Fájl:Brassói ötvöscéh céhbehívó címere 1556.png

Összefoglaló[szerkesztés]

A brassói ötvöscéh céhbehívó címere 1556

1. Ötvösműhely. Részlet a brassói céhcímer előlapjáról, ezüst, XVI. sz. M: 16 cm.

2. Ötvösműhely. Részlet a brassói céhcímer hátlapjáról.

M. Nemzeti Múzeum, Tört. Múz.

A továbbiakban szeretnénk néhány ötvösműhely-, ill. ötvösábrázolást bemutatni és ismertetni az ötvösműhelyt ábrázoló magyarországi céhpecséteket.

...

A Nemzeti Múzeum XVI. sz.-i céhcímerén két ötvösműhelyábrázolás van: domborműves(XXXVIt.1.k.) és képes (XXXVI.t.2.k.). A két, különböző technikával készült ábrázolásnak külön érdekessége, hogy ötvös mutatja be az ötvösműhelyt ötvösművön. Ez egyúttal a szerszámok hitelességét bizonyítja. Technikáját tekintve ezüstből kalapált, részben öntött, traszírozott munka.23 [23 Gravirozásnál éles, hegyes, nyeles acélszerszámmal a minta vonalai mentén anyagot vesznek ki. Traszírozásnál vagy vonalkázásnál (la trace = vonal) éles poncolónak sűrű ütögetésével és egyidejű húzásával a mintának megfelelő vonalat bemélyítenek.] Nemesfém anyagával kiválik a szintén címerpajzsalakú, de többnyire fából, rézből vagy bádogból készült későbbi céhcímerek, behívótáblák sorozatából. Valóban szokatlan, hogy ugyanazon a művön két azonos témájú ábrázolás is van, amit Hampel elfogadhatóan úgy magyaráz, hogy a kis ötvösmű céhremeknek készülhetett, amelyen készítője a különféle technikában való jártasságát mutatta be.24 [24 Hampel megjegyzése Resch Adolf: A brassai ötvösczéh bemondó táblája 1556-ból. c. cikkéhez, Arch. Ért. 1887. U. F. VII. k. 293.]

A céhcímer eredetéről csak annyit tudunk, hogy J. Schumm25 brassói ács családjánál — ősei állítólag ötvösök voltak — családi ékszerként maradt fenn. Úgy látszik, Gyárfás a brassói céhiratok átvizsgálásakor a címerre vonatkozó adatot nem talált, ami a felirat nélküli ötvöscéhcímer brassói eredetét hitelesen igazolná. A címer az 1884-es »Magyar Történeti Ötvösmű kiállítás« tárgyai közt szerepelt. A brassómegyei vidéki bizottság állította ki.26 Három évvel később, 1887-ben csere útján került a bp.-i Nemzeti Múzeumba.27 [27 A Nemz. Múz. lelt. naplói szerint a brassói behívótáblát és a róla vett két galvánoplasztikus másolatot 1887 júl.-ban Resch A. cserélte el két db. erdélyi tízaranyosért. (Ltsz. : 1887. 67)]

Többször rámutattak a brassói céhcímer műhelyábrázolásainál az ötvösök eltérő viseletére. A traszírozott képen (XXXVI. t. 2. k.) az ötvösök XVI. sz.-i divatú, felhasított, bőujjú mellényt és felhasított, térdig bő, alul szűk nadrágot viselnek, mint a korabeli francia és német ötvösök.28 A domborművön megmintázott ötvös térdig érő kabátot visel, hátul széles, a vállat beborító, lekerekített gallérral. Általában ez utóbbit tartják a helyi viseletnek. A későbbi, 1584-ből származó, kassai ötvöscéh-pecséten (XXXIX. t. 4. k.) az ötvösmester sokkal egyszerűbb öltözetben jelenik meg.

Felmerült az a feltevés, hogy a brassói címer hátlapján a kis táblára írt 1556-os évszám nem feltétlenül a címer, hanem esetleg annak a metszetnek készítési idejét jelenti, amely után a traszírozott műhelykép készült.29 Gyárfás helyesen veti fel azt a gondolatot, hogy az ötvös minta után dolgozhatott. A kép szinte bele van szorítva a címerkeretbe, aminek következtében távlati hibák is vannak. Viszont mégsem hihető, hogy az ötvös a mintáról az évszámot is lemásolta volna.

A brassói céhcímer korának meghatározásánál stíluskritikai vizsgálattal nem sokra megyünk, mert a kis művön látható torzfejes díszítmény a XVI. sz.-ban az iparművészetnek éppen olyan általánosan használt díszítő eleme, mint a már említett »arabeszk« a stilizált levél indákkal. Ezt a »groteszk« néven ismert díszítési módot, amelyet a római épületek kiásott romjaiban talált minták nyomán renaissance művészek alakítottak ki, főként Raffael körébe tartozó festők népszerűsítették. Ugyanezt a díszítményt német metszeteken gondosan megrajzolt leveles indákkal szövik át.30 A lombdíszek közt kibukkan egy-egy torzfej, de a groteszkeket jellemző szellemes, játékos ötletnek már alig marad lehetősége. A brassói címeren is a levéldísz van túlsúlyban.

Közelebb jutunk a címer korának megállapításához, ha magát a címerformát tekintjük, habár itt is egy-egy címerforma élettartama különböző és évtizedekre való meghatározásra szintén nem alkalmas. Mindenesetre ez a címerforma megtalálható a Haller család címerén,31 [31 Szádeczlcy L., Turul 1886, 5.] amelyet 1528-ban nyert el V. Károlytól Haller Konrád, Sebold, Bertalan és Farkas. Az utóbbi Mária magyar királyné udvarmestere volt. Viszont a századvégi ábrázolásokon ez a címerforma levágott, lekerekített alakot nyer. Ezt a formaváltozást mutatja a passaui hajósok domború hímzésű céhcímere is 1578-ból.32 [32 Die Sammlung Dr. A. Figdor (Wien, 1930), I. k. XXXVII. t.]

A schmalkaldeni lövészek ezüst láncát díszítő címereket 1554-ből33 [33 Hildebrandt Ad. M., Heraldische Meisterwerke v. der internat. Ausstellung f. Heraldik zu Berlin im J. 1882, 32. t.] (tehát 2 évvel korábbiak címerünknél) ugyanazok a formaelemek alkotják, mint a brassói céhcímert. Viszont a 2 évszám összehasonlítása kevésbbé eredményes. A brassói céhcímer számai merevek, különösen a két ötös és eltérnek a XVI. sz.-i számok rajzától. Miután a tábla előlapján beütött I. E. kezdőbetűt mesterjegynek tekintjük — nem hihető ugyanis, hogy készítője ilyen durván a díszítmény figyelembe vétele nélkül ütötte volna művére nevének kezdőbetűit —, fel kell tételeznünk, hogy az évszám és I. E. kezdőbetű utólag került a címerre.

...

A brassói céhcímer hátlapjának műhely-ábrázolásán (XXXVI. t. 2. k.) is jól látható, hogy a műhely ablaka az utcára nyílik. Műhelyábrázolásokon gyakori az ablakon betekintő vásárló, bekönyöklő bámészkodó alakja. A műhelynek ezek a mellékszereplői a dolgozók ismétlődő mozdulatainak egyhangúságába élénkséget visznek és változatosabbá teszik a kompozíciót. Ugyanezt a célt szolgálja a fogón összevesző inasok jelenete a brassói céhcímer hátlapján.

Vattai Erzsébet: NÉHÁNY ADAT AZ ÖTVÖSMESTERSÉG ÉS SZERSZÁMOK TÖRTÉNETÉHEZ (XI-XIX. SZ.). Archaeologiai Értesítő 1953/2. 151-158. képek: 174. lap után [1]

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes