Építőipari szakzsargon/E
Építőipari szakzsargon
Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!
Írta: Reznix
E-gerenda[szerkesztés]
- A vasbeton gerenda legelterjedtebb fajtája az E-jelû gerenda. Az E-jelû gerenda, valamint a közé helyezett béléselemek, valamint az ezek kötéséül szolgáló monolitvasbeton - együttese alkotja a födémet.
Egyedi központi fűtés[szerkesztés]
- Ha az épület hőellátása az épületben vagy az épülettel közvetlen kapcsolatban lévő szomszédos épületek egyikében lévő kazánból, külső távvezeték nélkül történik.
Elem magas áthidaló[szerkesztés]
- Nyílásáthidaló, amely a nyílások (ajtók, ablakok) fölé kerül, azok áthidalására szolgál. Az elemmagas áthidaló a hagyományos nyílásáthidalóval szemben olyan magas, mint maga a tégla, így a következõ sor falazóelem kisméretû tégla behelyezése nélkül folytatható.
Ellenléc[szerkesztés]
- A tetõszerkezet eleme, a szarufával párhuzamos. Az ellenléc a cserépléc alá, a párazáró fólia fölé kerül. Az ellenléc szerepe a megfelelõ szellõzés biztosítása.
Elosztó kúpcserép[szerkesztés]
- Három, vagy több kúpcserép eltérõ irányú találkozásánál alkalmazzák.
Élszaru[szerkesztés]
(Tetőszerkezeti elem)
- A tetőgerincben lévő, a csonka szarukat kiváltó szarugerenda.
Élvédő[szerkesztés]
- Külsõ élek védelmére szolgál, kapható műanyag és fém kivitelben is. Az élvédõt vakoláskor építik a falba.
Él[szerkesztés]
(él-) gerinc
- Két tetősík vízszintestől eltérő, egymással a padlástér oldalról 180 foknál kisebb szögű metszésvonala.
Lásd még: Fedélidom
Élsimító[szerkesztés]
- keskeny, egyenes hosszú simító léc
Élvédő[szerkesztés]
Energetikai jellemző[szerkesztés]
- Összesített energetikai jellemző (Ep) [kWh/m2a]
A hatályos 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet [1] 1. melléklete alapján meghatározott a számítási mód és a követelményérték, az épület energiamérlegére jellemző, azaz az épület ennyi energiát használ fel éves üzemeltetésekor. A követelményértékeket és az ennek való megfelelést az épület funkciója alapján kell meghatározni.
- Lásd: Ep táblázat
- Lásd még: energetikai osztály
Energetikai osztály[szerkesztés]
- Az építmények összesített energetikai jellemző követelménynek való százalékos megfelelés, osztályba sorolása. C energetikai osztályú az az építmény, amely a hatályos összesített energetikai jellemző követelményekben meghatározott, éves maximum üzemeltetési energiának 96-100%-át használja fel. Energetikai osztályba sorolást energetikai tanúsítványban határozzák meg.
- Lásd: Energetikai osztály táblázat
- Lásd még: Energetikai tanúsítvány
Energetikai tanúsítvány[szerkesztés]
energia audit, épület zöldkártya, épület energiacímke
- Az energetikai tanúsítványról a 176/2008. sz. Kormányrendelet [2] rendelkezik. Ez alapján 2012. január 1-e után minden építménynél amely komfortállapot biztosítására energiát használ: új ingatlanok használatbavételéhez, illetve ahol ellenérték fejében történő adásvételkor vagy 12 hónapot meghaladó bérbeadáskor kötelező a tárgyi építmény energiafelhasználását energiatanúsítvánnyal igazolni. A tanúsítvány 10 évig érvényes, amennyiben a hatályos összesített energetikai jellemző követelmény értéke, vagy az építmény szerkezete nem változik. Csak jogosultsággal rendelkező tanúsító végezheti. A tanúsítvány mérnöki számításon alapul, ezért kiállításához szükséges az építmény műszaki dokumentációja. Eredménye egy épületre, vagy önálló rendeltetési egységre jellemző energetikai osztály meghatározása.
- Lásd még: Energetikai osztály
Építmény[szerkesztés]
- A rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre.
Építményszint[szerkesztés]
- Az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl. pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül.
Épület[szerkesztés]
- Olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével.
Építménymagasság[szerkesztés]
- „H”: az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Az építménymagasság megállapítása során:
- a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
- b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
- c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
- d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
- Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
Eresz[szerkesztés]
eresz-szegély, szegély
- A tetősík és a határoló falfelület metszésvonala.
Ereszdeszka[szerkesztés]
(Tetőszerkezeti elem)
- Az ereszdeszkázat eleme.
Ereszlemez[szerkesztés]
Esztrich[szerkesztés]
- Speciális aljzat. Ennél az aljzatnál a hagyományos cement kötőanyagon helyett műgyanta, aszfalt vagy egyéb anyagot is használhatnak. Esztrichek közül szerkezeti kialakítás alapján megkülönböztetünk: kontakt (szerkezetileg közvetlenül aljzathoz kapcsolódó), választófóliás, és úsztatott esztrich-et.
- Lásd még: Aljzatbeton
EPS beton[szerkesztés]
- Polisztirolból (hungarocellként ismert anyag) készült falazati elem. Az EPS beton külsõ és belsõ felületén egyaránt polisztirol hõszigetelés található, amelyet felépítés és bevasalás után öntenek ki betonnal, így készül a teherhordó fal.
Erkély[szerkesztés]
- Az épület homlokzati síkjától kinyúló, szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett, vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású és helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér. Legalább egyik oldalról nyitott, homlokzati síkból konzolosan kinyúló tér.
Esőgallér[szerkesztés]
- csövek, oszlopok körüli lemezborítás
Ettringit[szerkesztés]
- az ún. cementbacilus, azaz talajvíz hatására létrejött vékony, tű alakú kristályok, a betont elrepesztik, teherbírását csökkentik
Északjel[szerkesztés]
- A terveken az északi égtájat jelöljük, ami a legkedvezőtlenebb égtáj az építmény telepítésének szempontjából. Típusterveken, amikor nem egy konkrét telekre készül a terv, északi irány megadása helyett elképzelhető körcikk, vagy körsáv a lehetséges javasolt telepítésről.
Etázsfűtés[szerkesztés]
- Eredetileg gravitációs kialakítású rendszer, tulajdonképpen egy köztes fokozatot jelent a helyi és a (társasház-) központi fűtések között, mert egy lakószintre korlátozódik.