Szótárak/Régi kifejezések/Sz
- Akik régi szakácskönyveket, szakmai írásokat, recepteket vagy irodalmi alkotásokat olvasnak, számos olyan kifejezéssel találkoznak, amelyeket mamár alig, vagy egyáltalán nem ismerünk, vagy ismerjük, de jelentésük már megváltozott...
Egy kis segítség, hogy ne ijedjünk meg a furcsa hangzású alapanyagoktól, az ismeretlen fűszerektől és az elsőre bonyolultnak tűnő konyhai eljárásoktól. Ezért igyekszünk minden, a receptleírásokban előforduló kifejezést megmagyarázni. Szótárunkat folyamatosan bővítjük.
Sz:
Szabógallér
[szerkesztés]- Kifőtt tészta - ugyan úgy készül, mint a kockatészta, csak egyik, (vagy mindkét) oldalát ferdén (45 fokos szögben) vágják. Ez által a tészták különböző méretűek lesznek (1,5-szer hosszabbak), előnye, hogy vékonyabb tésztákat készíthetünk, a főzés során így kevésbé ragadnak össze, a végtermék ízletesebb. Alkalmazzák krumplis, káposztás, túrós tésztákhoz, túrós csuszához és népi ételekben is (pl.:slambuc).
Szálal
[szerkesztés]- (meg szálal) - Régi kifejezés. A zöldséget (pl. a káposztát) szálasra vág, szálanként szétszedi.
Szatyorás
[szerkesztés]- Egyes helyeken a tejjel habart lecsó neve.
Szaporafű
[szerkesztés]- 1. w:közönséges vasfű (Verbena officinalis L.)
- 2. Nediliczy szerint w:sulyom csemegesulyom, (Trapa natans L.) is
Szarvas, szarvaska
[szerkesztés]- kifliforma sütemény
Szegfű
[szerkesztés]- 1. szegfűszeg
2. w:mezei székfű (chamomilla vulgaris)
Széke, széki
[szerkesztés]- 1. tojás sárgája
- 2. porzó, bibe
Szekfű, székfű
[szerkesztés]- Kamilla (chamomilla vulgaris)
Szem
[szerkesztés]- tojás csírája a sárgáján
Szemer
[szerkesztés]- 1. Régi orvosi súlymérték, 0,0729 g. Innen származik a régi leírásokban, receptekben, szakácskönyvekben használatos kifejezés: szemernyi fűszer. Igen kis mennyiséget jelent.
- 2. Súlymérték a grammnál is kisebb mennyiségek mérésére. (Régies, elavult)
- Alapja a gabonaszem nagysága.
- Nagysága körülbelül fél tized gramm: 0,044 gramm.
- Az angol ezüstpenny súlya bevezetésekor (a 8. században) 22,5 szemer (0,99 gramm.) tiszta ezüstöt tartalmazott.
Szent György füve
[szerkesztés]- egylevelű kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum L.)
Szent János füve
[szerkesztés], Szent János gyökere: fekete üröm (Artemisia vulgaris L.)
Szent János kenyere
[szerkesztés]- 1. w:szentjánoskenyér, a Földközi-tenger keleti medencéjében honos fa (Ceratonia siliqua L.) hüvelytermése, forrázata hurut elleni orvosság; kávépótlónak is használták;
- 2.fekete üröm (Artemisia vulgaris L.)
Szerecsendió-virág
[szerkesztés](ua. mint máciszvirág)
- a szerecsendió megszárított termésfala (Macidis flos)
Szerszám
[szerkesztés]- gyógyszer, fűszer
Szemes kalács
[szerkesztés]- Olyan keltkalács, amelyben a kalácstésztába mazsolaszemeket szórnak, és úgy is tesznek, hogy egyik-másik előtűnjön - vagyis szeme van a kalácsnak.
Szerecsen ingben
[szerkesztés]- A XVIII. század társasági életében volt kedvelt édesség: csokoládés felfújt, tejszínhabbal.
Szerszámoz
[szerkesztés]- , vagy SZERSZÁMÁT MEGADJA - Régies kifejezés: megfűszerszámozza, ízesíti.
Szénafánk
[szerkesztés]- Régi dunántúli (Zalában gyakoribb) gombóc formájú, krémmel töltött ünnepi fánk.
Szivárkoztat
[szerkesztés]- Régi receptekben, szakácskönyvekben gyakori kifejezés. Jelentése: leszivárogtat. Hagyja a vizet az ételneműről lassan eltávozni.
Szottyos
[szerkesztés]- Túlérett, leveses, bőlevű.
Szömörcsög
[szerkesztés]- Egyes helyeken a gombóc, gömb, galuska neve, illetve formája (utóbbira pl. szömörcsög-gomba).
Szulc
[szerkesztés]- kocsonya
Szulakov
[szerkesztés]- Orosz eredetű, A XVIII. század második felétől népszerű levesféle. Vagdalt ürü-, marha- vagy sertéshúsból készítették savanyú káposztával, vörös répával. Fűszerekkel gazdagon ízesítették.
Szuszka
[szerkesztés]- túrós reszeltkrumpli
Szuszinka
[szerkesztés]- 1. A Felvidéken és a palócoknál a szeletelt, aszalt gyümölcsöt hívták így.
- 2. Hortobágyi bográcsétel neve is lehet. Más néven: Slambuc, (öhön, öreglebbencs). Szalonnával zsírjában pirított tészta krumplival összefőzve, főzés közben egyben átforgatva.
Szürke papiros
[szerkesztés]- szűrőpapír