Jegyzetek medikusoknak/Neurológia/Agnosia definíciója és formái

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Jegyzetek medikusoknak‎ | Neurológia
A lap korábbi változatát látod, amilyen AttishOculus (vitalap | szerkesztései) 2009. május 20., 10:58-kor történt szerkesztése után volt. (teljes cikk)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Definíció[szerkesztés]

Az agnosia a felismerés olyan zavarait jelöli, ahol a látás, hallás és tapintás önmagában normálisan működik, de az információ feldolgozása, vagyis a tapasztalat felismerése zavart.

Oka az elsődleges érzőközpontok körülötti kéregterületek károsodása.

Fajtái[szerkesztés]

Vizuális agnosia[szerkesztés]

Tünetek:

  • vizuális objektum-agnosia: nem ismeri fel a tárgyat, de le tudja rajzolni
  • szimultán agnosia: egyenként felismeri az egy jelenetet alkotó tárgyakat, de a tárgyat nem
  • prosopagnosia: arcok felismerésének zavara (az embereket hang, öltözet alapján továbbra is képes felismerni)
  • tiszta alexia: alexia aphasia nélkül
  • színagnosia: a színek felismerésének zavara

Oka a temporo-occipitalis átmenet alsó régióinak szürke- vagy fehérállományi laesiója. Ezt leggyakrabban az a. cerebri post. bilateralis ischaemiás necrosisa váltja ki.

Auditoros agnosia[szerkesztés]

Fajtái:

  • szenzoros és motoros amusia (lásd Alexia, agraphia, acalculia, amusia)
  • tiszta szósüketség: spontán írás és másolás sikerül, az írott szöveget megérti, de a hallott szavakat nem érti, és nem tud diktálás után írni sem

Oka a temporalis és parietalis lebeny auditoros asszociációs területeinek károsodása.

Diagnózisához feltétlenül szükséges audiometriás vizsgálat, a hallás épségének megállapítására.

Tactilis agnosia, astereognosis[szerkesztés]

A tárgyak tapintás útján való felismerése szelektíven károsodott, emellett ép mélyérzés. A beteg nem aphasiás és nem demens.

Okozója a contralateralis gyrus supramarginalis laesiója (parietalis lebeny alsó része).

Gerstmann-szindróma[szerkesztés]

Tünetei:

  • agraphia
  • dyscalculia
  • ujjagnosia
  • bal-jobb-tévesztés

Oka a bal parietalis lebeny postero-inferior károsodása.

Testséma-zavarok[szerkesztés]

Tünetei:

  • autotopagnosia: saját testen való tájékozódás zavara
  • hemidepersonalisatio: a beteg arról panaszkodik, hogy egy idegen személy kíséri
  • anosognosia: a betegség tudomásul vételének hiánya
  • ujjagnosia: ujjak felismerésének, megnevezésének zavara oldaltévesztéssel
    • ezt a testséma-zavart a domináns félteke károsodása okozza, a többit a subdomináns

A testséma-zavarokat a parietalis lebeny károsodása okozza.

Óraidő-agnosia[szerkesztés]

Tünetek:

  • óraidő fel nem ismerése
  • időérzék megváltozása
  • esetenként a valóságosnál gyorsabb vagy lassabb mozgások

Oka a subdomináns félteke károsodása, főleg a parietalis lebenyben.