla: Magyar nemesi családkönyv. Budapest, 1927. -Kempelen Béla: Családkönyv I. Nemes családok. Budapest, l940. -Magyar förangú családok. Szerk.: Kempelen Béla. Budapest, 1931. -Kempelen Béla: Útmutató az összes nemességi ügyekben. Genealógiai és heraldikai kézikönyv. Budapest, 1907. -Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. Budapest, 1970. 607-771. pp. 9. Családi levéltárak és iratkiadások -Kövári László: Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár, 1854. -Nagy Iván: Családtörténeti értesítö czímerekkel és leszármazási táblákkal. I-III. évf. Budapest, 1899-1901. -Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal, I-XII. Pest, 1857-1868. (Kb. 10-12 000 nemes család történetével, genealógiájával foglalkozik. Sok genealógiai tabellát és címert is közöl.) -Nyulásziné, Straub Éva: A Magyar Országos Levéltárban örzött eredeti címereslevelek jegyzéke. Budapest, 1981. (Több mint 1600 címereslevél leírását teszi közzé) -Nyulásziné, Straub Éva: Útmutató a genealógiai és családtörténeti kutatáshoz a Magyar Országos Levéltárban. Levéltári Közlemények, 63. (1995) 1-2. sz. 167-181. pp. (sok levéltári forrásanyagot, utalást ad meg, föleg a nemes családok kutatásához nyújt adatokat) -Ölyvedi Vad Imre: Nemességi könyv. Szeged, 1910. (A nemességi ismeretekkel és alapfogalmakkal foglalkozik.) -Pap Gáborné: Kisebb családi és személyi fondok. V. Budapest, 1981. -Pataky Lajosné: Családnévmutató a MOL-ban _rzött családi levéltárak és gyöjtemények irataihoz (1526-1945). Budapest, 1981. -Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Második rész: Nemes családok. Szerk.: Pettkó Béla-Reiszig Ede. Budapest, 1905. -Siebmacher: Das grosses und allgemeines Wappenbuch. (több mint 70 vaskos könyv, amely felöleli Közép- és részben Nyugat-Európa német nyelvterületö valamennyi jelent_sebb nemes családját. Rövid családtörténetet, címerleírást közöl, sok utalással. Külön táblázatokon pedig címerképeket) A sorozaton belül: -Die Wappenbuch des Adels in Ungarn I-V. Bd. Nürnberg, 1885-1894. -Der Adel von Siebenbürgen. Nürnberg, 1898. -Der Adel von Kroatien und Slavonien. Nürnberg, 1899. -Hanns Jäger Sunstenau: General Index zu dem Siebmacher�schen --Wappenbüchern 1605-1961. Graz, 1964. (Általános névmutató a Siebmacher-féle címereskönyvekhez) -Tagányi Károly jegyzéke az Országos Levéltárban a magyar és erdélyi udvari kancellária fölállításáig található herczegi, grófi, bárói, honossági és nemesi okleveleknek. Budapest, Országos Levéltár 1886. -Tagányi Károly-Pettkó Béla: Pótlék Tagányi Károly nemesi jegyzékéhez. Budapest, 1888. (Melléklet a Turul VI. évfolyamához)

Ha tudja a kutató, hogy az öt érdeklö nemes család melyik megyében volt birtokos, vagy hol lakott, nézzen utána, megjelent-e annak a megyének a nemes családjait tárgyaló kiadvány. Kempelen Béla: Magyar nemes családok id. könyvében az 1. kötet V-VII. oldalain felsorolja öket. Ha nem jelent meg a megfelelö megye nemes családjait ismertetö önálló munka, akkor utána kell nézni, hogy a Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország Vármegyéi és Városai címö sorozatban kiadták-e a szóban forgó megye monográfiáját. (Nem jelent meg valamennyi megyéé - az ország 63 vármegyéjéb_l csak a következ_ megyék jelentek meg: Abaúj-Torna, Bács-Bodrog, Bars, Bihar, Esztergom, Fiume és a Magyar-Horvát Tengerpart, Gömör-Kishont, Heves, Hont, Komárom, Nógrád, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Temes, Torontál, Vas és Zemplén). Ebben a sorozatban mindegyik monográfia tartalmaz olyan fejezetet, amely lexikonszer_en, tömören leírja a megye nemes családjainak történetét. A megyetörténetekr_l, vármegyei monográfiákról, adattárakról szóló könyvészeti adatok összefoglalását l. Bodor Antal-Gazda István: Magyarország honismereti irodalma 1527-1944. Budapest, 1944. (Reprint: Budapest, 1984.) Függelékek: 457-482. p. Ha a fenti müvekben a kutató megtalálta az öt érdeklö családot, máris fontos kiindulópont birtokába jutott. A továbbiakban a kutatónak az ott szereplö lábjegyzetekre kell ügyelnie, mert ezek sokszor adnak felvilágosítást arról, hol örzik a család levéltárát, iratait, címereslevelét, pecsétjét stb. Esetleg újabb irodalomról, forrásanyagról tájékoztathatják a kutatót.

[1]

[szerkesztés] Családtörténeti gyűjtemények

A Magyar Országos Levéltárban örzik a Családtörténeti Cédulagyüjteményt az A 131 jelzet alatt. Ezt a gyüjteményt nevezik a Levéltárban Illéssy-patikának. Készít_je, Illéssy János arra törekedett, hogy a nemes családok nemességének tényét bizonyítsa, ezért megadja az illetö családra vonatkozó és a Magyar Országos Levéltárban közel száz fondban és állagban található iratok jelzetét (megjegyzendö, hogy sok esetben más levéltárra is utal a cédulagyüjtemény). A cédulagyüjtemény korábbi része, amit szintén Illésy készített, irodalmi utalásokat is ad (Turul - heraldikai és genealógiai folyóirat, Századok, családtörténeti m_vek). Ezeket az irodalmi utalásokat azok, akik Illésy halála után a gyüjteményt kiegészítették, általában nem jegyezték fel. Az 1990-es években - a könnyebb kezelhetöség végett - a százezres nagyságrendet meghaladó cédulagyüjteményt számítógépre vitték. 1997 óta viszont már CD ROM-on is beszerezhet_. Szintén a Magyar Országos Levéltár örzi Pataky Károly genealógus kéziratát, amely els_sorban erdélyi, másodsorban és kisebb mértékben magyarországi nemes családok genealógiai adatait tartalmazza, a családnevek bet_rendben követik egymást. Ezek az adatok bibliográfiai, illetve levéltári jelzetekkel vannak kiegészítve. (Levéltári jelzete: A 133 - Filmtári helye: B 1583-B 1585 dobozok). Az ún. Peláthy �Heraldika� iroda különbözö családok nemességének kutatására vonatkozó betürendben elrendezett XVI-XX. századi iratokat tartalmaz. (Levéltári jelzete: R 272 - Filmtári helye: B 1534-B 1563 dobozok). Ide sorolható még az ún. Daróczy-gyüjtemény, amely talán az Illéssy-patika mellett a legteljesebb genealógiai gyüjtemény. (Filmtári helye: 40593-40684 dobozok. Az eredeti, kéziratos anyagot a Dunamelléki Egyházkerület Ráday Levéltárában örzik. 1092 Budapest, Ráday u 28.). Sajnos nem ritka eset, hogy az irat, amelyre az Illéssy-féle cédulagy_jtemény, illetve a Pataky-féle genealógiai gyüjtés utalnak, a Magyar Országos Levéltárban két alkalommal keletkezett tüzvészben megsemmisült (1945-ben kb 3000 folyóméter, 1956-ban viszont 8765 folyóméter irat égett el, pl. az Erdélyi Tábla anyaga, sok bírósági, igazságügyi és jogügyi szerv irata, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium irattára, valamint sok családi levéltár stb.). A megadott jelzetek alapján az irat a Magyar Országos Levéltár I. emeleti kutatótermében - a kutatási szabályzatnak megfelelöen - kikérhet_ és kutatható. Megjegyzendö, hogy sok egyéb családtörténeti vonatkozású irategyüttes már mikrofilmen megtalálható, a Reprográfiai Osztály óbudai kutatótermében kutatható. (L. a tájékoztató végén mellékelt jegyzéket). Ha más levéltárra (múzeumra, könyvtárra, gy_jteményre) utalnak a fent említett genealógiai gyüjtemények (pl. valamelyik megyei levéltárra), és nem örzik a megfelelö irat mikrofilmmásolatát a Magyar Országos Levéltár Filmtárában, akkor a kutatónak személyesen vagy levélben kell az illetö intézményhez fordulnia. Pl. Nagy Iván gyakran hivatkozik a Collectanea Heraldica c. forrásra, ez az OSZK Fol. Lat. 127 sz. alatt található, és 18. század végi-19. század eleji rézmetszetes címerábrákat tartalmaz. Sokszor a megadott forrás örzi az intézmény ma már külföldön van. Ez fölöttébb nehezítheti és költségessé teheti a kutatást. Az is elöfordulhat, hogy a 70-80-100 évvel ezelött feltüntetett jelzetek ma már nem használhatóak. A levéltár anyagát átrendezték, az irat elveszett, megsemmisült stb. Ezekkel a nehézségekkel a kutatónak mind számolnia kell. Nemességkutatáshoz használható egyéb forrásanyag Az említett genealógiai gyüjtemények mellett fontos és hasznos lehet átnézni az alábbi fondokat és állagokat: Acta nobilium (A III. Károly és Mária Terézia-korabeli nemességigazolására vonatkozó iratok) 1723-1784. (Leváltári jelzete: C 30 - Filmtári helye: B 1089-B 1120., valamint 9384. dobozok) Az iratok megyénként vannak csoportosítva. III. Károly császár, majd leánya, Mária Terézia átfogó nemességvizsálatokat és igazolást rendelt el és folytattatott le a célból, hogy kiszürjék a nemesi jogokkal visszaél_ egyéneket. A Magyar Királyi Helytartótanácsban 1783-ban pedig külön osztály jött létre a megtámadott/vitás nemességi igazolások felülvizsgálására: Departamentum nobilitare 1783-1848. (a nemesség igazolásának felülvizsgálatára létrehozott osztály iratai) (C 57) (Filmtári helye: B 968-B 1089 dobozok) Megyei nemesi iratok (és közgyülési jegyzökönyvek). A közgyülési jegyzökönyvekben a nemesség kihirdetéséröl, birtokadományozásról, rangemelésekröl vannak bejegyzett adatok. Annak a megyének a jegyzökönyveiben kell kutatni, ahol a kihirdetés, adományozás stb. történt. L. a mellékletet. Genealógiai tabellák XIII-XIX. század (MOL P szekció) (Filmtári helye: B 1431-B 1470. dobozok). Csak a birtokos nemesség családfáit _rzik ezek az iratok. Genealógiai tabellák XVI-XIX. század (Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak, Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára) Levéltári jelzete: F 6 - Filmtári helye: B 1470-B 1471. dobozok. Genealógiai tabellák XIV-XIX. század (Bírósági Levéltárak, Levéltári jelzete: O 59 - Filmtári helye: B 1471- B 1473. dobozok). Többnyire a Processus tabulares (Jelzete: O 18), valamint az Acta post Advocates (Jelzete: O 69) c. állagokból kiemelt és kimásolt genealógiai tabellákat, illetve betürendes mutatókat tartalmazza. Az O 58. állagban szintén vannak genealógiai tabellák, ezek még nincsenek mikrofilmre véve, így eredetiben kaphatja kézhez az érdeklödö.