Tünethatározó/Fenyő
Növénykórokozók Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről A vírusok meghatározása Vírusos betegségek Kártevők
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Fenyő ]]
A duglászfenyő károsítói
[szerkesztés]Tünethatározó/Rozsdás tűhullás
Kórokozó
- (Rhabdoclyne pseudotsugae, Syn: -) )
Tápnövény: duglászfenyő.
A fertőzés késő tavasszal, kora nyáron következhet be.
Tünetek:' Az első tünetek ősszel jelennek meg a duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) másodéves tűleveleken. Tavasszal barna foltok jelennek meg a tűleveleken, a termőtestek jellegzetes fahéj színű párnák a tűlevelek fonákján. A kár tűhullás, a fenyők a belülről kifelé kopaszodnak.
A feketefenyő károsítói
[szerkesztés]Gombabetegségek
Tünethatározó/Erdeifenyő tűelhalás Kórokozó:
- (Sclerophoma pithyophila, Syn: -)
Tápnövény: erdeifenyő, feketefenyő.
- - Elsősorban erdeifenyőn Pinus sylvestris, de esetenként feketefenyőn Pinus nigra is előfordul.
- - A fertőzés nyáron következik be, a tünetek pedig röviddel a fertőzést követően megjelennek.
Tünetek:
- - Az idős és fiatal erdei- és feketefenyő állományokban egyaránt megtalálható. A hajtásvégeken, az 1 éves tűleveleken fertőz.
- - A tűlevelek a csúcstól kezdenek el barnulni.
- - A koronában mindenhol előfordulhat.
- - A tűk alsó harmada sokáig zöld marad.
- - Az első tünetek megjelenése július-augusztus.
Tünethatározó/Feketefenyő hajtáspusztulás Kórokozó:
- (Sphaeropsis sapinea, Syn: -)
Tápnövény: feketefenyő.
- - A [Növények/F/Feketefenyő|feketefenyőn]] (Pinus nigra) hajtás és tűelhalás okoz.
Tünetek:
- - A tűleveleken, a tobozokon és a hajtásokon figyelhetők meg a gomba termőtestei.
- - A 20–30 évnél idősebb állományokban károsít. Az ágak végén, az új hajtásokat fertőzi.
- - Jellegzetes tünet a rövidebb, vöröses tűk, pamacsos hajtásvégek kifejlődése.
- - Az egész tűlevél egyöntetűen vörösödik.
- - A koronában mindenütt előfordulhat.
- - Májustól júliusig fertőz, a tűlevelek teljes kifejlődéséig.
Tünethatározó/Erdeifenyő tűkarcgomba Kórokozó:
- (Lophodermium pinastri, Syn: -)
Tápnövény: erdeifenyő, feketefenyő csemeték.
- - Elsősorban idősebb (1–3 éves) belső tűleveleken jelentkezik. fiatal és idősebb állományokban, karácsonyfa telepeken is fertőz.
Tünetek:
- - A lombozat szürkül, a tűleveleken vörösesbarna foltok keletkeznek, amelyek erős fertőzés esetén összefolynak, az egész tű elvörösödik, fekete haránt-csík képződik rajta.
- - A fertőzött elhalt tűk normális méretűek.
- - A fertőzés ideje május-június-július, az új tünetek szeptember–októberben jelennek meg.
- - A március végére megvörösödött tűk többnyire június elejéig lehullanak.
Tünethatározó/Fenyőilonca
Kórokozó:
- (Rhyacionia buoliana, Syn: -)
Tápnövény: erdei- és feketefenyő.
Tünetek
- - kis hernyó eleinte a tűlevél hüvelyeit fogyasztja, majd a rügybe fúrja magát, és itt telel át.
- - Tavasszal a rügyeket rágja.
- - A hajtások meggörbülnek, ún. postakürt jön létre.
- - Tavasz a fő károsítási időszak.
Fenyődarázs félék
Tünethatározó/Fenyőrontó darázs Kórokozó:
- (Neodiprion sertifer, Syn: -)
Tünethatározó/Fésűs fenyődarázs Kórokozó:
- (Diprion pini, Syn: -)
Tápnövény: erdei- és feketefenyő.
- - a nagyobb kártételt Magyarországon a fenyőrontó darázs okozza.
Tünetek:
- - A lárvák a másodéves tűket teljesen lerágják, csak a tűcsonkokat hagyják meg.
- - A fésűs fenyődarázs olykor az első éves tűket rágja le.
- - Jelentős növedékbeli veszteséget okozhatnak, egyes fák pusztulását okozhatják.
- - Április-május, ill. augusztus-szeptemberben okoz kárt.
Fejlődés: a fésűs fenyődarázs, a fenyőrontó darázs]] 1 nemzedékes.
Tünethatározó/Nagy fenyőormányos
Kórokozó:
- (Hylobius abietis, Syn: -)
Tápnövény: valamennyi fenyőfajon károsít.
- - a kártételt a bogarak rágása okozza a fenyőcsemeték kérgén, gyökérfőjén.
Tünetek:
- - Károsíthatja a fiatal hajtásokat is, ami gyantafolyást, a fa legyengülését és teljes pusztulását okozhatja.
- - A nőstények frissen kivágott luc- és erdeifenyők tönkjébe rakják petéiket. A lárvák a talajban, az elhalt fában fejlődnek, korhadó fatuskókkal és gyökerekkel táplálkoznak.
- - Egész tenyészidőszakban károsít.
Szúfélék Tünethatározó/Hatfogú szú Kórokozó:
- (Ips sexdentatus, Syn: -)
Tünethatározó/Nagy fenyőháncsszú Kórokozó:
- (Myelophilus piniperda, Syn: -)
Tünethatározó/Betűzőszú Kórokozó:
- (Ips typographus, Syn: -)
Tünethatározó/Rézmetsző szú Kórokozó:
- (Pityogenes chalcographus, Syn: -)
Tünethatározó/Firkáló fenyőszú Kórokozó:
- ([[]], Syn: -) Polygraphus polygraphus)
Tápnövény: erdei-, fekete-, luc- és vörösfenyő fajok.
- - A törzs vastag kérgű részében károsítanak. Gyakori és veszélyes kártevők, a legveszélyesebbek a hatfogú szú, és a nagy fenyőháncsszú.
Tünetek:
- - A hatfogú szú rossz termőhelyen élő fákon károsít.
- - Nagymértékű károsításánál a faanyag kékülése felgyorsul.
- - A nagy fenyőháncsszú alacsony egyedszám mellett is károkat okozhat.
- - A kéreg alatt rág, majd a friss hajtásokon, melynek következtében az ágak lekonyulnak, letörnek, télen pedig telelő rágást is folytat a gyökfőben.
- - A vékonyabb ágrészekben elsősorban a rézmetsző szú károsítása a gyakoribb.
Lucfenyveseink leggyakoribb és legveszélyesebb kártevői az betűzőszú, rézmetsző szú, firkáló fenyőszú.
- - A betűzőszú a vastag ágakon, törzseken rág, a másik két faj a vékonyabb ágakon és a koronában fordul elő.
- - A kártétel ideje áprilistól többnyire szeptemberig tart.
Tünethatározó/Fenyő-takácsatka Kórokozó:
- (Oligonychus ununguis, Syn: -) )
Tápnövény: ciprus, hamisciprus, vörösfenyő, boróka, fekete- és erdeifenyő, lucfenyő, puszpáng, japánciprus, cédrus
- - A száraz környezetbe ültetett örökzöldek egyik leggyakoribb és legjelentősebb kártevője.
Tünetek:
- - A szívogatás hatására a tűleveleken sárga apró pontok jelennek meg, majd a tűlevelek lehullanak.
- - Szövedék borítja a károsított leveleket.
Fejlődés
- - Soknemzedékes.
- - A fás részeken telel.
- - A lárvák kelése április elejétől várható.
A lucfenyő károsítói
[szerkesztés]Tünethatározó/Ezüstfenyő-levéltetű Kórokozó:
- (Elatobium abietinum, Syn: -) )
Tápnövény: ezüstfenyő, lucfenyő, a szitka luc- és cukorsüvegfenyő.
Jelentőség: főleg a száraz, déli kitettségű, széltől védett területeken élő fák veszélyeztetettek.
- - Az ezüstfenyő idősebb tűlevelein szívogat.
- - A növénybe juttatott toxikus nyál hatására a tűlevelek gyakran gyűrű alakban sárgulnak, ami később az egész tűre kiterjed.
- - A sárgára színeződött tűlevelek elbarnulnak és lehullanak.
- - A levéltetű az egész fa koronáját képes ellepni és károsítani.
- - A kártétel létrejötte gyors lefutású.
Fejlődés
- - többnyire a tojások telelnek át az ezüstfenyőn.
- - Tavasszal az ezekből kikelő szárnyatlan alakok tavasszal március végétől károsítják a tűleveleket.
- - A szárnyas egyedek április végén, május elején tömegesen telepedhetnek át új növényegyedekre.
Tünethatározó/Fenyő-gubacstetvek Lucfenyő-gubacstetű Kórokozó:
- (Adelges abietis, Syn: -) )
Tünethatározó/Zöld fenyő-gubacstetű
- (Adelges viridis, Syn: -) )
Tünethatározó/Kis lucfenyő-gubacstetű
- (Adelges laricis, Syn: -) )
Tápnövény: lucfenyő, vörösfenyő.
Jelentőség: a fiatal lucfenyőn az 1-2 cm-es gubacsok gyakoriak. A kedvezőtlen (száraz) környezetbe ültetett lucfenyőkön nagyobb eséllyel telepednek meg a gubacstetvek. A lucfenyőn mindhárom faj okozhat gubacsot.
- - A vörösfenyőn a levelek szívogatásával a mészharmaton megtelepedő korompenész megjelenésével a zöld fenyő-gubacstetű és a kis lucfenyő-gubacstetű okozhat károkat, a károsított tűlevelek meggörbülnek.
- - A jelenlétük a testüket borító hófehér viaszváladék alapján könnyen felismerhető.
- - A kis lucfenyő-gubacstetű a lucfenyő hajtásának végén hozza létre gubacsát, így a hajtás nem képes túlnőni azon.
- - Ezzel szemben a zöld fenyő-gubacstetű és a lucfenyő-gubacstetű fajok gubacsát a hajtás túlnövi.
- - A két utóbbi faj gubacsát nem lehet egymástól elkülöníteni.
Fejlődés
- - a lerakott tojásokból kikelő lárvák a fiatal tűlevelekre vándorolnak, ahol azok tövén gubacsot hoznak létre.
- - A gubacsban kifejlődő szárnyas egyedek a vörösfenyőre vándorolnak.
- - Gazdacserés fajok ősszel repülnek vissza a lucfenyőre.
Pajzstetvek Tünethatározó/Kis lucfenyő-pajzstetű Kórokozó:
- (Physochermes hemichryptus, Syn: -)
Tünethatározó/Nagy lucfenyő-pajzstetű Kórokozó:
- (Physochermes piceae, Syn: -)
Tünethatározó/Örvös fenyő-pajzstetű Kórokozó:
- (Physochermes inopinatus, Syn: -)
Tápnövény: lucfenyőn, ezüstfenyő.
Jelentőség: az elágazódásoknál örvszerűen találhatók meg a pajzstetvek. Kávészemekre emlékeztetnek.
- - A kirajzó lárvák a tűleveleket szívogatják.
- - Nagy mennyiségű mészharmatot ürítenek.
Fejlődés
- - 1 nemzedékűek.
- - A lárvák a tűleveleken telelnek.
- - A lárvák rajzása júliustól szeptemberig tart.
Sodrómolyok
Tünethatározó/Lucfenyőtű-sodrómoly
Kórokozó:
- (Epinotia nanana, Syn: -) )
Tünethatározó/Lucfenyőtűfészek-sodrómoly Kórokozó:
- (Epinotia tedella, Syn: -) )
Tápnövény: lucfenyő fajok.
Jelentőség:
- - déli kitettségű területekre ültetett növényeken gyakori és jelentős kártevők.
- - A lárvák a tűleveleket kiodvasítják, majd egymáshoz szövik őket.
- - A finom szövedék a károsított tűleveleket a növényen tartja.
Fejlődés
- - 1 nemzedékes fajok.
- - A lucfenyőtű-sodrómoly májustól, a lucfenyőtűfészek-sodrómoly júniustól rajzik.
Tünethatározó/Fenyő-takácsatka Kórokozó:
- (Oligonychus ununguis, Syn: -)
Tápnövény: ciprus, hamisciprus, vörösfenyő, boróka, fekete- és erdeifenyő, lucfenyő, puszpáng, japánciprus, cédrus
Jelentőség
- - száraz környezetbe ültetett örökzöldek egyik leggyakoribb és legjelentősebb kártevője.
- - A szívogatás hatására a tűleveleken sárga apró pontok jelennek meg, majd a tűlevelek lehullanak.
- - Szövedék borítja a károsított leveleket.
Fejlődés
- - soknemzedékes.
- - A fás részeken telel.
- - A lárvák kelése április elejétől várható.
Tünethatározó/Lucfenyő levéldarázs Kórokozó:
- (Lygaeonematus abietinus, Syn: -)
Tápnövény: lucfenyő, ezüstfenyő, szerb lucfenyő, jegenyefenyő
Jelentőség
- - főleg fiatal állományokban, karácsonyfa telepeken, de középkorú állományokban is okozhat károkat a tűlevelek lerágásával.
- - Tavasszal a lerágott tűlevelű hajtások lankadnak, megvörösödnek, később megbarnulnak.
- - Májustól júniusig károsít.
Tünethatározó/Nagy fenyőormányos Kórokozó:
- (Hylobius abietis, Syn: -)
Tápnövény: valamennyi fenyőfajon károsít.
Jelentőség
- - a kártételt a bogarak rágása okozza a fenyőcsemeték kérgén, gyökérfőjén.
- - Károsíthatja a fiatal hajtásokat is, ami gyantafolyást, a fa legyengülését és teljes pusztulását okozhatja.
- - A lárvák az elhalt fában fejlődnek.
- - Egész tenyészidőszakban károsít.
Szúfélék Tünethatározó/Hatfogú szú Kórokozó:
- (Ips sexdentatus, Syn: -)
Tünethatározó/Nagy fenyőháncsszú Kórokozó:
- (Myelophilus piniperda, Syn: -)
Tünethatározó/Betűzőszú Kórokozó:
- (Ips typographus, Syn: -)
Tünethatározó/Rézmetsző szú Kórokozó:
- (Pityogenes chalcographus, Syn: -)
Tünethatározó/Firkáló fenyőszú Kórokozó:
- (Polygraphus polygraphus, Syn: -)
Tápnövény: erdei-, fekete-, luc- és vörösfenyő fajok.
Jelentőség:
- - a törzs vastag kérgű részében károsítanak.
- - Gyakori és veszélyes kártevők, a legveszélyesebbek a hatfogú szú, nagy fenyőháncsszú.
- - A hatfogú szú rossz termőhelyen élő fákon károsít.
- - Nagymértékű károsításánál a faanyag kékülése felgyorsul.
- - A nagy fenyőháncsszú alacsony egyedszám mellett is károkat okozhat.
- - A kéreg alatt rág, majd a friss hajtásokon, melynek következtében az ágak lekonyulnak, letörnek, télen pedig telelő rágást is folytat a gyökfőben.
- - A vékonyabb ágrészekben elsősorban a rézmetsző szú károsítása a gyakoribb.
Lucfenyveseink leggyakoribb és legveszélyesebb kártevői az betűzőszú, rézmetsző szú, firkáló fenyőszú.
- - A betűzőszú a vastag ágakon, törzseken rág, a másik két faj a vékonyabb ágakon és a koronában fordul elő.
- - A kártétel ideje áprilistól többnyire szeptemberig tart.
Védekezés
- -
- -
