Ugrás a tartalomhoz

Tünethatározó/Fenyő

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 13851 bájt

Tünethatározó

Fenyő

Növénykórokozók Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről A vírusok meghatározása Vírusos betegségek Kártevők



Nem találtam szabad képet a Fenyő témájú laphoz.
Kép felküldése

[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Fenyő ]]


Fenyő károsítói

A duglászfenyő károsítói

[szerkesztés]

Tünethatározó/Rozsdás tűhullás

Kórokozó

(Rhabdoclyne pseudotsugae, Syn: -) )

Tápnövény: duglászfenyő.

A fertőzés késő tavasszal, kora nyáron következhet be.

Tünetek:' Az első tünetek ősszel jelennek meg a duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) másodéves tűleveleken. Tavasszal barna foltok jelennek meg a tűleveleken, a termőtestek jellegzetes fahéj színű párnák a tűlevelek fonákján. A kár tűhullás, a fenyők a belülről kifelé kopaszodnak.


A feketefenyő károsítói

[szerkesztés]

Gombabetegségek

Tünethatározó/Erdeifenyő tűelhalás Kórokozó:

(Sclerophoma pithyophila, Syn: -)

Tápnövény: erdeifenyő, feketefenyő.

- Elsősorban erdeifenyőn Pinus sylvestris, de esetenként feketefenyőn Pinus nigra is előfordul.
- A fertőzés nyáron következik be, a tünetek pedig röviddel a fertőzést követően megjelennek.

Tünetek:

- Az idős és fiatal erdei- és feketefenyő állományokban egyaránt megtalálható. A hajtásvégeken, az 1 éves tűleveleken fertőz.
- A tűlevelek a csúcstól kezdenek el barnulni.
- A koronában mindenhol előfordulhat.
- A tűk alsó harmada sokáig zöld marad.
- Az első tünetek megjelenése július-augusztus.

Tünethatározó/Feketefenyő hajtáspusztulás Kórokozó:

(Sphaeropsis sapinea, Syn: -)

Tápnövény: feketefenyő.

- A [Növények/F/Feketefenyő|feketefenyőn]] (Pinus nigra) hajtás és tűelhalás okoz.

Tünetek:

- A tűleveleken, a tobozokon és a hajtásokon figyelhetők meg a gomba termőtestei.
- A 20–30 évnél idősebb állományokban károsít. Az ágak végén, az új hajtásokat fertőzi.
- Jellegzetes tünet a rövidebb, vöröses tűk, pamacsos hajtásvégek kifejlődése.
- Az egész tűlevél egyöntetűen vörösödik.
- A koronában mindenütt előfordulhat.
- Májustól júliusig fertőz, a tűlevelek teljes kifejlődéséig.

Tünethatározó/Erdeifenyő tűkarcgomba Kórokozó:

(Lophodermium pinastri, Syn: -)

Tápnövény: erdeifenyő, feketefenyő csemeték.

- Elsősorban idősebb (1–3 éves) belső tűleveleken jelentkezik. fiatal és idősebb állományokban, karácsonyfa telepeken is fertőz.

Tünetek:

- A lombozat szürkül, a tűleveleken vörösesbarna foltok keletkeznek, amelyek erős fertőzés esetén összefolynak, az egész tű elvörösödik, fekete haránt-csík képződik rajta.
- A fertőzött elhalt tűk normális méretűek.
- A fertőzés ideje május-június-július, az új tünetek szeptember–októberben jelennek meg.
- A március végére megvörösödött tűk többnyire június elejéig lehullanak.


Tünethatározó/Fenyőilonca Kórokozó:

(Rhyacionia buoliana, Syn: -)

Tápnövény: erdei- és feketefenyő.

Tünetek

- kis hernyó eleinte a tűlevél hüvelyeit fogyasztja, majd a rügybe fúrja magát, és itt telel át.
- Tavasszal a rügyeket rágja.
- A hajtások meggörbülnek, ún. postakürt jön létre.
- Tavasz a fő károsítási időszak.


Fenyődarázs félék

Tünethatározó/Fenyőrontó darázs Kórokozó:

(Neodiprion sertifer, Syn: -)

Tünethatározó/Fésűs fenyődarázs Kórokozó:

(Diprion pini, Syn: -)

Tápnövény: erdei- és feketefenyő.

- a nagyobb kártételt Magyarországon a fenyőrontó darázs okozza.

Tünetek:

- A lárvák a másodéves tűket teljesen lerágják, csak a tűcsonkokat hagyják meg.
- A fésűs fenyődarázs olykor az első éves tűket rágja le.
- Jelentős növedékbeli veszteséget okozhatnak, egyes fák pusztulását okozhatják.
- Április-május, ill. augusztus-szeptemberben okoz kárt.

Fejlődés: a fésűs fenyődarázs, a fenyőrontó darázs]] 1 nemzedékes.


Tünethatározó/Nagy fenyőormányos

Kórokozó:

(Hylobius abietis, Syn: -)

Tápnövény: valamennyi fenyőfajon károsít.

- a kártételt a bogarak rágása okozza a fenyőcsemeték kérgén, gyökérfőjén.

Tünetek:

- Károsíthatja a fiatal hajtásokat is, ami gyantafolyást, a fa legyengülését és teljes pusztulását okozhatja.
- A nőstények frissen kivágott luc- és erdeifenyők tönkjébe rakják petéiket. A lárvák a talajban, az elhalt fában fejlődnek, korhadó fatuskókkal és gyökerekkel táplálkoznak.
- Egész tenyészidőszakban károsít.

Szúfélék Tünethatározó/Hatfogú szú Kórokozó:

(Ips sexdentatus, Syn: -)

Tünethatározó/Nagy fenyőháncsszú Kórokozó:

(Myelophilus piniperda, Syn: -)

Tünethatározó/Betűzőszú Kórokozó:

(Ips typographus, Syn: -)

Tünethatározó/Rézmetsző szú Kórokozó:

(Pityogenes chalcographus, Syn: -)

Tünethatározó/Firkáló fenyőszú Kórokozó:

([[]], Syn: -) Polygraphus polygraphus)

Tápnövény: erdei-, fekete-, luc- és vörösfenyő fajok.

- A törzs vastag kérgű részében károsítanak. Gyakori és veszélyes kártevők, a legveszélyesebbek a hatfogú szú, és a nagy fenyőháncsszú.

Tünetek:

- A hatfogú szú rossz termőhelyen élő fákon károsít.
- Nagymértékű károsításánál a faanyag kékülése felgyorsul.
- A nagy fenyőháncsszú alacsony egyedszám mellett is károkat okozhat.
- A kéreg alatt rág, majd a friss hajtásokon, melynek következtében az ágak lekonyulnak, letörnek, télen pedig telelő rágást is folytat a gyökfőben.
- A vékonyabb ágrészekben elsősorban a rézmetsző szú károsítása a gyakoribb.

Lucfenyveseink leggyakoribb és legveszélyesebb kártevői az betűzőszú, rézmetsző szú, firkáló fenyőszú.

- A betűzőszú a vastag ágakon, törzseken rág, a másik két faj a vékonyabb ágakon és a koronában fordul elő.
- A kártétel ideje áprilistól többnyire szeptemberig tart.

Tünethatározó/Fenyő-takácsatka Kórokozó:

(Oligonychus ununguis, Syn: -) )

Tápnövény: ciprus, hamisciprus, vörösfenyő, boróka, fekete- és erdeifenyő, lucfenyő, puszpáng, japánciprus, cédrus

- A száraz környezetbe ültetett örökzöldek egyik leggyakoribb és legjelentősebb kártevője.

Tünetek:

- A szívogatás hatására a tűleveleken sárga apró pontok jelennek meg, majd a tűlevelek lehullanak.
- Szövedék borítja a károsított leveleket.

Fejlődés

- Soknemzedékes.
- A fás részeken telel.
- A lárvák kelése április elejétől várható.

A lucfenyő károsítói

[szerkesztés]

Tünethatározó/Ezüstfenyő-levéltetű Kórokozó:

(Elatobium abietinum, Syn: -) )

Tápnövény: ezüstfenyő, lucfenyő, a szitka luc- és cukorsüvegfenyő.

Jelentőség: főleg a száraz, déli kitettségű, széltől védett területeken élő fák veszélyeztetettek.

- Az ezüstfenyő idősebb tűlevelein szívogat.
- A növénybe juttatott toxikus nyál hatására a tűlevelek gyakran gyűrű alakban sárgulnak, ami később az egész tűre kiterjed.
- A sárgára színeződött tűlevelek elbarnulnak és lehullanak.
- A levéltetű az egész fa koronáját képes ellepni és károsítani.
- A kártétel létrejötte gyors lefutású.

Fejlődés

- többnyire a tojások telelnek át az ezüstfenyőn.
- Tavasszal az ezekből kikelő szárnyatlan alakok tavasszal március végétől károsítják a tűleveleket.
- A szárnyas egyedek április végén, május elején tömegesen telepedhetnek át új növényegyedekre.

Tünethatározó/Fenyő-gubacstetvek Lucfenyő-gubacstetű Kórokozó:

(Adelges abietis, Syn: -) )

Tünethatározó/Zöld fenyő-gubacstetű

(Adelges viridis, Syn: -) )

Tünethatározó/Kis lucfenyő-gubacstetű

(Adelges laricis, Syn: -) )

Tápnövény: lucfenyő, vörösfenyő.

Jelentőség: a fiatal lucfenyőn az 1-2 cm-es gubacsok gyakoriak. A kedvezőtlen (száraz) környezetbe ültetett lucfenyőkön nagyobb eséllyel telepednek meg a gubacstetvek. A lucfenyőn mindhárom faj okozhat gubacsot.

- A vörösfenyőn a levelek szívogatásával a mészharmaton megtelepedő korompenész megjelenésével a zöld fenyő-gubacstetű és a kis lucfenyő-gubacstetű okozhat károkat, a károsított tűlevelek meggörbülnek.
- A jelenlétük a testüket borító hófehér viaszváladék alapján könnyen felismerhető.
- A kis lucfenyő-gubacstetű a lucfenyő hajtásának végén hozza létre gubacsát, így a hajtás nem képes túlnőni azon.
- Ezzel szemben a zöld fenyő-gubacstetű és a lucfenyő-gubacstetű fajok gubacsát a hajtás túlnövi.
- A két utóbbi faj gubacsát nem lehet egymástól elkülöníteni.

Fejlődés

- a lerakott tojásokból kikelő lárvák a fiatal tűlevelekre vándorolnak, ahol azok tövén gubacsot hoznak létre.
- A gubacsban kifejlődő szárnyas egyedek a vörösfenyőre vándorolnak.
- Gazdacserés fajok ősszel repülnek vissza a lucfenyőre.

Pajzstetvek Tünethatározó/Kis lucfenyő-pajzstetű Kórokozó:

(Physochermes hemichryptus, Syn: -)

Tünethatározó/Nagy lucfenyő-pajzstetű Kórokozó:

(Physochermes piceae, Syn: -)

Tünethatározó/Örvös fenyő-pajzstetű Kórokozó:

(Physochermes inopinatus, Syn: -)

Tápnövény: lucfenyőn, ezüstfenyő.

Jelentőség: az elágazódásoknál örvszerűen találhatók meg a pajzstetvek. Kávészemekre emlékeztetnek.

- A kirajzó lárvák a tűleveleket szívogatják.
- Nagy mennyiségű mészharmatot ürítenek.

Fejlődés

- 1 nemzedékűek.
- A lárvák a tűleveleken telelnek.
- A lárvák rajzása júliustól szeptemberig tart.


Sodrómolyok Tünethatározó/Lucfenyőtű-sodrómoly Kórokozó:

(Epinotia nanana, Syn: -) )

Tünethatározó/Lucfenyőtűfészek-sodrómoly Kórokozó:

(Epinotia tedella, Syn: -) )

Tápnövény: lucfenyő fajok.

Jelentőség:

- déli kitettségű területekre ültetett növényeken gyakori és jelentős kártevők.
- A lárvák a tűleveleket kiodvasítják, majd egymáshoz szövik őket.
- A finom szövedék a károsított tűleveleket a növényen tartja.

Fejlődés

- 1 nemzedékes fajok.
- A lucfenyőtű-sodrómoly májustól, a lucfenyőtűfészek-sodrómoly júniustól rajzik.

Tünethatározó/Fenyő-takácsatka Kórokozó:

(Oligonychus ununguis, Syn: -)

Tápnövény: ciprus, hamisciprus, vörösfenyő, boróka, fekete- és erdeifenyő, lucfenyő, puszpáng, japánciprus, cédrus

Jelentőség

- száraz környezetbe ültetett örökzöldek egyik leggyakoribb és legjelentősebb kártevője.
- A szívogatás hatására a tűleveleken sárga apró pontok jelennek meg, majd a tűlevelek lehullanak.
- Szövedék borítja a károsított leveleket.

Fejlődés

- soknemzedékes.
- A fás részeken telel.
- A lárvák kelése április elejétől várható.

Tünethatározó/Lucfenyő levéldarázs Kórokozó:

(Lygaeonematus abietinus, Syn: -)

Tápnövény: lucfenyő, ezüstfenyő, szerb lucfenyő, jegenyefenyő

Jelentőség

- főleg fiatal állományokban, karácsonyfa telepeken, de középkorú állományokban is okozhat károkat a tűlevelek lerágásával.
- Tavasszal a lerágott tűlevelű hajtások lankadnak, megvörösödnek, később megbarnulnak.
- Májustól júniusig károsít.

Tünethatározó/Nagy fenyőormányos Kórokozó:

(Hylobius abietis, Syn: -)

Tápnövény: valamennyi fenyőfajon károsít.

Jelentőség

- a kártételt a bogarak rágása okozza a fenyőcsemeték kérgén, gyökérfőjén.
- Károsíthatja a fiatal hajtásokat is, ami gyantafolyást, a fa legyengülését és teljes pusztulását okozhatja.
- A lárvák az elhalt fában fejlődnek.
- Egész tenyészidőszakban károsít.

Szúfélék Tünethatározó/Hatfogú szú Kórokozó:

(Ips sexdentatus, Syn: -)

Tünethatározó/Nagy fenyőháncsszú Kórokozó:

(Myelophilus piniperda, Syn: -)

Tünethatározó/Betűzőszú Kórokozó:

(Ips typographus, Syn: -)

Tünethatározó/Rézmetsző szú Kórokozó:

(Pityogenes chalcographus, Syn: -)

Tünethatározó/Firkáló fenyőszú Kórokozó:

(Polygraphus polygraphus, Syn: -)

Tápnövény: erdei-, fekete-, luc- és vörösfenyő fajok.

Jelentőség:

- a törzs vastag kérgű részében károsítanak.
- Gyakori és veszélyes kártevők, a legveszélyesebbek a hatfogú szú, nagy fenyőháncsszú.
- A hatfogú szú rossz termőhelyen élő fákon károsít.
- Nagymértékű károsításánál a faanyag kékülése felgyorsul.
- A nagy fenyőháncsszú alacsony egyedszám mellett is károkat okozhat.
- A kéreg alatt rág, majd a friss hajtásokon, melynek következtében az ágak lekonyulnak, letörnek, télen pedig telelő rágást is folytat a gyökfőben.
- A vékonyabb ágrészekben elsősorban a rézmetsző szú károsítása a gyakoribb.

Lucfenyveseink leggyakoribb és legveszélyesebb kártevői az betűzőszú, rézmetsző szú, firkáló fenyőszú.

- A betűzőszú a vastag ágakon, törzseken rág, a másik két faj a vékonyabb ágakon és a koronában fordul elő.
- A kártétel ideje áprilistól többnyire szeptemberig tart.


Védekezés

-
-
Kertészeti áttekintő
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Gyomnövények
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Kártevők
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyő témájú médiaállományokat.