Szerkesztő:KeFe/Tesztlapok/Teszt-16/Gyógynövények/F

· falgyom · farkasalma · farkasboroszlán · farkasfog · fás aloé · fátyolvirág · fehér akác · fehér árvacsalán · fehér dió · fehér eperfa · fehér fagyöngy · fehér fahéjfa · fehér here · fehér kebracsófa · fehérmájvirág · fehérmájvirág · fejes káposzta · fekete áfonya · fekete bambusz · fekete békabogyó · fekete bodza · fekete csucsor · fekete eperfa · fekete galagonya · fekete gönye · fekete hunyor · fekete mustár · feketebors · feketecsalán · feketegyökér · felálló iszalag · félcserjés japánakác · fenyérgamandor · festő csülleng · festő kékfa · festőbuzér · festőzsoltina · fodormenta · fogpiszkálófű · fojtóbab · fojtóbab · fokhagyma · foltos bürök · földi bodza · földi mandula · földi mandula · fukusz · füge(fa) · fűrészpálma · fűrészpálma · fürtös arália · fürtös bodza · fürtös szegfűbors(fa) · fűszercirok · fűszeres hárfacserje · fűzéres díszcsorba

Fehér akác

Robinia pseudacacia Robiniae pseudacaciae (= acaciae) flos Robiniae pseudacaciae cortex Robiniae pseudacaciae folium Honos USA keleti és középső részén. Különösen mérsékelt égövi országokban Eurázsiában is elterjedt, fontos mézelő fa. Magyarországon nemesített fajtáit sokfelé telepítik, jó homokkötő. Májusban virágzik, ilyenkor szedik le a frissen kinyílt virágokat, majd vékony rétegben, szellős helyen szárítják (beszáradás 5-7:1). A kérget kora tavasszal gyűjtik a fiatalabb ágakról (beszáradás 3:1).

Hatóanyag

virágban flavonoid-diglikozid robinin, egyéb flavonoid (pl acaciin, acacetin, robigenin), illóolaj (anthranilsav-metilészter, farnesol, nerol, linalool, benzilalkohol, terpineol), kéregben erősen mérgező toxalbumin-lektin robin és phasin, levélben flavonoidok (acacetin, acaciin, apigenin), 0,01% illóolaj

Gyógyhatása(i): virág aromaticum, illatszeripar, kéregét a homeopátia használja, levél aromaticum, emeticum, antibakteriális, inszekticid.

Fehér árvacsalán

árvacsalán, Lamium album Lamii albi flos Lamii albi herba (DAC) Honos Európában, mérsékelt égövi Ázsiában. Évelő lágyszárú. Az ország észak-keleti részén, üde gyomtársulásokban elég gyakori.

Hatóanyag

virágban kolin, hisztamin, metilamin, tyramin, kvercimetrin, kempferol-glikozid (lamiosid), rutin, klorogénsav, kávésav, catechin-cserzőanyag, iridoid-glikozid (lamalbid). Herbában kb. 14% cserzőanyag, nyálka-poliszaharid, szaponin

Gyógyhatása(i): felső légúti panaszok és gyomor-, bélnyálkahártya-gyulladás esetén mucilaginosum, adstringens. - A népgyógyászatban prostata-megnagyobbodásban, fehérfolyásban, rendszertelen havivérzésben.

A homeopátia is felhasználja.

Fehér fagyöngy

, Viscum album Visci herba (DAB) Visci stipes (= herba) Visci albi folium Honos D-Eurázsiában, Mediterráneumban. Lombos (kivéve bükk, gyertyán, szil) és tűlevelű fákon félélősködő, örökzöld évelő, fásodó szárú. A Dunántúlon gyakori, az Alföld szélein szórványos. Márciusban, áprilisban virágzik, ősztől tavaszig gyűjtik a vékonyabb (ceruza vastagságú) ágakat, rendszerint kampós, hosszú bottal. Árnyékban, lehetőleg szobahőmérsékleten, vékonyan elterítve, gyakran forgatva szárítjuk, mert könnyen befülledhet (beszáradás 3:1).

Hatóanyag

lektin (fagyöngy-lektin I-III, A és B peptidlánccal, a B peptidlánc specifikusan kötődik galaktózhoz), a lombos fákon élősködőben lektin I, a tölgyfán és fenyőkön lektin III, továbbá kitinhez kötődő lektin, valamint 46 aminosavból álló oligopeptid viscotoxin, flavonoidok (izorhamnetin, rhamnazin), fenilpropanok, lignanok (syringenin-, syringaresinol-glikozidok), kávésav-származékok, biogén aminok (tyramin), nyálka-heteropoliszaharid (galacturonan, arabinogalactan)

Gyógyhatása(i): teadrogként vérnyomásgyógyszer (antihypertonicum), enyhébb hypertoniában (peptidek nem szívódnak fel), népgyógyászatban még szédülés ellen, amenorrhoea, ízületi bajok esetén. Kivont lektinek gyógyszer (pl. intravénás injekció) formájában tumorterápiában erősítő (adjuvans), immunmodulans, szerepük lehet daganatáttét (metastasis) megelőzésében.

A homeopátia is felhasználja.

Fehér fahéjfa

Canella winteriana (L.) Gärtn. – CANELLACEAE[syn.: Canella alba Murr.] kanella(fa), Canellae albae cortex Honos DK-USA-ban, Karib-szigeteken, Venezuelában, Ecuadorban.

Hatóanyag

kb. 1% illóolaj (pinen, eugenol, cineol, caryophyllen), kb. 8% gyanta (canellin)

Gyógyhatása(i): tonicum, aromaticum,

likőrgyártásban, és dohányillatosításra is felhasználják.

Fehérmájvirág

Parnassia palustris Parnassiae palustris herba Honos É-Európában, É-Ázsiában, ma cirkumpoláris. Évelő lágyszárú. Dunántúlon néhány helyen, máshol alig, még szórványosabban, átmeneti lápréteken vagy sík lápokon található. Védelemre szorul. Hatóanyag

pyrocatechin-cserzőanyag, flavonoidok, gyökérben nyomokban alkaloid

Gyógyhatása(i): népgyógyászatban adstringens, diureticum, de gyomorfájásra, egyes idegpanaszokra, hasmenés és fehérfolyás ellen is.

Fekete áfonya

áfonya Vaccinium myrtillus Myrtilli folium Myrtilli fructus siccus (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Myrtilli fructus recens (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Honos Európában, Ázsia mérsékelt égövi részein, É-Amerikában. Bokros félcserje, akár 0,5 magasra is megnő. Főleg az Északi-középhegység és Ny-Dunántúl erdei fenyves, mészkerülő bükköseiben és gyertyános tölgyeseiben fordul elő szórványosan, nem nagy tömegben. A Kárpátokban bőven megtalálható. Termesztése megfelelő talajon lehetséges. A nagy bogyójú fürtös áfonyák közül a ’Heidi’ fajta keresett. A fekete áfonya helyett sokfelé az É-Amerikából származó és nálunk is termeszthető fekete törpeberkenyét (Aronia melanocarpa) használják gyümölcséért. É-Amerikából származik az amerikai cserjés vagy fürtös áfonya (Vaccinium corymbosum L.), valamint a pirosas fehér, később vörös bogyójú nagy bogyós áfonya (V. macrocarpon Aiton) is.

Hatóanyag

levélben 0,8-6,7% catechin-cserzőanyag, catechin, epicatechin, gallocatechin,

proanthocyanidin, flavonoidok, iridoid, fenilkarbonsav (klorogénsav), kinolizidin myrtin, epimyrtin, hidrokinon és arbutin, kb. 1 mg% króm. Termésben kb. 10% catechin-cserzőanyag, dimer epicatechin- és catechin-proanthocyanidinek, delphinidin, malvidin, cyanidin antocyanosid glikozidjai, flavonoid glikozidok (pl. astragalin), fenolkarbonsavak, iridoid, invert cukor, pektin

Gyógyhatása(i): levél a szervek szöveteinek összehúzódását előidéző, a váladék kiürülését megakadályozó szer (adstringens), népi gyógyászatban cukorbetegség ellen ható szer (antidiabeticum), időskori cukorbetegek kiegészítésként használhatják. Gyümölcs antidiarrhoeicum enteritisben, retinopathiában különösen fontos kapilláris erek rugalmasságát fokozó hatása, antioxidáns, szabadgyökfogó.

Gyümölcs (frissen)

A homeopátia is felhasználja.

Falgyom

, falfű, kőrontó fű Parietaria erecta M. et K. – URTICACEAE[syn.: Parietaria officinalis Willd.] Parietariae herba Honos Európában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Áttelelő lágyszárú, akár 1 m magasra is megnő. A Középhegységben és a Dunántúlon elég gyakori, az Alföldön szórványos. Szikla- és szurdokerdőkben, de árnyas és üde gyomtársulásokban is előfordul.

Hatóanyag: cserzőanyag, flavonol-3-diglikozid, kempferol- és kvercetin-glikozidok, leucoanthocyanidin, cyanidinek, kávésav és egyéb fenolkarbonsavak, sterol, szaponin, gyanta, aminok

Gyógyhatása(i): népgyógyászatban enyhe görcsoldó (spasmolyticum), enyhe vércukor-csökkentő, vizelethajtó (diureticum) reuma és köszvény kezelésében, vese és húgyhólyag bántalmakban, főként nephro- és urolithiasisban. Külsőleg sebgyógyító.

Farkasalma

Aristolochia clematitis Aristolochiae herba seu folium = Clematitis herba seu folium Aristolochiae vulgaris (= tenuis, clematitis) rhizoma (= radix) Honos Európában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Magyarországon közel 1 m-re növő évelő növény, ártereken, szegélynövényzetben, kultúrákban, szőlőkben elég gyakori mindenhol. (Rokona az A. durior = A. macrophylla Lam., a pipavirág, magasra kúszó díszcserje).

Hatóanyag

nitrofenantren aristolochiasav, illóolaj, flavonoidok

Gyógyhatása(i): emberre és gazdasági állatokra vesemérgező (nephrotoxikus), állatkísérletek szerint karcinogén, ezért belsőleg nem szabad használni, bár a phagocytosist fokozza. Állatgyógyászatban külső sebek fertőzését és fekélyesedését gátolja, sebgyógyulást és hámképződést elősegíti.

Különösen lovak külső lemosására használták.

Farkasboroszlán

Daphne mezereum Mezerei cortex = Daphnes mezerei cortex Mezerei fructus Daphnes mezerei radix Daphnes mezerei radicis cortex Honos Európában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban, Kanadában. 0,3-1,5 m magas, örökzöld cserje. Főként a Dunántúlon helyenként, bükkösökben, bükkelegyes erdőkben. Védett.

Hatóanyag

oxikumarin daphnin-glikozid, daphnetin, umbelliferon, csípős gyanta és gumianyag, trihidroxi-flavon, hesperidin, termésben mezerein (= daphnin)

Gyógyhatása(i): erősen mérgező, korábban a népgyógyászatban köszvény és reuma esetén használták, szifilisz - vérbaj elleni szer (antisyphiliticum), magzatelhajtó (abortivum).

Homeopátia is felhasználja.

Farkasfog

Bidens tripartitus Bidentis tripartitae herba = Verbesinae herba = Cannabis aquaticae herba Honos Európában, Szibériában, Indiai-szubkontinensen, É-Afrikában. Ártéri és mocsári társulásokban, gyomos helyeken gyakori egyéves faj.

Hatóanyag

poliin, savas tetraacetilen, nyálka-poliszaharid, nyomokban illóolaj, 6-7% cserzőanyag

Gyógyhatása| főzete vagy forrázata belsőleg aranyeres bántalmakra, vizelethajtó (diureticum), izzadást kiváltó (diaphoreticum), vese- és epekő ellen, külsőleg sebkezelésre. farkasszőlő Paris quadrifolia Paridis herba Paridis radix Honos Európában, Kaukázusban, Szibériában. Évelő lágyszárú. Üde gyertyán- és bükkelegyes erdőkben szórványosan fordul elő.

Hatóanyag

szaponin paristyphnin, paridin (szapogenin paridol), pektin

Gyógyhatása(i): régebben hánytatószer (emeticum), rovarméreg (inszekticid).

Homeopátia is felhasználja.

Fátyolvirág

, magyar szappangyökér Gypsophila paniculata Saponariae albae (= hungaricae) radix (Ph. Hg. VII.) Honos K-, DK- és Közép-Európában, Ázsia mérsékelt égövi részein. Évelő lágyszárú. Nyílt homokpuszta gyepekben, töltéseken, száraz, laza homoktalajon él. Folyóvizek mentén, üledékes talajon termeszthető. A magvakat szabadágyba 0,5 cm mélyre vetik, a jól gyökeresedő példányokat kiemelik és ősszel végleges helyére kiültetik 50 cm sortávolságra. Júliusban, augusztusban virágzik. A gyökereket általában a 3. év végén, késő ősszel vagy tavasszal ássák ki. A gyökértörzset elkülönítve jól megtisztítják és hámozzák. Kb. 0,5 cm vastag korongokat tovább szeletelik és szárítják (beszáradás 3,5:1).

Hatóanyag

15-20% triterpén-szaponin (főleg gypsogenin)

Gyógyhatása(i): gyulladásgátló (expectorans), légcsőhurut esetén (bronchitis). Népgyógyászatban reumás panaszok és bőrbetegségek kezelésére is használatos.

Fekete bambusz

Phyllostachys nigra Honos Kínában.

Gyógyhatása(i): Szárított gyökere hagyományos kínai lázcsillapító szer. A rügy megfőzve fogyasztható.

Fürtös arália

Aralia racemosa Araliae racemosae rhizoma et radix Honos É-Amerikában.

Hatóanyag

illóolaj, gyanta, keményítő, pektin, triterpén-szaponin, diterpének

Gyógyhatása(i): köptetőszer (expectorans), hashajtóhatású (carminativum), vizelethajtó (diureticum), köszvény- és reumás panaszok esetén.

A homeopátia is felhasználja.

Fás aloé

Aloë arborescens és más Aloë fajok Aloë Honos D-Afrikában, de mindenhol termeszthető cserepes vagy üvegházi növényként.

Hatóanyag

antrakinonok, aloinok, aloinosidok, gyantaszerű fenolszármazékok, szerves savak

Gyógyhatása(i): étvágyjavító, enyhe, nagyobb adagban erősebb laxativum, de jótékony colitis, ulcus ventriculi és duodeni kezelésére is. Külsőleg hámosító, gyulladáscsökkentő, enyhe antibakteriális, szemészetben is használható.

Festőbuzér

Rubia tinctorum Rubiae radix

Honos K- és DK-Európában, Közép- és Ny-Ázsiában. Évelő lágyszárú, 0,5-0,8 m magas. Régen festőnövényként termesztették, ma már elvadulva is ritka. Szükség esetén termeszthető.

Hatóanyag

2-3,5% di- és trioxiantrakinon-glikozidok (alizarin, ruberythrinsav, pseudopurpurin, ribiadin, galiosin, munjistin, purpuroxanthin), cukrok, cserzőanyag, szerves savak, pektin, klorogénsav, iridoid-lakton asperulosid

Gyógyhatása(i): húgyúti és vesebetegségekben, különösen kőképződés esetén (gyógyszerek formájában), továbbá vizelethajtó (diureticum), arthritisben, az emésztőrendszer tónusát növelő (tonicum).

A homeopátia is felhasználja. Régen kozmetikai festék volt.

Festőzsoltina

Serratula tinctoria Serratulae herba Serratulae radix Honos Eurázsiában. Áttelelő lágyszárú. Magyarországon helyenként fordul elő, üde láp- és mocsárréteken, kaszálóréteken.

Hatóanyag

sárga serratulin, tridecatetraindien, ekdiszteroid

Gyógyhatása(i): korábban kelésre, aranyérre használták.

Festőnövény.

Feketecsalán

, olajperilla Perilla frutescens [syn.: Perilla ocimoides , Perilla arguta Perillae oleum Perillae herba, folium Honos Kínában, K-Ázsiában, Indiában, Indokínában. Sokfelé (pl. USA-ban, Európában) termesztik. Nálunk díszfajtáit kertekben vagy parkokban szegélynek vetik, magról jól szaporodik. Egyéves, lágyszárú.

Hatóanyag

magban 35-45% zsíros olaj, illóolaj (70%-a b-dehidroperillaketon, továbbá egomaketon, matsutakealkohol), herbában 0,02-0,03 illóolaj (mono- és szeszkviterpének)

Gyógyhatása(i): kivont és tisztított olajat élelmiszer- és festékiparban, népgyógyászatban levél bőrpuhító (emolliens), herba nyugtató (sedativum), görcsoldó (a simaizom görcsét oldja (spasmolyticum), izzadást kiváltó (diaphoreticum.

Feketegyökér

, spanyol pozdor Scorzonera hispanica Scorzonerae radix Honos Európában, Kaukázusban, Szibériában. Áttelelő lágyszárú, 0,4-1,3 m magas. A Dunántúlon szórványosan megtalálható meszes talajú sziklagyepekben, sztyeppréteken. Termeszthető, mint különleges zöldségnövény.

Hatóanyag

coniferin glikozid, trigonellin, kolin, aminok, kaucsuk, cukor, inulin, taraxaszterol, lactucerol, lactucin

Gyógyhatása(i): hurutos tüdőbetegség, meghűlés esetén izzadást kiváltó (diaphoreticum), vizelethajtó (diureticum),

frissen zöldség, szárítva kávépótszer.

A homeopátia is felhasználja.

Fojtóbab

fojtóbab, gegen Pueraria montana [syn.: Pueraria thomsonii var. chinensis (Willd.) Maesen et Almeida Honos Kínában, Indiai-szubkontinensen, Indokínában, Malajziában. var. lobata (Willd.) Maesen et Almeida[syn.: Pueraria lobata Ohwi] Honos Kínában, K-Ázsiában, Indokínában, Malajziában, Ausztráliában, DNy Csendes Óceániában.

Puerariae radix

Hatóanyag

kb. 2% ösztrogén izoflavon-glikozid puerarin, daidzin (továbbá aglükonok: daidzein, genisztein, formonetin, biochanin-A), továbbá szaponin (oleanan-típusú kudzusapogenol A, B, C)

Gyógyhatása(i): vérnyomáscsökkentő (antihypertensiv), cardialis arrythmia és angina pectoris esetén, izomrelaxans, gyulladásgátló (antipyreticum), antidysentericum.

Fukusz

tang, fukusz, barnamoszat telep Fucus vesiculosus L., Fucus serratulatus L., Ascophyllum nodosum Le Jol. – PHAEOPHYCEAE Fucus vel Ascophyllum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Honosak az Atlanti és a Csendes Óceánban.

Hatóanyag

eléri a 60% fukoidin-tartalmat (polifukánok), alginsav, fukoszterin, zeaxanthin,

fukoxanthin, karotinok, cserzőanyag, kb. 0,05% jód

Gyógyhatása(i): elhízás, elhájasodás (adipositas), pajzsmirigy túlműködését (hyperthyreosis), érelmeszesedés (arteriosclerosis) esetén.

Füge(fa)

Ficus carica Caricae fructus Honos Eurázsiában, Mediterráneumban, még szubtrópusi területeken is elterjedt. Bokrosodó, lombhullató cserje vagy kisebb fa. Főleg az ország délnyugati területein, de védett, napos, meleg kertekben máshol is termést érlelhet.

Hatóanyag

50-70% invert cukor, 5% pektin, proteolitikus enzim ficin (egyéb enzimek is), a magban 24-30% zsíros olaj (gazdag linolensavban), kaucsuk

Gyógyhatása(i): laxans, demulcens.

Élelmiszer.

Fűrészpálma

Serenoa repens [syn.: Sabal serratula Sabalis serratulae fructus (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) = Sabal fructus (= semen) Honos DK-USA-ban, termesztik még Közép-Amerikában, 4 m magas.

Hatóanyag

zsíros olaj, b-szitoszterol és glikozidjai, valamint laurinsavval és mirisztinsavval alkotott észterei, galaktózból, arabinózból és uronsavakból álló heteropoliszaharid, anthranilsav, flavonoid (kempferol- és apigenin-glikozidok)

Gyógyhatása(i): ödéma- és gyulladáscsökkentő, kivonatai, készítményei prostatahyperplasia stádiumaiban.

A homeopátia is felhasználja.

Fojtóbab

, gegen Pueraria montana var. chinensis (Willd.) Maesen et Almeida[syn.: Pueraria thomsonii Benth.] Honos Kínában, Indiai-szubkontinensen, Indokínában, Malajziában. var. lobata (Willd.) Maesen et Almeida[syn.: Pueraria lobata Ohwi] Honos Kínában, K-Ázsiában, Indokínában, Malajziában, Ausztráliában, DNy Csendes Óceániában. Puerariae radix Hatóanyag

kb. 2% ösztrogén izoflavon-glikozid puerarin, daidzin (továbbá aglükonok: daidzein, genisztein, formonetin, biochanin-A), továbbá szaponin (oleanan-típusú kudzusapogenol A, B, C)

Gyógyhatása(i): antihypertensiv, cardialis arrythmia és angina pectoris esetén, izomrelaxans, gyulladásgátló, lázcsillapító (antipyreticum), antidysentericum.

Fogpiszkálófű

Ammi visnaga Ammeos (= Ammi) visnagae fructus (DAB 1996) Honos Mediterráneumban és Ny-Ázsiában, de megtalálható Argentínában, Chilében és Mexikóban is. 1 m magas, egy- vagy kétéves növény.

Hatóanyag

2-4% furanokromon (khellin, visnagin, norvisnagin, khellol, khellenin, khellinol, ammiol), 0,2-0,5% piranokumarin (visnadin, samidin, dihidrosamidin), furokumarin (xanthotoxin), flavonoidok (kempferol, kvercetin, izorhamnetin), 0,02-0,03% illóolaj (kámfor, karvon, linalool, terpinen-4-ol, a-terpineol. Termésben 12-18% zsíros olaj és 12-14% fehérje is

Gyógyhatása(i): spasmolyticum: bronchus, gastroenterális, epe-, urogenitális szervek, koronáriák görcse ellen, vizelethajtó (diureticum). A visnadint kivonva koronária tágító, szívkoszorúér-keringést fokozó (gyógyszerként), ugyancsak ilyen módon a khellin bronchitis, vese-, epe-, bélkólika esetén görcsoldó (spasmolytikus).

Fűrészpálma

Serenoa repens syn.: Sabal serratula Sabalis serratulae fructus (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) = Sabal fructus (= semen) Honos DK-USA-ban, termesztik még Közép-Amerikában, 4 m magas.

Hatóanyag

zsíros olaj, b-szitoszterol és glikozidjai, valamint laurinsavval és mirisztinsavval alkotott észterei, galaktózból, arabinózból és uronsavakból álló heteropoliszaharid, anthranilsav, flavonoid (kempferol- és apigenin-glikozidok)

Gyógyhatása(i): ödéma- és gyulladáscsökkentő, kivonatai, készítményei prostatahyperplasia stádiumaiban.

Homeopátia is felhasználja.

Földi bodza

Sambucus ebulus L. – CAPRIFOLIACEAE Ebuli fructus Ebuli folium Ebuli radix (= rhizoma) Honos Európában, Közép- és Ny-Ázsiában, É-Afrikában, Kaukázusban. Évelő, cserjeszerű. Országszerte gyakori útszéli gyomtársulásokban. Hatóanyag: termésben kb. 0,08% illóolaj, cianogén glikozidok, cserzőanyag, anthocyan sambucyanin-glikozid, valeriánsav, magban zsíros olaj. Levélben cianogén glikozid, cukrok, nyomokban illóolaj, gyökérben ugyancsak cianogén glikozid, nyomokban illóolaj, gyanta, cserzőanyag, szterol, amyrin, szaharóz

Gyógyhatása(i): termés laxans, vizelethajtó (diureticum) , izzadást kiváltó (diaphoreticum), homeopátia, levél népgyógyászatban meghűlés esetén, gyökér enyhe vizelethajtó (diureticum), izzadást kiváltó (diaphoreticum), laxans, népgyógyászatban hashajtó (purgans), hánytatószer (emeticum).

Fekete bodza

Sambucus nigra L. – CAPRIFOLIACEAE Sambuci (nigrae) flos (Ph. Hg. VII.) = Sambuci flos (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Sambuci fructus Sambuci folium Sambuci cortex Sambuci radix Honos Európában, Mediterráneumban, Kaukázusban, Ny-Ázsiában. Cserje vagy fa. Országszerte gyakori degradált erdőkben, cserjésekben. Nemesített fajtáiból ültetvényeket létesítenek. Májusban, júniusban virágzik. A virágzatokat száraz időben gyűjtik, napon vagy műszárítóban gyorsan szárítják, mert könnyen barnul. A lemorzsolt virág nedvszívó (beszáradás 6-7:1). Virágzáskor gyűjtik a levelet (beszáradás 4-5:1). Az érett, fekete vagy sötétlila terméseket terméságazat formájában szedik (beszáradás 5:1). Hatóanyag: virágban 0,03-0,14% illóolaj, nyomokban cianogén glikozid sambunigrin, kb. 1,6% flavonoid (rutin, hiperozid, kvercirtin, astragalin), kb. 3% fenolkarbonsav, triterpén szaponin (amyrin, ursolsav, olenaolsav), szterolok, termésben kb. 3% cserzőanyag, 0,2-1% anthocyan (sambucin, sambucianin, chrysanthemin), flavonoidok, kevés illóolaj, magban cianogén glikozid (sambunigrin, prunasin, zierin), cukor, szerves savak, levélben és kéregben cianogéneken kívül cserzőanyag, szterolok, szaponinok, gyökérben gyanta

Gyógyhatása(i): virág laxans, vizelethajtó (diureticum) , továbbá megfázásos betegségekben diaphoreticum, termés frissen lekvárnak, nagyobb adagban purgans, leve antioxidáns, nyers, éretlen termés présleve népgyógyászatban ischias és neuralgia esetén, friss virág, levél és kéreg homeopathiában, gyökér vagy gyökérkéreg népgyógyászatban laxans és vese-, hólyagbántalmakban jótékony.

Fekete nadálytő

Symphytum officinale L. – BORAGINACEAE Symphyti radix = Consolidae majoris radix = Consolidae radix Symphyti folium Symphyti herba Honos Európában, Ázsia mérsékelt égövi részein. Évelő lágyszárú. Nedves réteken, vízpartokon, mocsárréteken országszerte gyakori. Májustól júliusig virágzik. Tavasszal gyűjtik, majd letisztítják, lemossák, 10-15 cm-es darabokra vágva meleg helyen vagy műszárítón (500 C-ig) szárítják (beszáradás 3-4:1). A leveleket és a herbát teljes virágzás idején gyűjtik, levegős helyen forgatják, mert könnyen barnul. Hatóanyag: 0,6-0,8% allantoin, 0,02-0,07% pirrolizidin alkaloid (intermedin, lycopsamin, symphytin, echimidin, symviridin stb.), 4-6% cserzőanyag, szaponin hederagenin-glikozidok, nyálka-polifruktan, triterpén izobauerenol, szterol, fenolkarbonsav (dehidrokávésav, rozmarinsav), szalicilsav, 1-3% aszparagin, gyulladásgátló glikopeptid

Gyógyhatása(i): belsőleg gyomor- és bélhurut kezelésére, alkaloidtartalma miatt korlátozott ideig. Külsőleg száj- és toroköblögető, borogatószer ulcus cruris, thrombophlebitis esetén vagy megelőzésükre (kenőcs formájában is).

A homeopátia is felhasználja. .

Fehér nárcisz

Narcissus poëticus L. – AMARYLLIDACEAE Honos DK-Európában. Nálunk kerti dísznövény, évelő lágyszárú, ritkán elvadulhat. Hatóanyag: illóolaj (linalool, metilantranilát, dimetilantranilát, metilcinnamát, indol, metilbenzoát, benzilbenzoát)

Gyógyhatása(i): hánytatószer (emeticum),

illatszeripar.

Fürtös bodza

Sambucus racemosa L. – CAPRIFOLIACEAE Sambuci racemosae fructus Honos Közép- és D-Európában, Kaukázusban, egyes alfajai É-Amerikában. Cserje vagy fa. Hatóanyag: gyümölcshúsban sok karotinoid, vitaminok, cukrok, szerves savak, pektin, cserzőanyag, 0,6-2% zsíros olaj, magban toxikus, szívre ható glikozid, emiatt mérgező (olaja nem használható)

Gyógyhatása(i): népgyógyászatban gyümölcslé diaphoretikus, megfőzve meghűlés eredetű láz, húgyúti és hólyagpanaszok esetén, gyümölcshús lekvárnak készíthető.

Fehér nyár(fa)

Populus alba L. – SALICACEAE Populi albae folium Populi albae cortex Honos Európában, É-Afrikában, Ázsia mérsékelt égövi részein, 20-35 m magas fa. Gyakori, főleg az Alföld árterein. Hatóanyag: levélben monobenzoil-salicin, kb. 0,5% illóolaj, fenol-glikozidok (salicortin, salicin, tremulacin, grandidentatin stb.), kéregben illóolaj, salicin, populin, ericin, salicortin, tremulacin, salireposid

Gyógyhatása(i): húgyúti megbetegedések, ischias, láz esetén.

Fekete nyár(fa)

Populus nigra L. – SALICACEAE Populi gemma Populi gemmae aetheroleum Honos Európában, É-Afrikában, D-Ázsia mérsékelt égövi területein. Kb. 30 m magas. Nálunk ártéri puhafaligetekben gyakori. Sorfának gyakran telepítik. Márciusban, áprilisban virágzik. A rügyeket február végétől kibomlásig gyűjtik. A szárítás 200 C-on, árnyékos, jól szellőző helyen történik (beszáradás 2:1) Hatóanyag: rügyben kb. 0,5% illóolaj (főleg a- és b-caryophyllen), flavonoid (igen sokféle, pl. chrysin, tectochrysin, apigenin, acacetin, galangin, isalpinin, kempferol, rhamnetin, izorhamnetin, pinocembrin, pinostrobin, pinobansin), salicin, populin, egyéb fenol- és fenolkarbonsav-glikozidok, viasz

Gyógyhatása(i): gyulladáscsökkentő, kapillárisok rugalmasságát fokozza, enyhén antibakteriális,

antimikotikus, illóolaját krónikus polyarthritis esetén, külsőleg kenőcs formájában sebekre, aranyérre, reumás és köszvényes testrészekre. Kozmetikai iparban (propolishoz hasonlóan), pl. hajolaj, hajszesz, krémek stb. Rügy propolishoz hasonlóan belsőleg diureticum, köptetőszer (expectorans), grippe, meghűlés, reuma és láz esetén.

Fekete békabogyó

Actaea spicata Actaeae spicatae radix Honos Kaukázusban, Ny-Ázsiában, Indiai-szubkontinensen, Európában. Évelő, Magyarországon bükk- és gyertyánelegyesekben, mészkerülő és ligeterdőkben fordul elő. Hatóanyag: kékesfekete bogyójában és magjában protoanemoninszerű t-aconitsav található (erősen mérgező!). A gyökérdrog anemoninszerű anemolt tartalmaz.

Gyógyhatása(i): erős hánytató és hashajtó, túladagolás veszélye miatt óvatosságot, orvosi felügyeletet igényel.

Feketebors

Piper nigrum L. – PIPERACEAE Piperis nigri fructus Piperis albi fructus Piperis aetheroleum Honos Indiai-szubkontinensen, trópusokon (pl. Indonéziában, Malajziában, Brazíliában) sokfelé termesztik. Kb. 10 m-es kúszócserje. Hatóanyag: 1-3,5% illóolaj (általában fehérben 2,5%-ig, feketében 3,5%-ig), benne főleg caryophyllen, caren, sabinen, limonen, pinenek, phellandren, piperonal, linalool, eugenol, safrol, továbbá 2-5% csípős piperidin- és piperinsav-származékok (90-95%-a t-piperin, továbbá piperettin, piperanin, piperolein A, B), pirrolidin piperylin

Gyógyhatása(i): gyomorerősítő szer, növeli a gyomor tónusát, serkenti a gyomorsav elválasztását (stomachicum), puffadást csökkentő (carminativum), gyulladáscsökkentő (antiphlogisticum), neuralgia elleni szer (antineuralgicum, fűszer, illóolajat szolgáltat.

A homeopátia is felhasználja. .

Fürtös szegfűbors(fa)

fürtös szegfű-, Pimenta racemosa (Mill.) Moore – MYRTACEAE[syn.: Pimenta acris (Sw.) Kostel.]Bay flos Bay folium Myriciae aetheroleum Honos D-Amerika északi részén, Karib-szigeteken. Örökzöld fa. Hatóanyag: 0,7-1,3% illóolaj (főleg chavicol, metilchavicol, továbbá myrcen, eugenolmetiléter, eugenol)

Gyógyhatása(i): aromaticum, nem csípős. Kozmetikai (dezodoráns, fogpaszta, szájvíz, hajszesz) és likőripar, levélből “bay-rum”.

Foltos bürök

Conium maculatum L. – APIACEAE Conii maculati herba = Cicutae herba = Cicutae (officinalis) herba Conii maculati fructus (= semen) = Cicutae fructus Honos Eurázsiában, Mediterráneumban, országszerte, útszéli gyomtársulásokban gyakori, egy- vagy kétéves lágyszárú. Hatóanyag: kb. 2% alkaloid (coniin, g-conicein, conhydrin, pseudoconhydrin), 3-4% diosmin, akár 1% illóolaj, fenolkarbonsavak, kumarinok, poliinek (pl. falcarinol, falcarinon)

Gyógyhatása(i): coniin különösen erős méreg (végül légzésbénulással járó halált okoz), kis adagban a

drogkivonatok görcsoldó (spasmolytikus), nyugtató (sedativum), fájdalomcsillapító (analgeticum), ma csak homeopathiában haználják.

Fűszercirok

, citromfű Cymbopogon citratus [syn.: Andropogon citratus citromos Cymbopogon herba Cymbopogon aetheroleum Honos Ny-Indiában, Sri Lankán, Malajziában, Vietnamban, Afrikában, Madagaszkáron, Guatemalában, Haitiben, Brazíliában, Francia-Guayanában, Guineában stb., évelő lágyszárú fű. Hatóanyag: 0,6% illóolaj (ebből 12-20% myrcen, kb. 70% citral, egyéb monoterpének)

Gyógyhatása(i): csillapítja a fejfájást, illatszer- és likőripar, frissen ízesítő, zöldség.

Fekete csucsor

Solanum nigrum L. – SOLANACEAE Solani nigri herba Honos Európában, É-Afrikában, Ázsiában, ma kozmopolita. Egyéves lágyszárú. Útszéli gyomtársulásokban gyakori. Hatóanyag: szaponinszerű szteroid alkaloid solaninok, chaconinok (aglikon solanidin)

{{Gyógyhatása|mérgező, korábban népgyógyászatban fájdalomcsillapító reumás panaszokban. A homeopátia is felhasználja. .

Földi mandula

, csufa Cyperus esculentus L. – CYPERACEAE Honos Indiában, de nemcsak a trópusokon, szubtrópusokon, hanem világszerte elterjedt, gyakran gyom. Termeszthető Magyarországon is. Talajban kúszó kis gumója rostban, zsírsavakban, szervetlen elemekben gazdag, kissé mandula ízű.

{{Gyógyhatása|Különleges, diétás élelmiszert szolgáltat, emellett étvágycsökkentő, tonizáló, hasmenésgátló, tejelválasztás fokozó. Kivonatait is használják.

Festő csülleng

Isatis tinctoria L. – BRASSICACEAE Isatidis folium = Glasti folium Isatidis herba = Glasti herba Honos Európában, Ázsia mérsékelt égövi területein, É-Afrikában. Kétéves vagy évelő lágyszárú. Magyarországon meghonosodhatott, de igen ritka, szórványosan található sztyeppréteken, száraz sziklagyepekben. Hatóanyag: indolvázas isatan (indoxyl-5-ketogluconát), flavonoid (kvercetin, kempferol), galactanok, sulfo-indolil-glikozinolát (az isatin 2,3-dioxo-indolin, önmagában nem fordul elő benne)

{{Gyógyhatása|régebben kelésre, fekélyes sebre, belsőleg lépmegnagyobbodás esetén.

Festőnövény.

Fehér dió

Juglans cinerea L. – JUGLANDACEAE fehér dió Juglandis cinereae cortex Honos atlantikus É-Amerikában. Közép-Európában kertekben ültetik. 25-30 m magas fa. Hatóanyag: 5-6% zsíros olaj, gyanta, juglon, juglandinsav, cserzőanyag, illóolaj

{{Gyógyhatása| gyomor- és bélbetegségekben hashajtó.

A homeopátia is felhasználja. .

Fűzéres díszcsorba

Liatris spicata Liatris spicatae rhizoma Honos K-Kanadában, K-USA-ban. Európában dísznövény. Hatóanyag: kumarin, kvercetin-glikozidok

{{Gyógyhatása| vizelethajtó (diureticum), antigonorrhoeicum.

Homeopátia is felhasználja.

Fehér eperfa

Morus alba L. – MORACEAE Mori folium Honos Kínában, mérsékelt éghajlatú területeken sokfelé ültetik. Nálunk is gyakori fa, néha utak mentén telepítve. Hatóanyag: levelében 2-6% rutin, más flavonoidok, szterol, szerves és aminosavak. Termésben kb. 10% szaharóz és invert cukor, kb. 2% pektin, rutin, cyanidin-3-glükozid {{Gyógyhatása| levél antidiabeticum, ehető, édes gyümölcse enyhe laxans, köptetőszer (expectorans),.

Fekete eperfa

Morus nigra L. – MORACEAE Mori nigrae folium = Mori folium Mori nigrae fructus Honos DNy-Ázsiában, sokfelé telepítik. Hazánkban is sokfelé megtalálható. Hatóanyag: levelében 2-6% rutin, más flavonoidok, szterol, szerves és aminosavak. Termésben kb. 10% szaharóz és invert cukor, kb. 2% pektin, rutin, cyanidin-3-glükozid {{Gyógyhatása| levél antidiabeticum, ehető, édes gyümölcse enyhe laxans, köptetőszer (expectorans),.

Fekete galagonya

Crataegus nigra W. et K. Pannóniai-balkán faj, a Duna-völgyben kőris-szil-ligetek ritka, védett cserjéje. Crataegi folium cum flore (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) = Crataegi summitas (Ph. Hg. VII.) = Crataegi herba Crataegi folii cum flore extractum siccum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Crataegi flos Crataegi folium Crataegi fructus (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) = Oxyacanthae fructus = Spinae albae fructus (fructust csak a C. laevigata és C. monogyna szolgáltatja) Hatóanyag: 1-4% oligomer procyanidin (di-, tri-, tetra-, penta-, hexamer flavan-3-ol), catechin, epicatechin, 0,3-2,5% flavonoid (hyperozid, rutin, egyéb O-glikozidok, pl. luteolin, spireosid, crataeosid, kvercetin, kempferol, továbbá C-glikozidok, pl. vitexin, izovitexin, rhamnovitexin, orientin, izoorientin, vicenin), fenolkarbonsavak, aminok (fenetilamin, tyramin), triterpenoidok (ursolsav, oleanolsav, crataegolsav) {{Gyógyhatása|pozitív inotrop, coronaria értágító, antiarrythmiás hatású coronaria-sclerosis esetén (fokozza a szív oxigénellátását, enyhe vérnyomáscsökkentő), sokféle készítménye ismert.

Fenyérgamandor

Teucrium scorodonia L. – LAMIACEAE Teucrii scorodoniae herba Honos Európában, É-Afrikában. Évelő törpecserje. Vendvidéken nyíres fenyéren található, védett. Hatóanyag: kb. 0,3% illóolaj, kb. 1,2% Lamiaceae-cserzőanyag, szaponin, marrubiin, 0,3% ursolsav, 2% kávésav, egyéb fenolkarbonsav, kb. 1,7% flavonoid (főleg kempferol-glikozidok) {{Gyógyhatása|népgyógyászatban köptetőszer (expectorans), felső légúti és emésztőrendszeri hurutos betegségekben, hasmenés és bélféreg ellen. A homeopátia is felhasználja. .

Fekete gönye

Bryonia alba L. – CUCURBITACEAE piros gönye Bryonia dioica Jacq. Bryoniae rhizoma et radix Előbbi eurázsiai, utóbbi eurázsiai-mediterrán. Évelő lágyszárúak, a ritkább piros gönye csak ártéri szegélytársulásokban, a fekete gönye ezen kívül sövényekben, kerítéseken is előfordul, gyakoribb. Hatóanyag: triterpén bryogenin-glikozidok (bryonidin, bryonin) a feketében, bryonol a pirosban, tetraciklusos triterpének (bryodulcosid triglikozid, cucurbitacinok), gyanta {{Gyógyhatása|vizelethajtó (diureticum), drasztikus hashajtó főleg az állatgyógyászatban.

A homeopátia is felhasználja. .

Fokhagyma

Allium sativum L. – ALLIACEAE Allii sativi bulbus (= radix) Allii sativi bulbi pulvis (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Allium sativum ad praeparationes homoeopathicas (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Allii sativi aetheroleum Valószínű, hogy közép-ázsiai eredetű, ma csak termesztésben van, világszerte gyakori. Hatóanyag: 0,1-0,4% illóolaj, a hatóanyagok alliinből keletkeznek enzim (alliin-liáz) hatására. A keletkező allicin a fő hatóanyag, ebből sokféle, egyéb hatóanyag jön létre (pl. ajoén, triszulfidok, tetraszulfidok)

Gyógyhatása(i): kedvező étrendi szerepe közismert. Gátolja a trombocita-aggregációt, fokozza a fibrinolízist, csökkenti a vérszérum koleszterinszintjét, ezáltal kúraszerű alkalmazása hátráltatja az arteriosclerosist és jótékony hatású a magas vérnyomásos betegek állapotára is. Baktériumok szaporodását gátolja, emiatt bél-, szájüreg- és garatfertőzések leküzdésére is használható. Cérnagiliszta ellen, oxyuriasis esetén hatékony. Számos gyógyszerészeti termék készül belőle.

A homeopátia is felhasználja. A homeopátia is felhasználja. .

Fűszeres hárfacserje

Plectranthus amboinicus (Lour.) Spreng. – LAMIACEAE [Coleus amboinicus Lour.] Colei folium Honos főleg Afrika trópusi területein, Indonéziában, trópusokon máshol (pl. Indiában) is termesztik. Hatóanyag: illóolaj (43% carvacrol)

Gyógyhatása(i): malária és kolera ellen hatásos, bélkólika, asztma esetén.

Fehér here

Trifolium repens L. – FABACEAE Trifolii albi flos Honos Európában, É- és Ny-Ázsiában, É-Afrikában, elterjedt az egész Földön. Áttelelő lágyszárú, a szár kúszó. Mocsár- és kaszálóréteken, üde gyomtársulásokban országszerte gyakori. Hatóanyag: flavonoid (kvercetin-, izokvercetin), delphinidin, sojasapogenol A, B, C, cianogén glikozid (linamarin, lotaustralin), izoflavon-glikozidok, kumarin umbelliferon, cserzőanyag

Gyógyhatása(i): népgyógyászatban reuma és köszvény ellen.

A homeopátia is felhasználja. .

Fekete hunyor

Helleborus niger L. – RANUNCULACEAE Hellebori nigri rhizoma et radix Honos Közép- és DK-Európában, évelő lágyszárú, számos díszfajtáját kertekben telepítik. Vadon nem él Magyarországon.

Felálló iszalag

iszalag Clematis recta L. – RANUNCULACEAE Clematidis rectae herba Honos Közép- és Dél-Európában, Észak-Ázsiában, áttelelő lágyszárú. A Dunántúlon száraz erdőkben, cserjésekben helyenként gyakori. Hatóanyag: protoanemonin, anemonin, anemonol, szaponin, cauloszaponin, clematidol, stigmasterin-glikozid

Gyógyhatása(i): régen belsőleg krónikus ekcéma, köszvény, reuma esetén, vizelethajtó (diureticum), antisyphiliticum.

A homeopátia is felhasználja. .

Félcserjés japánakác

japánakác

Sophora flavescens Ait. – FABACEAE Sophorae flavescentis radix Honos Ázsia mérsékelt égövi (Kína, Japán, Szibéria) részein. Félcserjeszerű, lágyszárú. Hatóanyag: kb. 2% kinolizidinalkaloid matrin (= sophocarpidin), oximatrin, sophocarpin, továbbá flavonoid (kushenol A-O), szaponin

Gyógyhatása(i): antiarrythmiás, antitussivum, antiulcerogen, antiasthmaticum, egyes tumor-sejtvonalakra gátló.

Fejes káposzta

Brassica oleracea L. var. capitata L. f. alba – BRASSICACEAE Brassicae oleraceae succus Európai vad fajokból keletkezett, ma mindenhol termesztik. Fontos zöldségnövény. Hatóanyag: gazdag aszkorbinsavban, B-vitaminokban, A-vitaminban, ubikinonban, továbbá hosszú szénláncú aldehidek (n-triacontanal, n-octacosanal), cyanidin-glikozidok. Vörös káposztában poliszulfid trithion és egyéb kénvegyület, valamint kb. 4% szinapinsav, protocatechusav és anthocyanok (pl.rubrobrassin-klorid = cyanidin-5-glükozid-3-sophorosid)

Gyógyhatása(i): préslevét gyomorfekély, latens hepatopathia és krónikus pancreas kiválasztási zavar esetén használják.

Fontos vitaminforrás nyersen és savanyítva is. A vadon termő és kivadult alakok (vegyszermentes helyről szedve) levele zsenge állapotban főzelék készítésére alkalmas.

Fehér kebracsófa

Aspidosperma quebracho-blanco Schlech. – APOCYNACEAE Quebracho cortex (DAC) Honos D-Amerika déli és nyugati részén, 5-20 m magas fa. Hatóanyag: 1-2,5% indol-alkaloid, főleg yohimbin, továbbá aspidospermin, quebrachamin, akuammidin, tannin

Gyógyhatása(i): légúti analepticum asthma, bronchitis vagy légzőszervi bántalmak esetén. Frissítő hatású élvezeti teaként is használják.

Festő kékfa

Haematoxylum (= Hematoxylon) campechianum L. – CAESALPINIACEAE Campechianum lignum = Haematoxylonis campechiani lignum Honos Közép-Amerikában, D-Amerika északi részén, Karib-szigeteken. Hatóanyag: kb. 10% 4-aryl-chroman (hematoxylin) Alkalmazás: festék (textil, hisztológia)

Földi mandula

, csufa Cyperus esculentus L. – CYPERACEAE Honos Indiában, de nemcsak a trópusokon, szubtrópusokon, hanem világszerte elterjedt, gyakran gyom. Termeszthető Magyarországon is. Talajban kúszó kis gumója rostban, zsírsavakban, szervetlen elemekben gazdag, kissé mandula ízű. Különleges, diétás élelmiszert szolgáltat, emellett étvágycsökkentő, tonizáló, hasmenésgátló, tejelválasztás fokozó. Kivonatait is használják.

Fehérmájvirág

Parnassia palustris L. – PARNASSIACEAE Parnassiae palustris herba Honos É-Európában, É-Ázsiában, ma cirkumpoláris. Évelő lágyszárú. Dunántúlon néhány helyen, máshol alig, még szórványosabban, átmeneti lápréteken vagy sík lápokon található. Védelemre szorul. Hatóanyag: pyrocatechin-cserzőanyag, flavonoidok, gyökérben nyomokban alkaloid

Gyógyhatása(i): népgyógyászatban adstringens, vizelethajtó (diureticum), de gyomorfájásra, egyes idegpanaszokra, hasmenés és fehérfolyás ellen is.

Fekete mustár

Brassica nigra (L.) Koch – BRASSICACEAE Sinapis nigrae semen (ÖAB, Ph. Helv., DAC) Sinapis nigrae aetheroleum Honos Európában, É-Afrikában, Kaukázusban, Indiai-szubkontinensen, Ny-Ázsiában. Világszerte, így nálunk is termesztik. Hatóanyag: mustárolaj-glikozidok (glikozinolátok), főként allil-izotiocianát glikozidja (sinigrin), pszeudoalkaloid sinapin (cholinból és szinapinsavból képződik), zsíros olaj (30% körül)

Gyógyhatása(i): lisztjét külsőleg borogatásként reumás vagy légcsőhuruttal járó fájdalmak enyhítésére.

Állatorvoslásban stomachicum, vizelethajtó (diureticum). Illóolaja hasonló célra.

Fodormenta

Mentha spicata L. convar. crispa(ta) (Benth.) Mansf. – LAMIACEAE Menthae crispae folium (Ph. Hg. VII.) = Menthae spicatae folium Menthae crispae aetheroleum = Menthae spicatae aetheroleum Bizonytalan, fajhibrid eredetű, évelő lágyszárú. Régóta termesztett. Vegetatív úton szaporítható. A jó állapotban lévő ültetvényeket 3-4 évig is termesztésben lehet tartani. Júliustól őszig virágzik. A virágos hajtást vagy a leszedett leveleket szellős helyen vagy műszárítón szárítják (beszáradás 5:1). Hatóanyag: kb. 0,8-2,5% illóolaj (kb. 50-60% carvon, továbbá limonen, pinen, dihidrocarveol, menthan stb.), metoxi-flavonok, rozmarinsav, cserzőanyag

Gyógyhatása(i): levél főként aromaticum, fűszer, ételízesítő. Kozmetikai és illatszeripar (fogkrém, rágógumi, szájvíz, illatszer), inhalálásra is.