Címerhatározó/Nánási címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Nánási, Nánássy családok címerével foglalkozik.


Kiskárándi Nagyváradi Nánássy[szerkesztés]

Bocskai István fejedelem, Kassa, 1606. szeptember 15. címeres levél Nánássy István (sz. 1565) és felesége, Jász Ilona (sz. 1570), valamint gyermekeik, Gáspár, Pál és Katalin részére.

A címert kihirdették Bihar vármegyében, 1607-ben, majd 1846-ban.

Címer: Kék alapon természetes színű, levágott turbános török fejen álló, jobbjában kardot tartó, természetes színű sólyom [helyesebben talán griff, Sz. L.]. A sisakdísz jobbjában kardot tartó, növekvő páncélos vitéz. A sisaktakaró kék-arany és vörös-ezüst.

A címerszerző Nánássy István családja Zomboron volt birtokos. Ő maga a lovas vitézek hadnagya volt. Érdemeiért később Báthory Gábor fejedelemtől is kapott címeres levelet.

A Nánássy család első említése egyes vélemények szerint 1086 ból, származik, majd a Nánássy név 1404-ben szerepel Mezőzombor, később Kassa birtokosai között.

A család jelentős szerepet vitt Debrecen közéletében (Nánássy Benjamin , Árpád és László). Tevékeny részt vállaltak az első debreceni színház alapításban. Nánássy Gábor, 1833-tól Debrecen város tanácsosa, 1835-ben harmincados-közi magtárát ajánlotta fel színház céljára, amelyet azután a város alakított át (ma: Batthyány u. 17-20). 1835. aug. 1-jétől 1861. máj. 11-ig szolgált ideiglenes játszóhelynek. Nyitódarabja Kovács Pál Mátyás király Pozsonyban című vígjátéka volt. (A 300-400 főt befogadó színház leírása Kaján Ábel cikkében: Egy este a debreceni színházban, Honművész 1836. szept. 29, és Életképek, 1844. 8. sz.). Itt lépett föl 1836-ban Arany János is. Nánássy Gábor a Bolond Istók II. énekében említett Nánássy. szenátor.

A család egyes ágai Neuber néven is szerepeltek.

(Egyenesági Nánássy Imre [1969. 9. 27] közlése alapján)

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


kendi Nánási[szerkesztés]

Kendi Nánási alias Joó István 1610. március 27., Bécs II. Mátyás nemesség és címer általa: Weres István, Mattyusz András, valamint atyafiai Kisvárday János és annak fia János, Marikovszky Miklós, Lanio Pál

P 2049

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[1]

Rövidítések

Lásd még: