Címerhatározó/Pesti egyetem címere

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Pesti egyetem címerével foglalkozik.

A pesti egyetem alapítólevele

Bécs, 1780. március 25.

N 45 Archivum Judicum curiae [Országbírói levéltár] Ladula H. Privilegia recte articuli Fasc. 4. No. 22.

Az egyetemet Pázmány Péter alapította 1635-ben Nagyszombatban. Mária Terézia 1777-ben telepítette át Budára. II. József 1783-ban költöztette át Pestre. Kezdetben Pesti Egyetemnek nevezték, 1872-1921 között Budapesti Tudományegyetemnek, a két világháború között Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemnek. 1950-től lett Eötvös Loránd Tudomámyegyetem.

A pesti egyetem abból a nagyszombati egyetemből jött létre, amelyet Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek 1635-ben alapított – eredetileg papképzés céljából. Kezdetben az intézmény a jezsuita rend kezében volt, és csak teológiai és filozófiai karral rendelkezett. Amikor Mária Terézia egyre több olyan rendeletet hozott, amelyek következtében korszerűbbé vált az oktatás, az egyetemet orvosi karral kibővítve – a teológiai és filozófiai karok kivételével – állami irányítás alá helyezte. A jezsuita rend 1773. évi feloszlatása után az egész egyetem az állam kezébe került, és 1777 őszén megkezdődött átköltöztetése – a különböző találmányairól közismert Kempelen Farkas kamarai tanácsos irányítása alatt –a budai várban lévő királyi palotába, ahol új tanszékekkel (jogi, bölcseleti, szabad művészetek fakultásai) és felszereléssel gyarapodott. Az ünnepélyes megnyitóra 1780. június 25-én, Mária Terézia koronázásának 40. évfordulóján került sor.

Az alapítólevél (Diploma Inaugurale), amelynek gerincét arany fémszálak tartják, bemutatja az egyetem történetét, meghatározza és kibővíti kiváltságait, és felsorolja értékes gyűjteményeit. Díszes borítóján Pázmány Péter monogramja, az egyetem, az egyetemi tanács és a karok címerei láthatóak, valamint Pythagoras megfestett alakja, amint egy képzeletbeli könyvtárban a különböző tudományokat jelképező tárgyakkal körülvéve jegyzeteket készít. Az oklevélhez tartozik egy fémtokkal ellátott függőpecsét is. Az irat érdekessége, hogy ez az utolsó dokumentum, amelyet Mária Terézia halála előtt aláírt.[1]