Állatok/Cincérfélék/Közönséges négyszeműcincér
Megjelenés
< Állatok | Cincérfélék
(Tetrops praeustus szócikkből átirányítva)Állatok
Közönséges négyszeműcincér

Közönséges négyszeműcincér
- (Tetrops praeustus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A közönséges négyszeműcincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos fákon élő faj.
- Eurázsiában őshonos az Ibériai-félszigettől Kis-Ázsián keresztül a Kaukázusig, illetve Nyugat-Szibériáig. Délkelet-Kanadába behurcolták. Magyarországon országszerte elterjedt, gyakori faj.
- A testhossza 3-6 mm. Előháta felülről nagyjából négyzetes, szárnyfedőinek oldalvonalai szinte végig párhuzamosak. Teste fekete színű, szárnyfedői sárgák, a végük fekete vagy barna. Az elülső lába sárga, a középső és hátulsó láb nagyrészt fekete vagy barna. A szárnyfedők pontozása, főleg az oldalakon és a csúcs felé, finomabb, szőrzete is általában kissé rövidebb.
- Közeli rokonaitól (Tetrops gilvipes; Tetrops praetermitus; Tetrops peterkai) csak szakértő tudja megkülönböztetni.
- Lárvája különféle lombos fák és cserjék (főleg rózsafélék: szilva, alma, körte, galagonya, kökény, zelnicemeggy, vadrózsa; de kecskerágó, tölgy, szil, hárs, stb. is) meggyengült, elhalóban lévő vékony gallyaiban él a kéreg alatt.
- Fejlődése egy vagy két évig tart, majd tavasszal a fában bebábozódik. Az imágó áprilistól júliusig rajzik, főleg tápnövényeinek levelein, virágain tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Közönséges négyszeműcincér