Szerkesztő:Hddpr

A HADADY CSALÁD LESZÁRMAZÁSA A hazát nemcsak a föld teszi, amelyen élünk, hanem az ősök árnyékai is, akik tovább élnek velünk, s hozzájárulnak sorsunk kimunkálásához. (GUSTAVE LE BON) CSALÁDTÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÓ Szatmár vármegye törzsökös családja, mely idővel Szolnok és Szilágy vármegyékben is elterjedt. István, neje Morvay Zsuzsánna és fia István, 1646-ban III. Ferdinándtól kaptak czímeres nemeslevelet, melyet 1647-ben Csengerben hirdettek ki, 1773-ban pedig Szatmár- Németiben és 1794-ben Nagykárolyban. A család Szolnokon és Tasnádszántón, Szatmár vármegyében pedig Csengerben és Csekén volt birtokos. Tagjai közül Gáspár a múlt század elején szigeti várnagy. A francziák elleni háborúban is részt vett. István, 1830-ban nótárius. – Antal, 1848–49-ben honvéd, Sámuel, Bereg vármegye várnagya, résztvett az 1848–9-iki harczban. – Péter, csekei birtokos, az 1859., 1866. évi háborukban résztvett s megsebesült. – Gábor és József birtokosok Csekén, – Károly birtokos Bereg vármegyében, – Endre dr. Kolozsvár város főkapitánya, – Géza tanár Léván, – Lajos, jelenleg szatmári ügyvéd, – Gedeon, mikolai körjegyző,– László, m. á. v. tisztviselő, – József, tyukodi körjegyző, – Ignácz, István, Pál és Ferencz csengeri birtokosok.* A HADADY CSALÁD CÍMERE Kékben, zöld alapon ágaskodó aranyoroszlán, jobbjában görbe kardot tart. Sisakdísz: kék, arany, vörös, ezüst, kék (5) strucztoll. Takarók: kékarany, vörösezüst. ELSŐ GENERÁCIÓ 1. Hadady Gábor. Hadady Hedvig névviselő ágán haladva sikerült eljutni a nemesi oklevélben szereplő kézírásos családfa legkorábban fellelt őséhez Gáborhoz, aki Csengeren volt földbirtokos. A család református vallású. Fia: 2 i. Hadady Gábor A képeken a csengeri református templom kazettás mennyezete MÁSODIK GENERÁCIÓ 2. Nemes Hadady Gábor (szül. 1695 - meghalt 1784.jan.19. Csenger) .89 éves korában halt meg. Gábor fiai: 3 i. Hadady György 4 ii. Hadady Zsigmond 5 iii. Hadady Ferenc HARMADIK GENERÁCIÓ 3. Nemes Hadady György (szül. 1720 – 1782.jún.6. Csenger) 60 éves korában halt meg. Nemes Hadady György felesége Szűcs Erzsébet (1723 – 1791.máj.18. Csenger) György fiai: János és István. 6 i. Hadady János ii. Hadady István; Csengeren született 1767.febr.9-én. 4. Hadady Zsigmond. Zsigmond leszármazottai: i. Hadady Imre; Született 1767.szept.25. ii. Hadady József; Született 1768 – Meghalt 1842.okt.17-én. Hadady József felesége Barkász Zsuzsanna, aki Csengeren született 1771 körül. A házasságukat Csengeren kötötték 1791.márc. 29-én. Meghalt 1853.nov.2-án. 7 iii. Hadady Zsigmond iv. Hadady Lajos; Született 1776. okt.10. v. Hadady Sára; Született 1778. okt. vi. Hadady Antal; Született 1781. febr.20. vii. Hadady Éva; Született 1783. márc.18. viii. Hadady Zsuzsanna; Született 1785. márc.18. 5. Hadady Ferenc. Született 1728 körül. Csengeren halt meg 66 éves korában 1794.jan.1-én. Ferencnek négy fia született Csengeren: 8 i. Hadady Ferenc 9 ii. Hadady Imre iii. Hadady László; Született 1777.jún.7. Meghalt 1846.máj.3. iv. Hadady Sándor; Született 1783.febr.8. NEGYEDIK GENERÁCIÓ 6. Hadady János. Csengeren született. 1795.júl.13-án halt meg Csengeren. Az életkorát nem jegyezték fel. Felesége Hajdú Klára, akivel 1781.febr.27-én kötöttek házasságot Csengeren. Hajdú Klárának csak az apját írták be szülőként a házasságkötéskor. Házasságukból négy fiú született Csengeren: 10 i. Hadady József ii. Hadady György; iii. Hadady Ignác; Született 1785.ápr.6. iv. Hadady Antal; 7. Hadady Zsigmond. Született: 1774.júl.17. Első felesége Potsok Terézia volt, akivel 1797.febr.7-én kötött házasságot Csengeren. Ebből a házasságból egyedül Zsuzsanna lányuk született: · Hadady Zsuzsanna; Született 1798.jan.18. Második felesége a Porcsalmáról származó Gyarmati Erzsébet volt, akivel 1800.máj.13-án kötött házasságot Csengeren. Négy gyerekük született Csengeren. i. Hadady Mária; Született 1802.febr.21. ii. Hadady Drusilla; Született 1804.ápr.11. iii. Hadady Zsigmond; Született 1807.júl.1. Meghalt:1845. júl.4. iv. Hadady Pál; Született 1810. máj.1. 8. Hadady Ferenc. Felesége Erdős Mária volt, akivel 1788.jún.1-én kötött házasságot Csengeren. Házasságukból Károly fiúk született Csengeren: · Hadady Károly; Született 1792.jún.1. Meghalt:1808.jún.29. 9. Hadady Imre. Született: 1762 körül. 33 éves korában halt meg 1795.máj.23-án. Felesége a Somi családnevet viselte. A keresztnevét sajnos nem jegyezték fel az anyakönyvben, a házasságukat Csengeren kötötték 1792.máj.15-én. Két fiúk született Csengeren: i. Hadady József; Született 1793.jan.28. ii. Hadady Imre; Született 1795.jún.26. Meghalt 1808.aug.28.

Csenger,magyar nagyközség a Szamos balpartján, az ecsedi láp szélén. Van 574 háza, 3360 lakossal. Vallásra nézve 2111 ref., 274 r. kath. 400 gör. kath. 568 izr. Határa 6465 k. hold. Igen régi és nevezetes község. Már 1208-ból van róla említés, a mikor a váradi Regestrum említi, hogy az idevaló Árva és testvére Lukács, tüzesvas-próbát állottak ki a törvény előtt. Ez időtájt már nagy 51forgalmú révje volt. A váradi Regestrumban szerepel egy Hodos nevű idevaló pristaldus is. A község 1239-ben a szatmári várhoz tartozott. Nevét 1381-ben Chenger alakban írják, 1412-ben szintén; 1453 Chenger oppidum. 1322-ben már oly tekintélyes egyház, hogy András erdélyi püspök megengedte, hogy a Szt. Margit tiszteletére emelt góth stilű plebánia-templomon kívül, még egy fakápolnát is építhessenek. Megyegyűléseket igen sokszor tartottak itt. 1429-ben már mezőváros. Ebben az évben a Csaholyiakat kir. új adomány erősíti meg itteni birtokukban. 1404-ben Zsigmond király tartott itt gyűlést, a melyen Zyrmay András és János erőszakoskodást követtek el Chomafalvay Saalos Istvánon s Éliás fián. 1445-ben Csaholyi Anna, Péter leánya és 1446-ban Magdolna, Csaholyi Miklós özvegye részjószágot kapnak benne. 1470-ben Csaholyi János özvegyének odaítélték a vám felét, ugyanez évben a Csaholyiak zálogba adják egész itteni birtokukat a Bekcs családnak. 1497-ben Csaholyi Veronika, Dobó Domokos özvegye kap benne részt. 1530-ban János király elveszi a Ferdinándpárti Csaholyi Imre részét és Pekry Miklósnak adományozza. Mikor 1545 táján Imrével a család fiúága kihal, leányai: Anna és Katalin kapják. A század második felében azonban sűrűn változnak a birtokosai. 1547-ben Patóházi Horváth; 1549- ben Báthory András, 1565-ben Veszprémi Szabó Bálint szereznek benne részt. 1568–1579-ben. Csaholyi Anna és férje Melith György fiai Melith István, Pál és Péter kapnak a Csaholyiak részbirtokára új kir. adományt. 1575-ben Csenke Kelemen; 1576-ban Bognár Pál; 1577-ben Zudrói Beszperémi Bálint szereznek itt részbirtokot. Ebben a században csaknem mindíg itt tartották a megyegyűléseket. Itt tartottak 1576-ban a protestánsok egy híres zsinatot a Szentháromság tagadó Blandratisták ellen s e zsinat megbízásából szerkesztette Melius Juhász Péter az u. n. csengeri hitvallást. Ettől a nevezetes zsinattól lehet számítani a kálvini irányzat uralomra jutását az egész nagy vidéken. Gyakran tartottak itt ezután is zsinatot és egyházkerületi gyűlést, így 1583., 1598., 1604., 1619-ben. A XVII. században községi önállósága megnövekedett. 1633-ban minden dézsmájára saját polgárai kaptak királyi adományt. 1659-ben Kapy Klára, 1672-ben Divényi Ferencz, 1696-ban a szatmári vár szerepel birtokosaként. A község hajdani iskolája kis gimnázium mintájára volt szervezve. A XVIII. században latin iskolázása is volt és három tanítója. Ebben a században birtokosai s földesurai a gróf Teleki, gróf Károlyi, báró Barkóczy, a Kállay, Kende, Eötvös, Klobusiczky, Rápolthi Nagy, Szuhányi, Fogarassy, Jékey, Urai, Ujhelyi, Korda, Becsky, Mátay, Riskó, Osváth, Hadadi, Belényessy, Komlóssy, Jánky stb. családok. A XIX. század közepéig ugyanezek a családok s a báró Jósika és Szőgyényi családok visznek vezérszerepet. Most legnagyobb birtokosa Szuhányi Ferencz, kinek itt érdekes régi kuriája van, melyet a múlt század elején dédatyja Szuhányi Ferencz építtetett. A kényelmes úrilakban gazdag könyvtár és sok régiség van. Csinos ujabb háza van itt még Képessy László főszolgabírónak is. Csupa nemes ember lakta a községet s a vármegyén nagy szerepet játszottak a „csengeri voksok és fütykösök.” A kath. egyház a reformácziókor megszünt s csak 1804-ben épült fel újra, a mikor templomot is építettek s plebániát állítottak; addig a Szuhányi kúria udvarán volt fakápolnájuk. 1829-ben új templomot épített a kath. vallásalap. A ref. templom a XV. század második feléből való érdekes téglaépület; 1707-ben leégett, s a Lekcsei Sulyok család, a község akkori nagybirtokosa építtette újra; érdekes templomi edényei vannak a XVI. századból. A község ma is élénk és virágzó hely, vásárai a XIII. század óta híresek. A csengeri járás székhelye és körjegyzőség. Van benne társaskör, polgári olvasókör, takarékpénztár, nőegylet stb. Gyógyszertár 1825 óta, mely a legrégibb a vármegyében. A községben ez az egyetlen emeletes épület. A Jékeyeké volt és nevezetes arról, hogy kártyán nyerték el az egyik Jékeytől. Mostani tulajdonosa a gyógytárral együtt 1906 óta Klein Rezső. A községhez tartoznak a Berger, Fischer, Groszmann, Mikolai, Molnár-malom, Német, Pinkesz, Szuhányi és Vitéz tanyák; a Günther, Jánosi, Kún és Tibota kerülőházak és Csengerjánosi puszta. Ez a puszta hajdan önálló község volt, s a csenger-csaholyi uradalomhoz tartozott. 1545-ben Csaholyi Imréről leányára, Annára s vele Melith Györgyre szállott. 1705-ben már puszta volt; 1808-ban a hajdani parokhia helye még a csengeri papé volt. A XVIII. század végén még látszottak a templom romjai. A határbeli dülőnevek közül érdekes még a Recsegő és Halomdomb, a hol emberi csontokat találnak. Postája, távírója és vasuti állomása helyben van.* ÖTÖDIK GENERÁCIÓ 10. Nemes Hadady József. Csengeren született 1789.júl.27-én. Első felesége Nemes Mándi Beke Rákhel volt, akivel Csekén kötöttek házasságot 1812.márc.10-én. Rákhel Csekén született 1795.jan.24-én. Azonban fiatalon – 20 éves korában - meghalt egyetlen fiúk Péter (1813.febr.21. )születése után, 1815.márc.10-én Csekén. Első feleségétől született fia: · Hadady Péter; Született 1813.febr.21. József hamarosan újraházasodott. Csekén elvette, 1817.jan.7.-én Nemes Almási László lányát, Erzsébetet. Nemes Almási Erzsébet Csekén született 1799.júl.21-én. Szülei Nemes Almási László és Csobán Klára.Erzsébet Csekén halt meg 1863-máj.5-én, 64 éves korában. József Csekén halt meg 1869.febr.28-án. Második feleségétől hét gyermeke született Csekén. Sorrendben: Benjámin, Eszter, Borbála, József, Borbála, Zsuzsanna, Péter. 11 i. Hadady József ii. Hadady Benjámin; Született 1818.máj.5. iii. Hadady Eszter; Született 1820.máj.15. Meghalt 1879.febr.28. Katona Zsigmondhoz ment feleségül. iv. Hadady Borbála; Született 1827.júl.15. Meghalt 1828.aug.8. v. Hadady Borbála; Született 1832.júl.5. vi. Hadady Zsuzsanna; Született 1834.dec.18. vii. Hadady Péter; Született 1837.nov.17. Cseke, (Szatmárcseke) nagyközség, 330 házzal és 2003 lakossal. Vallásra nézve 514 r. kath., 28 gör. kath. és 1334 ref. Határa 6261 k. hold. Már a XII. században virágzó község és egyház volt. 1344-ben Nagy Lajos király új adományt adott rá a Kölcsey nembelieknek s azóta maig is ezek a főbirtokosai. 1415-ben illetőleg 1429-ben a Darahyak megjáratják határát a minek azonban a Vetésiek ellentmondanak; 1435-ben a Császlóczy család kap benne részt, 1481-ben Kömörey Mihályné és leányai. 1483-ban Cseke puszta is szerepel, a hol a Darai család az Irinyieknek zálogosít el részeket, 1488-ban a Perényi család szerez részbirtokot a Kölcseyektől, 1496-ban Ujhelyi László és Ágota, Szepessy Sándorné kapják egy részét. Már ebben az időben mindíg Cheke alakban írják a nevét. 1507-ben Báthory István és Buttkay István, 1515-ben Czégényi Kende Péter, 1516-ban Báthory András szereznek itt részjószágot. 1518-ban Werbőczy Istvánt is birtokban találjuk itt, melyet Perényi Istvánnal a dobronyai uradalomért elcserél. 1520-ban Báthory András és a Gúti Országhok, 1544-ben Muchey Pál, Nagyváthy János és Rácz Miklós, 1559-ben Horváth György, 1561-ben Fekete Balogh János, 1577-ben Kubinyi László és Pongrácz Zsigmond, 1592-ben Thardy Vörös Orbán, 1594-ben Wukityevich István kaptak benne részt. 1642-ben Kölcsey Péter és Zsigmond kapnak egyes részeire új adományt. 1653-ban Zoltán Annának, Fancsikai Lázár Tamásnénak állítottak a ref. templomban síremléket, a mi azt mutatja, hogy ők is földesurak voltak itt. A régi templom helyére azonban új templom épült. A XVII. és XVIII. században a Kölcsey és Kende rokon családokon kívül birtokuk volt itt a gróf Rhédey, Pongrácz, Kisdobronyi Isaák, Gulácsy és több nemes családnak. Török, tatár, német portyázó csapatok dúlták; árvíz sokat sújtotta, kolera többször megtizedelte és 1865-ben csaknem teljesen leégett. Ref. temploma a XV. századból való volt, míg a tűzvész után újra nem építették. R. kath. temploma 1841-ben épült. A községben van hitelszövetkezet. Most legnagyobb birtokosai Kende Béla, Kende Elemér örökösei, Kölcsey Gábor, Zoltán és Ákos. Kende Bélának itt csinos, kényelmes úrilaka van, melyet Kende Lajos 1851-ben építtetett, de a jelenlegi tulajdonos kibővítette. A házhoz nagy kiterjedésű, kitünően gondozott, szép park tartozik. Most a néhai Kende Elemér örökösei tulajdonában van az a szép belsőség, a melyen élt és lakott, az ősi kúriában Kölcsey Ferencz, a Hymnus költője és a vármegye ékes tollú főjegyzője; itt is halt meg és a csekei temetőben nyugszik. Sírja fölé 1856-ban emeltek márványemléket, egyszerű, derékban kettétört oszlopot. Az egész ország fölérzett akkor, a gyászünnepre. Maig meg van Kende Béla birtokában Deák Ferencz levele, a melyben mentegetőzik, hogy nem jöhet el: „De részt veendek én is az ünnepélyben, érzelmeim s buzgó imádságaim által, felsóhajtok én is önökkel együtt az Egek Urához s keblem mélyéből mondom el a dicsőültnek szavait: Áldd meg Isten a magyart – Jó kedvvel, bőséggel, – Nyújts feléje védő kart, – Mert küzd ellenséggel!” – Ugyancsak Kende Béla birtokában van Kölcsey íróasztala és tentatartója. A község határához tartoznak a Cserhid, Deje, Marcsa, Margit, Nagyrekesz, Rév, Tibor, Turhát, Vargaé, Zoltán és Malomköz tanyák és az Ida major. Posta helyben van, vasúti állomása és távirója Penyigén. A képek a szatmárcsekei temetőben készültek. HATODIK GENERÁCIÓ 11. Nemes Hadady József. Csekén született 1829.szept.1-én. Negyedszülöttként jött világra. Szűcs Máriát vette feleségül, aki 1837 körül született Csekén. A házasságkötésük Csekén történt 1857.febr.24-én, melyből kilenc gyermekük született: Sorrendben: Gedeon, Gábor, Zsigmond, Katalin, Benjámin, Erzsébet, József, Erzsébet, Benjámin 12 i. csengeri Hadady Gedeon ii. Hadady Gábor; Született 1860.máj.16. iii. Hadady Zsigmond; Született 1862.okt.14. iv. Hadady Katalin; Született 1865.márc.13. v. Hadady Benjámin; Született 1867.jún.4. Egy éven belül meghalt, 1868.jan.10-én. vi. Hadady Erzsébet; Született 1869.szept.2. vii. Hadady József; Született 1871.szept.12. viii. Hadady Erzsébet; Született 1874.ápr.14. ix. Hadady Benjámin; Született 1877.aug.6. Pár éven belül meghalt,1879- okt.22-én. HETEDIK GENERÁCIÓ 12. csengeri Hadady Gedeon. Szatmárcsekén született 1858.jan.11-én. Kisdobai Decse Etelkát vette feleségül. Etelka Debrecenben halt meg 1936.szept.10-én. Házasságukból született Béla fiúk: 13 i. csengeri Hadady Béla NYOLCADIK GENERÁCIÓ 13. csengeri Hadady Béla. Mikolán született 1883.márc.14-én. Mátészalka főjegyzője volt. 47 éves korában halt meg 1930.júl.29-én Mátészalkán. Mikola nevét 1339-ben már a mai alakjában írták, 1348-ban pedig Mykula-ként. A település a Mikolay család ősi birtoka, melyet 1216-ban Merc comes kapott II. Endre királytól hű szolgálataiért. E Merc comes Zothmar comesnek is nevezte magát. Fiai Micholay, Dezmér, vagy Dwsew és Fylpy. 1426-ban Mikola Dezmér fia IV. Béla király mellett harcolt, s elesett a Frigyes elleni harcban, a Lajtánál. A település birtokosa egészen a XIX. század közepéig a Mikolay család volt.1664-ben I. Lipót megerősíti őket birtokaikban. 1717-ben a tatárok feldúlják a községet, és elrabolták Mikolay Györgyöt feleségestől, gyermekestől. Bagossy László azonban a Borsai szorosnál szétverte a tatárokat, s a többi fogolyal együtt ők is kiszabadultak. A XVIII. században birtokot szerzett itt a Bagossy, Kölcsey, Mándy, Bodoky, Galgóczy család is. 1810-ben birtokosai Mikolay György és leányági rokonai: Csanáldy, Bagossy, Mándy, Baros, Szarvady, Császy, Bogdány,Kövér, Nagy és Papp családok.* Első felesége Polcz Olga volt. Szülei Polcz József Nándor és Vasenszky Ádámszky Erzsébet Mária. Olga Barczán születet 1884.okt.14-én. Debrecenben halt meg 1948-ban. Felesége római katolikus vallású. Három gyerekük született: 14 i. Hadady László Ferenc ii. Hadady Olga; Fiatalon elhunyt Debrecenben, gyermeke nem volt. Férje Fesztóri István. 15 iii. Hadady Géza Polcz Olga lánya Olga és fia László Ferenc 1927 Második felesége Simai Ilona volt, aki 1899-ben született és Budapesten halt meg1984.dec.2- én. Második házasságából két lány született: 16 i. Hadady Mária Judit 17 ii. Hadady Anna Klára csengeri Hadady Béla gyászjelentése KILENCEDIK GENERÁCIÓ 14. Hadady László Ferenc. Szatmárnémetiben született 1920.jún.18-án. Debrecenben halt meg 1979.dec.5-én. Balogh Annát vette feleségül, aki Kisvárdán született 1922.máj.4-én. Szülei Balogh Ferenc és Hozdik Mária. Római katolikus vallású. A házasságkötésük Kisvárdán történt 1944.okt.14-én. Anna Debrecenben halt meg 1998.júl.13-án. Hadady László feleségével és ifj Hadady Lászlóval, 1948 Két gyerekük született: 18 i. Hadady László Attila 19 ii. Hadady Hedvig Hadady László Ferenc, 1944 15. Hadady Géza. Mikolán született 1912.jún.12-én. Mátészalkán halt meg 1963.jan.20-án. Felesége Bodnár Anna, aki 1909.febr.28-án született. Házasságukból három fiú született: i. Hadady Géza; Mátészalka 1939.aug.12. 20 ii. Hadady Nimród 21 iii. Hadady Béla László Kölcsey Ferenc szobra Mátészalkán 16. Hadady Mária Judit. Született 1924.okt.2. Lakcím: Budapest, 1025 Zöldlomb u.2. Férje Álmos Iván. Házasságukból négy gyerek született: 22 i. Álmos Iván 23 ii. Álmos Ákos Tamás 24 iii. Álmos Mária Márta 25 iv. Álmos Eszter Judit Hadady Mária Hadady Mária és Tomi Hadady Anna és Hadady Mária 17. Hadady Anna Klára. Született 1926.aug.12. Férje Gáspár Imre. Házasságukból egy fiú és egy lány született: i. Gáspár Marianna Mária; Született 1947.szept.24. Férje Csizmadia Miklós. ii. Gáspár Imre Gábor; Született 1949. jún.19. TIZEDIK GENERÁCIÓ 18. Hadady László Attila. Debrecenben született 1945.júl.31-én. 58 éves korában halt meg Debrecenben 2003.ápr.22-én. Felesége Makszin Judit. Egyetlen gyerekük született: · Hadady Tekla; Született 1976.júl.31. Debrecen. Hadady Tekla 19. Hadady Hedvig. Debrecenben született 1953.szept.11-én. Férje Dr. Pecsenye Tibor, aki 1953.júl.30-án született Tiszadadán. Házasságukat 1987.jan.17-én kötötték. Házasságukból egy fiú született: · Pecsenye Kristóf; Született 1988.márc.9. Debrecen. 20. Hadady Nimród. Mátészalkán született 1940.szept.26-án. Első felesége Szabados Mária. Első feleségétől két lánya született: i. Hadady Andrea; ii. Hadady Mónika; Második felesége Ábrányi Ilona. Második feleségétől egy fia született: i. Hadady Nimród; 21. Hadady Béla László. Felesége Egri Aranka. Házasságukból két fiú született: i. Hadady Zsolt; ii. Hadady Csaba; 22. Álmos Iván. Felesége Vadai Gyöngyi. Házasságukból két fiú született: i. Álmos Péter Zoltán; Született 1980.jún.17. ii. Álmos Gergely Iván; Született 1984.febr.18. 23. Álmos Ákos Tamás. Született 1959.jan.15. Első felesége Kenyherc Gabriella. Első feleségétől egy lánya született: 26 i. Álmos Rita Júlia Második felesége Joós Judit. Második feleségétől egy fia született: · Álmos Endre Miklós; Született 1992.júl.10. 24. Álmos Mária Márta. Született 1950.nov.3. Férje Zerényi János. Három gyerekük született: i. Zerényi Natalie Michelle; Született 1976.nov.18. ii. Zerényi Márk; Született 1979.jún.20. iii. Zerényi Tamás; Született 1981.ápr.28. 25. Álmos Eszter Judit. Született 1949.máj.18. Férje Mensáros Péter. Házasságukból egy fiú született: 27 i. Mensáros Ádám TIZENEGYEDIK GENERÁCIÓ 26. Álmos Rita Júlia. Férje Nagy Győző. Két fiúk született: i. Nagy Zsombor Győző; Született 2005.máj.6. ii. Nagy Bálint Tamás; Született 2006.okt.14. 27. Mensáros Ádám. Született 1968.júl.6. Felesége Veress Katalin. Két gyerekük született: i. Mensáros Dóra; Született 1993.márc.22. ii. Mensáros Marcell; Született 1997.ápr.15. TOVÁBBI HADADY NÉVVISELŐK „SZATMÁR”, TÁRSADALMI HETILAP. Alapította 1876 jan. 1-én Nagy Lajos nyomdász. Szerkesztői a következők voltak: dr. Tomcsányi Imre orvos, az alapítástól 1878. május 18-ig. – Egry Ferencz 1880. aug. 31-ig. – Egrynek 1878. jul. 1-től Kótai Lajos volt a segédszerkesztője. Egry után Csomay Imre volt szerkesztő 1882. jan. 31-ig. Ez időtől 1883. ápr. 30-ig három szerkesztője volt a lapnak, u. m. Sarmaságh Géza, Hofbauer Ignácz és Haraszthy Tamás. – 1883 máj. 1-től 1888. máj. 7-ig ismét Egry Ferencz vette át, kit rövid időre Kupár Rezső és Nagyszombati Mázsáry József követett. – 1888 nov. 15-től, 1889 decz. 31-ig a szerkesztőség négy tagból állott, u. m. Uray Géza, Nagy Vincze, Nagy Elek és Aczél Ferencz. – 1890-től 98-ig Nagy Lajos a szerkesztő. Ez idő alatt váltakoznak a lapnál Fodor György szerkesztő és dr. Gönczy Ignácz főszerkesztő. 1898-ban szerkesztők lettek ifj. Jékey Károly és Steuer Dezső, majd 1901-ig ismét Nagy Lajos, kinek a halála után Tasi Nagy Lajos vette át a lapot s vezette 1901 jun. 1-ig, mikor a nyomdát a lappal együtt Kalik és Szeremy nyomdászok vették meg. További szerkesztők voltak dr. Teörseök Károly, Marosán János főmunkatárssal 1902 ápr. 5-ig, ekkor Hadady Lajos dr. vette át a lapot, a ki azonban csakhamar lemondott. Őt követte Bottyán Pál 1904 máj. 4-ig, s ekkor Nagy Barna dr. lépett helyére, kinek munkatársai lettek Inczédy Márton, Unger Béla és Török Árpád dr. A lap ma politikai s lapvezére Luby Géza, felelős szerkesztője Vajna Géza dr.* Hadady névviselők gyászjelentései SZATMÁR VÁRMEGYÉBEN FELLELT HADADY CSALÁDOK · VÁMOSOROSZI A 2587 református Hadady Ignác és Varga Mária leszármazottai: · *1811.márc.5. József · *1812.szept.27. Ignác · *1815.febr.20. Klára · *1819.aug.2. Marcella · *1823.febr.9. Antal Hadady Ignác és Szűcs Julianna leszármazottai:

1842.jan.25. Marcella
1843.nov.29.Eszter
1845.febr.12. Borbála

Hadadi György és Kegyes Erzsébet leszármazottai:

1815.aug.30. Lajos

Hadadi József és Vadász Borbála leszármazottai:

1823.jún.13. Tamás

· NAGYSZEKERES Hadadi Benjámin és Cséke Erzsébet leszármazottai:

1849.júl.4. Benjámin
1851.okt.7. Zsófia
1854.aug.14. József

3. TISZAKÓRÓD A 2570 református nemes Hadadi György (Kölcséről származott) és Gavallér Zsuzsanna házasságkötés: 1850.dec.28. Tiszakóród

1852.aug.11. János

4. KÁNTORJÁNOSI A 2501 református nemes Hadadi Mária törvénytelen gyermeke:

1829.okt.2. Borbála

5. MÁTÉSZALKA A 2561- A 2518 református 1. Hadadi Menyhért földműves és Bakos Zsuzsanna házasságkötésük nem Mátészalkán történt! lakhely: Mátészalka 113. leszármazottaik: · *1866.ápr.27. Zsófia · *1870.jan.13. Piroska · *1872.jan.22. Menyhért · *1874.aug.29. Eszter, meghalt 1879.febr.13. roncsoló toroklobban · *1876.nov.28. Etelka, meghalt 1879.febr.9. hártyás toroklobban · *1878.nov.24. Katalin · *1881.máj.6. Eszter, meghalt 1885.ápr.29. tüdőlobban · *1883.jún.17. Lajos, meghalt 1884.nov.2. kanyaróban · *1886.júl.24. Eszter · *1888.nov.8. Johanna 2. Hadady József (szül. 1835) és Pálfi Mária (szül. 1837) házasságkötésük: Mátészalka 1865.jún.26. (Szülőket nem jegyezték fel!) lakhely:Mátészalka 119. leszármazottaik:

1868.máj.9. Zsigmond, meghalt 1871.okt.29-én májsorvadásban
1870.szept.14. Ferenc
1872.júl.27. Ferenc

6. GACSÁLY A 2488 református 1. Hadady Lajos és Kanisay Ágnes

1801.máj.25. Zsuzsanna
1802.júl. Zsuzsanna

2. nemes Hadady Ferenc és nemes Győri Ágnes házasságkötésük: 1801.nov.5. Gacsály (nem jegyezték fel a szülőket, sem az életkort, sem a származási helyet)

1802.dec.2. Sándor
1805.ápr.8. Dániel

7. VÁLLAJ A 2519 református (Mérkhez tartozott) Hadady Mihály és Szilágyi Julianna

1839.máj.8. Borbála

FORRÁS · Magyar Országos Levéltár 1037 Budapest, Lángliliom u. 4. · Magyar Országos Levéltár Budapest, Bécsi Kapu tér 2-4. · Országos Széchenyi Könyvtár Budavári Palota F Épülete · Családi közlés