Kertészet/Fajtalisták/Gomba fajták/Üszöggombák

Gombák

Üszöggombák

Latin • Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk

Üszöggombák

(Ustilaginales, Syn: -)
Más neve(i): -

Étkezési érték: Ehető gomba!

Az üszöggombák a gombák egy jelentős rendje, amelyek elsősorban haszonnövényeket, így gabonaféléket, kukoricát, sásféléket fertőző, komoly növénykórokozók.

A rendbe 8 család, 49 nemzetség és több mint 800 faj tartozik, amelyek gazdanövény-specifikusak, és főleg egyszikűeken (gabonák, pázsitfűfélék) és bizonyos kétszikűeken (szegfűfélék, fészkesek) élnek, fekete, porszerű spóratömeget (üszög) képezve a növényeken

Az üszöggombák fertőzésének jellemző tünete a fekete színű kitartó spórák (klamidospórák vagy teliospórák) tömege, amely gyakran porszerűen szóródik szét.

A betegség következtében a növény intenzíven növekvő részein, jellemzően a csövön, címeren, száron, a hajtáson és a levél közép erén különböző alakú és méretű ezüstös-fehér hártyával fedett golyvák alakulnak ki, melyek nagy mennyiségű spórát tartalmaznak. A tumorszerű golyva átmérője változó: lehet 1 cm-nél kisebb, de elérheti akár a 30 cm-t is. Egy közepes méretű golyva több mint 200 billió spórát tartalmazhat. Valamennyi merisztéma, azaz osztódó szövet fogékony a fertőzésre. A golyvák esetenként kifejlődhetnek a talaj felszíne alatt is.

A csövek általában a csúcsi részen fertőződnek, de előfordulhat az is, hogy az egész cső golyvatömeggé alakul. A szár a fertőzés helyén gyakran megtörik. A fertőzött növényeknél jellemző tünet a levelek sárgulása, a hajtások gyenge növekedése, torzulása. A korai fertőzés egyik járulékos tünete lehet a gyökérnövekedés gátlása. A golyvák állománya kezdetben fehér, tömör, felületüket hártya fedi, belsejük szivacsos (1. kép). Később a hártya szürkésbarna színű lesz, a golyva belseje pedig barnás fekete érett spórákkal lesz teli (2. kép). Az üszögspórák a hártya felszakadása után a környezetbe kerülnek, a talajon, a talajba került golyvákban, fertőzött növényi maradványokban áttelelnek és a növényen keletkezett sebzéseken, mint rovarrágás, jégeső, viharkár, valamint a légzőnyílásokon keresztül fertőznek.

Gyakoribb fajok

Búzaüszög (kőüszög) (Tilletia caries): A búzát támadja meg, a szemeket fekete spóratömeggé alakítva.
Hagymaszár-üszög (Urocystis cepulae): A hagymaféléket károsítja.
Kenderüszög (Ustilago cannabis): Kenderfélék üszöge.
Golyvás üszög (Ustilago maydis): A kukorica leggyakoribb és legismertebb üszöggombája, amely a csöveken és magvakon golyvásszerű daganatokat képez.
Kukorica rostos üszög (Sporisorium reilianum)
Sásüszögök (Anthracoidea fajok): Számos faja sásféléken (Carex) élősködik.
Kertészet/Tünethatározó/Ustilago esculenta: A Zizania latifolia (vadrizs-rokon) szárát fertőzi meg, amit Ázsiában zöldségként fogyasztanak.
Zabszár-üszög (Ustilago avenae): A zab virágzati részeit fertőzi meg.

'Entyloma' fajok: Gyakran levélfoltosságot okoznak, például a pipacson vagy a boglárkán.

Az üszöggombák a mezőgazdaságban jelentős kórokozók, ellenük a rezisztens fajták és a megfelelő növényvédelmi gyakorlatok (vetésforgó, fungicides magcsávázás, levél fungicidek, biológiai kontroll, vagy a termékenység módosítása) a védekezés kulcsai.

Magyarországon a kukorica állományokban használható fungicidek nem hatékonyak a kórokozóval szemben. Azokon a területeken ahol gyakori a gomba, a legjobb módszer a gazdanövény rezisztenciájának növelése. Az USA-ban 1940 óta nagymértékben csökkent a golyvás üszög által okozott gazdasági veszteség, a hibridek széles körű alkalmazása és a gazdanövények rezisztenciájának növelése miatt. Magyarországon is végeztek golyvás üszög fogékonysági vizsgálatokat kukorica hibrideknél, azonban egyik hibrid sem mutatott rezisztenciát.