Fájl:SZÉCHY-CZIMER. Landherr Gyula rajza.jpg

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

SZÉCHY-CZIMER._Landherr_Gyula_rajza.jpg(400 × 418 képpont, fájlméret: 63 KB, MIME-típus: image/jpeg)

Összefoglaló[szerkesztés]

Leírás

SZÉCHY-CZIMER. Landherr Gyula rajza. Szécsi Miklós (1320 k. – 1387 k.) országbíró: 1355–1359, 1369–1372, (majd nádor: 1385 – 1387)

Forrás

Borovszky: MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI. Vas vármegye. Budapest, 1898. [1]

Dátum


Szerző


Engedély


A második pecsét Zeechi Miklós országbírónak pecséte. A Balog-nemzetségből származott Zeechiekről árpádkori okleveleink sokszor emlékeznek. I. Károly alatt már előkelő állást foglalnak el. Miklós 1350—1355-ig Szörényi bán volt,1 [1 Fejér IX. 1. 764. l. és IX. 2. 400. l.] ekkor, Drugeth Miklós után, az országbírói méltóságra jut, követvén elődét a turóczi főispánságban is.2 [2 Orsz. ltár dipl. oszt. 4499. és 4528. sz.] Országbíró 1359-ig marad, s ez év január 20-án már Horvát- és Dalmátország bánja.3 [3 U. o. 4825. sz.]

Zeechi Miklós, mint országbiró, 1355—1358. években kétféle pecsétet használt: egy nagyobbat, melyet itt közlünk,4 [4 U. o. 4683. sz.] s egy kisebbet, melyen a sas paisban van elhelyezve. Ugyanezen nemzetség egy más tagjának, Balogi Miklós gömörvármegyei alispánnak, pecsétje is fönmaradt 1345-ből,5 [5 U. o. 4515. sz.] melyen szintén kétfejű sas látszik, s ez arra mutat, hogy a kétfejű sas képezte ezen egész nemzetségnek czímerét.6 [6 Wagner C. Collect. Dec. II. fig. 9. és 10. a Zeechieknek czímerét 1381-ből és 1578-ból közli, de mindkettő más jellegű, mint az itt közölt.]

Hazánkban a kétfejű sast heraldikailag nem igen méltatták figyelemre. Németországban régóta foglalkoznak azzal. Mi arról a következőket jegyezzük meg. Első nyomaira keleten találunk; innét, úgy látszik, a keresztes hadjáratok alkalmával hozták át nyugotra. Németországban először IV. Ottó és IV. Konrád pénzein (1198 — 1254.), azután Bajor Lajos (1314 — 1347.) aranyain találjuk.1 [1 Hohenlohe-Waldenburg. Der heraldische Doppel-Adler. Stuttgart, 1871. 4o 21. l.] De csak Zsigmond kezdte azt először mint czímert használni, még pedig 1402-től kezdve felváltva az egyszerű sassal, míg 1434-ben a kétfejű sast, mint állandó császári czímert, fogadta el.2 [2 U. o. 22. és 26. ll.]

Meg kell még- emlékeznünk a kétfejű sasról, mint családi czímerről. Míg a császári czímerben a kétfejű sas a német és római birodalmak egyesítésének symbolicus jeléül tekinthető, s két fél sas összetételének vehető: addig a családi czímereknél nagyon kétes, váljon az ily összetétel legyen-e, vagy pedig mesebeli állat, heraldikai szörny. Annyi bizonyos, hogy a XIV. század előtt családi czímerekben ritkán fordulnak elő. Hohenlohe-Waldenburg herczeg, Németország kitünő heraldikusa, a XIV. századig csak három oly czímert említ, melyen a kétfejű sas kétségtelenül családi czímer.1 [1 Hohenlohe-Waldenburg id. m. 34. l.] Mi ilyet Zeechi Miklós pecséte előtt nem ismerünk, s már csak ezért is nagyon érdekes ezen itt közölt pecsét; s ha még hozzá veszszük a gyönyörű stylizálást, s e művészi csínt, mely ezen pecsétet jellemzi, akkor azt sphragistikánk egy kiváló darabjának kell kijelentenünk, mely más országok e korból való pecsételnek nem engedi oda a babért.

A pecsétnek, mely piros-lila selyemszálakról függ, körirata a kővetkező :

S. CO(M)ITIS NICOLAI JUDICIS CU(R)IE REGIE.

(Dr. Vincze Gábor: Három pecsét a középkorból. Archaeologiai Értesítő 1879. 229-234.[2])

Licenc[szerkesztés]

Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2018. szeptember 10., 15:54Bélyegkép a 2018. szeptember 10., 15:54-kori változatról400 × 418 (63 KB)Szegedi László (vitalap | szerkesztései){{Összegzés | Leírás = SZÉCHY-CZIMER. Landherr Gyula rajza | Forrás = Borovszky: MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI. Vas vármegye. Budapest, 1898. [http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0025/11.html] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }}

Az alábbi lap használja ezt a fájlt: