A Tisza család nemesi címereA Tisza család grófi címereTisza László és felesége, Szénássy Rebeka úrasztali ajándéka a geszti templomnak 1771-ből (Nagy Imre felvétele)A nagykovácsi Tisza-kastély víztornya elefánttal. A kastélyt az 1840-es években kezdték építeni, a területén megtalált kút kávájára az 1821-es évszámot vésték). Kérdés, hogy az elefánt a kastély építésével egy időben került-e a víztoronyra, vagy a víztorony korábbi-e a kastélynál, vagy az elefánt a víztorony homlokzatára csak az 1883-as grófi címerbővítést követően került-e rá? A grófi címerhez képest eltérést jelent, hogy az elefánt zöld téren áll. Kifejezheti a kastély tulajdonosának vadászszenvedélyét vagy politikai elkötelezettségét. Thomas Nast (1840-1902), amerikai karikaturista 1871/72/74-ben alkotta meg az amerikai Republikánus Párt elefántot ábrázoló logóját. (Miközben az megjelent már Abraham Lincoln 1864-es elnöki kampányában is. A demokraták szamara Andrew Jackson 1828-as kampányában jelent meg, Nast 1870/74-ben vette használatba). Lehetséges tehát, hogy az elefánt Republikánus mintára utalás egy magyar politikai pártra. Tisza István miniszterelnök a Szabadelvű Párt (1875-1906) vezető politikusa (1875-1890) volt. A párt színe az égszínkék logója nem volt, de a korabeli forrásokban parlamenti túlsúlya miatt gyakran "mammutpártként emlegették". Mikszáth Kálmán a kormányzó pártot gyakran hasonlította egy nehézkesen mozgó elefánthoz. ("Az elefánt igen erős, hatalmas állat, de mégis csak minden hetedik évben kölykezik." AZ ÁLTALÁNOS HELYZET II. A kormány és pártja. Mikszáth összes műve. CIKKEK ÉS KARCOLATOK (51–86. kötet). 1894 • PARLAMENTI KARCOLATOK (83. kötet)). Kálmán öccse, Tisza Lajos, az 1883-as grófi cím elnyerője a szabadságharc leverése után Berlinben a Fridericianumban jogot hallgatott, majd hosszabb utazást tett keleten, beutazta Egyiptomot is. (Az elefánt talán innen is jöhet). 1861-ben a Határozati Párt országgyűlési képviselője. 1865-ben az országgyűlésen már Deák-párt elképzeléseit támogatta. (Az elefánt egyik párthoz sem kapcsolódik.) A miniszteri bársonyszékből távozva (közmunka- és közlekedésügyi miniszter: 1871–1873) külföldi tanulmányutakon vett részt Olaszországban, majd Kelet-Indiában is járt. Egyébként az Osztrák-Magyar Monarchiában általános volt az, hogy a korabeli fűszer- és egyéb kereskedések előszeretettel használták fel cégérként a Közép-Európában egzotikusnak tűnő állatokat, köztük az elefántokat is. Így pl. a pécsi Tallián-házat 1861-ben örökölte meg az épületet tervező édesapjától, Piatsek Józseftől lánya, Piatsek Terézia. Az ő férje Pucher György nyitott itt fűszerkereskedést, melyet a „Fűszerkereskedés a Fekete Elefánthoz” címzett. A fekete cégért az 1870-es években részeg diákok egy átmulatott éjszaka után fehérre festették át.
Borosjenői Tisza Lajos
1883. december 22., Bécs
Ferenc József
grófi rang, Szegedi előnév és címer
általa: felesége gyermekei
P 1462 Tisza cs. gesztesi lt. No. 192
Tisza (Borosjenői és Szegedi).
Biharmegyei eredetű régi család, melyből Tisza Lajos v. b. titk. tanácsos és szegedi kir. biztos 1883 decz. 22-én Bécsben kelt oklevéllel magyar grófi méltóságra emeltetett. A család a vármegyében Kocsordon, Tyukodon és Ököritón bírtokos. A család eredetét a Bihar vármegyét tárgyaló kötetben ismertettük.[1]
A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs
._varm-szatmar-197-6.jpg)