Fájl:A brassói ötvöscéh pecsétjei.png

Összefoglaló[szerkesztés]

A brassai ötvösczéh pecsétjei.

A brassai ötvösczéhnek két pecsétnyomója maradt fönn, mind a kettő Teutsch Gyula múzeumában látható, az egyik a XVI., a másik a XVII. századból való. Lássuk azokat közelebbről.

I. A régebbi és egyszerűbb pecsétnyomó (3. ábra) a XVI. század folyamán, még pedig valószínűleg azon időben készült, midőn a czéh maga is újból szerveződött (1511 — 1550). Egyszerű, 22 mm. magas, lapos bronznyéllel, melyen kis gömbölyű lyuk van ütve, hogy fel lehessen akasztani. Tetején az ütés nyoma i látszanak. Maga a pecsét köralakú, átmérője 30 mm. A főhelyet püspökne k álló alakja foglalja el. Telje s főpapi öltözetben, fején süveggel, kezében pásztorbottal van föltüntetve, harangalakú kazulája bő ránczokat vet, jobbjában románstilű kehely, baljában az ötvösség jelvénye a trébelő kalapács. Körirata a következő :

S × M × AVRIF — ABRI x KORONEN — CIS

A mely így olvasandó : Sanctus Martinus. Aurifabri Coronenses. E feliratból (a mely ugyan kissé szokatlan stilizálású) kitetszik, hogy a püspök nem Eligius, hanem szent Márton, ki mint pannóniai születésű szent, Magyarországon mindig kiváló tiszteletnek örvendett, Brassóban pedig külön temploma is volt, öt választották tehát az ötvösök is védőszentüknek.

A vésés rajza is, kivitele is egészen jó, ma is jól használható.

II. 1686-ban új pecsétnyomót kapott a czéh (4. ábra). Az okmányok ugyan nem tesznek róla említést, de nagyon valószínű, hogy valaki ajándékul csináltatta a czéhnek, mert szükség nem volt rá, miután a régi még egészen jó volt. Hogy ajándéknak készült az is bizonyítja, hogy az alsó része tiszta ezüst.

Az előbbihez hasonló bronznyele van, 27 mm. magas és szintén átlyukasztott. Mesterjegynek nyoma sem látszik rajta. A köralakú pecsét átmérője 33 mm. A főhelyet itt is Márton püspök alakja foglalja el, s a pecsét rajza nagyjában megegyezik az előbbivel. Itt is főpapi ornátusban süveggel és pásztorbottal, kezében kehelylyel és kalapácscsal látjuk a szent püspököt, de a kivitel már sokkal gyöngébb. A túlságosan kicsiny fej, a hosszú nyak, a ruha épen nem természetes redőzete : kevésbé ügyes véső kezére vall. A körirat a következő :

SIGILL × CORON — AVRIFABRORVM .

Vagyis Sigillum Coronensium Aurifabrorum. A püspök mellett jobbra balra lévő S. M. betűk itt is a szent nevét rejtik. Ugyancsak a jobb és baloldalt elhelyezett félköríves paizsokon egy koronás fagyökeret — a brassai ötvösműveken előforduló hitelesítőjegy — és egy hólyagos, fedeles serleget látunk, alatta pedig a 16—86-os évszámot, mely a pecsétnyomó készítésének évét jelzi.* [* E pecsétet Mihalik is leírja — Arch. Ért. XII. 428. és XVI. 339. l. — de az általa ott felemlített Martialis annyira távol áll a magyar ötvösöktől, hogy arra gondolni nem igen lehet; a mit pedig a püspök lába alatt talapzatnak vél, az is inkább talán a ruházathoz tartozó redőzet akar lenni, természetesen igen gyarló kivitelben.]

Az összehasonlítás kedveért felemlítjük, hogy a szebeni, medgyesi és segesvári ötvösczéh pecsétjein is ott találjuk a szokásos védőszent alakját, de mind más és más felfogással. A szebenin és medgyesin áll ugyan a püspök, de a jelvények egészen mások; a segesvárin pedig üllő mellett dolgozik. A beszterczein végül nincs is védőszent, hanem a paizson egy románstilü kehely látszik. Még legtöbb hasonlóságot találunk a szebenivel, de a brassai pecsétvéső ezt sem utánozta, mert a beosztás a egészen eltérő amattól.

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép közkincs, szabadon felhasználható: alkotója több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt, a védelmi idő lejárt. A Szjt. 31. § alapján: (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. (2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. (3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani. Figyelem: A szerző személyhez fűződő jogai a törvény alapján nem ruházhatók át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ezért közkinccsé minősítéskor is mindig körültekintően kell eljárni a szerző személyét illetően! Amennyiben a szerző személye nem állapítható meg, a kép leírásából ki kell derülnie, hogy miért lehetetlen utánajárni, ki készítette; máskülönben a képet törölni fogjuk. Figyelem: A védelmi idő esetenként államonként változhat, a fentiek az EU-harmonizált vonatkozó magyar szabályozást foglalják össze! This file is in the public domain because its copyright expired in Hungary 70 years after the death of the author. Public domain Public domain false false