Fájl:Polübiosz, Historiae Budapest, OSzK, Cod. Lat. 234..jpg

Összefoglaló[szerkesztés]

Polübiosz, Historiae Budapest, OSzK, Cod. Lat. 234.

Polübiosz ( Kr. e. 201?—120), a Rómába túszként került görög történetíró, 40 könyvben írta meg Róma történetét Kr. e. 264-től 144-ig. Maga is katona és politikus lévén művét elsősorban állmférfiaknak szánta, mivel meggyőződése szerint a múlt tudása ad kulcsot a jövőhöz. Ennek megfelelően a történeti eseményeket igyekszik pontosan bemutatni, okaikkal és összefüggéseikkel együtt. Cicero Polübioszt is a „miénk”-nek nevezi (De rep. 2, 14, 27), hiszen a történetíró valódi csodálójává vált a római államberendezkedésnek. Szerinte a történelem célja, hogy valamennyi nép Róma fősége alatt egyesüljön (Hist. 1, 3, 4). Livius sokat merített a nagy előd munkájából, amelyből csupán öt könyv maradt fenn teljes egészében. Az első két könyv az első pun háborút tárgyalja, a törzsrész (3–30. könyvek) témája pedig a második pun háború. E fontos történeti munka okkal tarthatott számot a humanisták érdeklődésére. Niccolò Perotti (1430–1480) az első öt könyvet fordította le latinra, s ennek egy példánya került Magyarországra valamikor az 1460-as években.

Nem kizárható annak a lehetősége, hogy Polübiosz műve görögül is megvolt a Corvinában, ugyanis Héródianos történeti munkája és Héliodórosz Aithiopikája mellet Polübiosz is megtalálható a müncheni Bayerische Staatsbibliothek egyik 14. századi görög kódexében, (Cod. Graec. 157.), amelyet a kutatások jelenlegi állása szerint corvinának tartanak. Obszopoeusz e szöveg alapján készítette el 1530-ban Polübiosz első görög nyelvű kiadását.

A kódex finom mívű, puttókkal és állatokkal tagolt firenzei fehér indafonatos díszítésű címlapján Mátyás magyar és cseh királyi címere látható, amely az ún. „második címerfestő” munkája. A kötetben az egyes könyveket indafonatos iniciálék vezetik be. Jó állapotú bársonykötéséhez rögzítve láthatók az egykori zöld textilpántok maradványai. Mint a bársonykötéses corvinák esetében, a metszés itt is zöld-piros növényi ornamentikával kifestett, budai aranymetszés, a hosszanti metszésen a mű szerzőjével és címével: POLYBII HISTORIA. A szöveg teljesen tiszta, nem találhatók benne bejegyzések. A végére a másoló görög majuszkulákkal jegyezte be: THEÓ CHARIS KAI TÉ MÉTRI azaz: Köszönet az Istennek és az Anyának (f. 198r). A hátsó előzéklapokon olvasható possessorbejegyzések szerint a kódex a 16. században a török Ibrahim Maczar tulajdonában volt. Később a Szeráj könyvtárába került, onnan származik az első előzéklapra ragasztott franica és török nyelvű könyvtáros bejegyzés (jelzete: No. 28). 1869-ben Abdul Aziz szultán ajándékozta Ferenc Józsefnek, aki pedig a Széchényi Könyvtárban helyeztette el.

Zsupán Edina

[1]

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes