Geri111/Webcím

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Webcím szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Globalizáció és a vallás 1 előszó Az írott történelem végigtekintésével láthatjuk azt, hogy minden nagyobb társadalmi változás összefügg az emberek életének és értékrendszerének a mozgatópillérjével: a vallással is. Minden vallás arra vonatkozólag ad iránymutatást, hogy mindennapjainkat hogyan éljük, illetve hogyan viszonyuljunk egy közösség, azaz társadalmon belül az emberekhez. Szabados Pál elmélete az, hogy „a bekövetkező változás előtt mindig megjelent egy új vallási gondolat”. Igazán egységes társadalom-irányítások akkor voltak a történelemben, amikor a vallás és az ország irányítója/királya/vezetője egységben erősítette egymást.

2. vallás hatása 2.1 Vallás a kommunizmusban: 
A Szovjetunió felbomlása után a Kelet-európai rendszerváltásokra nagymértékű hatással volt az, hogy az itt élő emberek nagy része a keresztény vallás rendszeres gyakorlásában megmaradt, így nem tudott a kommunista ideológia eléggé berögzülni, hétköznapi gondolkodásmóddá válni a számukra. Ezzel szemben, ha megnézzük például Kínát, akkor a kommunista elvek megszilárdulását, és egy erős, domináns hatalmat látunk. Ennek a hatalomnak az oka az, hogy Mao Ce-tung egy sajátos kommunista ideológiát, nézetet hozott, amivel egy időben megtartotta a kínai vallás gyökereit és értékeit, tehát beépítette azt, a kommunista világnézetbe, így téve szimpatikussá mindenki számára.

2.2A változások és a vallás: A kezdeti törzsi társadalmakat felváltották a legrégebbi ismert államok, mint Egyiptom, Babilónia, Asszíria. Ezeknek a társadalmaknak a vezetője isten és király és uralkodó volt egyben. Azért ő uralkodott, mert a személye egy istenség, így a családja is isteni személyekből áll. Indiában az ősi vallás a kasztrendszert konzerváló hinduizmus. A rendszer elleni lázadások a buddhizmus kialakulásához vezettek, amely teljes mértékben nem tudtak gyökeret ereszteni itt, azonban Ázsia szinte egészét meghódította magának. A nyugati és keleti nézőpontok és gondolkodásmódok közötti különbség szintén két nagy változáshoz vezettek, ezek pedig nem mások, mint az ortodox és a katolikus egyház. Ezen vallási különbségek pedig további szegregációhoz vezetett, úgyhogy Nyugat-Európában a városokban elkezdődött a városi iparos és a kereskedő réteg kialakulása a polgárság megjelenésével. A katolikus egyházzal szembeni reformáció Nyugat-Európában a megjelenő polgári társadalom hozta létre, és tette lehetővé a kamatjövedelmet. Természetesen az eredeti keresztényi alapgondolat eltiltott mindenkit ettől a tevékenységtől, azonban Luther Márton átértékelte ezt a gondolatot. Megengedte, hogy a befektetett pénz utáni külön jövedelmet lehessen kapni, illetve megkülönböztette, hogy mi az a pénz, amit szánalomból, könyörületességből adnak.

A kapitalista világot keresztény vallásra reformálták, így ellentétes társadalmi berendezésű államok azok, akik az iszlám vallás nézeteit vagy egyes ágazatait vallják, ilyenek például Észak-Afrika, Közel-Kelet, Közép-Ázsia államai. Itt szinte kivétel nélkül államvallás az iszlám, és sok helyütt törvénykönyvként is használatos. Az egyházi és a világi hatalmak egymással egységként, szorosan kapcsolódva működnek. Feltételezhetően nem a véletlen műve, hogy ezek közül az országok közül hol és kik között folyik jelenleg is háború.

2.3 A kultúra és a vallás

T. S. Eliot megfogalmazásával élve „mindmáig a kultúra mibenlétének és funkcióinak egyik legérdekesebb és legalaposabb konzervatív szemléletű elemzését nyújtja”. Azt, hogy a vallás és a kultúra közötti kapcsolat eltéphetetlen, Eliot magától értetődőnek tartotta, tényként kezelte. Véleménye szerint a vitát arról lehet folytatni, hogy a kultúra volt-e a vallás terméket, vagy épp fordítva, a vallás a kultúráé.

2.4 A vallás és a természet

A természet tisztelete már az ősi animista vallások esetében is megjelenik, amikor felismerték, hogy mindennek lelke van. Mindez két lényeges dologhoz vezetett: egyrészt csak annyit pusztítottak el mindenből, amennyire feltétlenül szükségük volt, másrészt megértették a természet körforgását. Az ember és a természet viszonya ekkor még harmonikusabb volt, mint napjainkban, azonban jelenleg is megfigyelhető a természet szemlélete, tisztelete a különböző vallások esetében. A kereszténység, a zsidóság és az iszlám egyetértenek abban a tényben, hogy a természet Isten szavát a lehető „legengedelmesebben” fejezi ki, mint ahogy ezt gyakran állította Galileo Galilei. Mindez azt a gondolatot erősíti meg, hogy Isten akarata a természet törvényével egyenlő.

2.4 .1 az Amisok Jóval alacsonyabb létszámú az amisok vagy ámisok gyülekezete, akik egy kb. 200 ezer fős konzervatív keresztény gyülekezet tagjai. A legfeltűnőbb vonásuk a modern társadalomtól való elkülönülés. Hitük szerint a modern életvitel és a technika káros az emberre, azt gondolják, hogy a technika fejlődése túlnőtt az emberen, ők inkább az egyszerű és tiszta életvitelt folytatják. Közelmúltbeli hírek szerint az elmúlt két évben az ámisok lélekszáma megkétszereződött, 13 ezerre nőtt New Yorkban, amely azt jelképezi, hogy a közösség nem akar megalkudni vagy beilleszkedni az őket körülvevő társadalomba. Az ámisok ugyanakkor az öreg, gyakran használaton kívüli farmok felvásárlásával új életet lehelnek a földművelésbe, új kisvállalkozásokat hoznak létre a térségben.

2.4.2 a budhizmus Emellett a buddhizmus természetfelfogása eltérő, ugyanis segítségével teljesebb képet kaphatunk a környezeti pusztítás okainak hátteréről. Miként Jankovics fogalmaz, „e szemlélet feltárja az emberi lények természettel kapcsolatos lelki összetevői és a fizikai környezetük közötti láncszemeket”. Szerinte „az ember és a természet közötti egyensúlyt feláldoztuk az új technológiák oltárán. A vallás és a természet viszonyának vizsgálatakor releváns információ, hogy a buddhista etika elvei alapvetően meghatározzák a környezettel kapcsolatos döntéseket. Ennek központi eleme az élet értékének hangsúlyozása, amely az emberi lények mellett kiterjed az élet más formáinak tiszteletben tartására is, így az állatok és a természetes környezet dimenzióira.


3 összegzés A kultúra és a vallás egymás szerves részei. A globalizációval gyorsan változik a kultúra viszont a történelmi vallások nem nagyon engednek a tradíciókból. Ezért az emberek olyan új vallásokat követnek amely megfelel a mai globális világ rendnek. Viszont ezek a vallások nem a hagyományos értékrendet követik legtöbbször nincs erkölcsi és etikai normatíva. Ezek a hatások viszont felerősítik a kultúra deviáns szegmenséhez való eltolódását.




Irodalom jegyzék: Szabados P. (2011). A társadalmi változások előszele. http://civilszemmel.hu/2011/08/20/a-tarsadalmi-valtozasok-eloszele/

Tomka M. (2011). A vallás a modern világban. A szekularizáció értelmezése a szociológiában. Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány

Jankovics A. (1999). Természet és buddhizmus. Új Pedagógiai Szemle 1999. 6. szám

Egedy G. (2004). Vallás és kultúra T.S. Eliot társadalomfilozófiájában II. Magyar Szemle XIII. 6. szám


Béres T. (2004). Természeti környezet és kereszténység. In: Szabó L. (szerk.) (2004). Ablaknyitás. Budapest: Luther Kiadó