Fájl:Batthyány II. Lajos féltallérja, 1788.png

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Eredeti fájl(626 × 1 252 képpont, fájlméret: 1,49 MB, MIME-típus: image/png)

Összefoglaló[szerkesztés]

Batthyány II. Lajos féltallérja, 1788 Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum, Körmend

A 17-18. században Magyarországon német-római birodalmi hercegi címet kapott néhány személy, illetve család, mint az Esterházyak, II. Rákóczi Ferenc, a Pálffyak, a Koháryak, a Batthyányak, a Grassalkovichok és a mindenkori esztergomi érsek. Batthyány Károly (1698-1772) a trón és a Habsburg dinasztia érdekében szerzett ötven éves érdemeiért 1764-ben kapta meg a római szent birodalmi hercegi címet; pénzverési jogával már ebben az évben élt is. Mivel Batthyány Károly hercegnek nem volt fiúgyermeke, ezért megegyezés jött létre közte és a bátyja, Batthyány-Strattmann Lajos között, hogy annak elsőszülött fia, Ádám gróf (1722-1787) és elsőszülött leszármazottai öröklik a hercegi címet. A két testvér közötti írásba is foglalt, 1774-ben kötött megállapodásban külön kitételként szerepel, hogy a hercegi ranggal a pénzverési jogot is megkapják, vagyis a Szent Római Birodalom területén vagy más pénzverdében pénzt verethetnek. Ezzel a joggal Ádám fia, Batthyány-Strattmann Lajos (1753–1806), aki a hercegi címet 1788-tól haláláig viselte, már hercegsége első évben élt is. Pénzeit Batthyány Károlyhoz hasonlóan ő is a bécsi verdében verette, a verőtöveket Johann Nepomuk Würth készítette, akinek szignója – I. N. Wirt – mindig a herceg mellképe alatt látható. Batthyány Lajos pénzei 10 dukát, 5 dukát, dukát, tallér, féltallér és 20 krajcár címletben készültek: 1788-ban 10 dukát és tallér, 1789-ben 5 dukát és féltallér, 1790-ből 20 krajcár, 1791-ből dukát ismert. Az Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára mellett a körmendi Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum őriz még Batthyány-pénzekhez tartozó verőszerszámokat, amelyek csak néhány évtizeddel ezelőtt kerültek elő.

A Koszorús Ödöntől megvásárolt féltallér átmérője 34 mm, súlya 14 g. Az érme előlapján Batthyány-Strattmann Lajos herceg mellképe, hátlapján hercegi címere látható. Lajos portréja letisztult, egyszerűsített, klasszicista vonásokat hordoz. A mellkép alatt a verőtöveket készítő Johann Nepomuk Würth szignója olvasható. Az ábrázolt hercegi címer: ovális mezőben szikla tetején fészekben álló pelikán felszakított melléből csepegő vérével fiókáit eteti. A szikla közepén barlangban vízből kinövő duplafarkú oroszlán szájában kard. Az ovális mező tetején rangjelző korona, melyen 5 sisakdísz: koronás ezüstoszlop, pajzsbeli oroszlán, hercegi korona aranykereszttel, pelikán, vesszőnyaláb bárddal és lándzsacsúccsal. A pajzstartók 1-1 szárnyas ló, négyszögletű zászlókkal. Az egész címert hercegi korona alatt hermelin palást övezi. Jelmondata: Fidelitate et fortitudine. A köriratban a herceg neve és címei olvashatók. LVDOVICVS S(acri) R(omani) I(mperii) PRINCEPS DE BATTHYAN STRATTMANN [Batthyány-Strattmann Lajos, a Szent Római Birodalom hercege]; PERPETVVS IN NEMET VIVAR S(acrae) C(caesarea) R(egiae) A(postolicae) M(aiestatis) ACT(ualis) CAM(erarius) INC(lytus) COM(itatus) CAST(riferrei) PERP(etuus) ET SVPR(emus) COM(es) 1789 [Németújvár örökös grófja, a Szent Császári és Királyi Apostoli Felség valóságos kamarása, Tekintetes Vas vármegye örökös főispánja 1788] Az érme jó állapotú, alsó részének szegélye kopott. A Batthyány féltallér a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum „Batthyányak nemzetsége” c. állandó kiállításában látható a 18. századi Batthyányakat bemutató lapostárlóban, együtt a múzeum tulajdonában levő verőtövekkel, így szemléltetve a Batthyány hercegek pénzverésének eszközeit, s az általuk vert érméket.


[1]

[2]

Licenc[szerkesztés]

Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2014. július 7., 13:49Bélyegkép a 2014. július 7., 13:49-kori változatról626 × 1 252 (1,49 MB)Szegedi László (vitalap | szerkesztései)Batthyány II. Lajos féltallérja, 1788 Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum, Körmend A 17-18. században Magyarországon német-római birodalmi hercegi címet kapott néhány személy, illetve család, mint az Esterházyak, II. Rákóczi F…

Az alábbi lapok használják ezt a fájlt:

Metaadatok