Szótárak/Régi kifejezések/S
- Akik régi szakácskönyveket, szakmai írásokat, recepteket vagy irodalmi alkotásokat olvasnak, számos olyan kifejezéssel találkoznak, amelyeket mamár alig, vagy egyáltalán nem ismerünk, vagy ismerjük, de jelentésük már megváltozott...
Egy kis segítség, hogy ne ijedjünk meg a furcsa hangzású alapanyagoktól, az ismeretlen fűszerektől és az elsőre bonyolultnak tűnő konyhai eljárásoktól. Ezért igyekszünk minden, a receptleírásokban előforduló kifejezést megmagyarázni. Szótárunkat folyamatosan bővítjük.
S:
Sáfrány
[szerkesztés]- 1. w:valódi sáfrány (Crocus sativus)
- 2. a virágok hímjei
Sajtalan
[szerkesztés]- sózatlan, ízetlen
Salitter
[szerkesztés]- vagy SZALITTER - Salétromsó
Salpikon
[szerkesztés]- Salpicon (vagy salpicón , azaz " hodgepodge " vagy spanyolul "medley") egy vagy több olyan összetevő, amely kockára vágott vagy darált és egy mártással vagy folyadékkal van összekötve.
Salvia
[szerkesztés]- Régi írásokban, receptekben így is szerepel a zsálya. (latin neve után) Mit-Mihez
Sása
[szerkesztés](szósz)
- Kenyérbéllel sűrített mártásféle régi leírásokban, receptekben, szakácskönyvekben. Pl. így írták a szarvashúshoz: "Sását tegyél alája, az minémüt akarsz, édeset, borsosat."
Sárga lé
[szerkesztés]- Régi leírásokban, receptekben, szakácskönyvekben a sáfrányos lét jelenti.
Sárga viola
[szerkesztés]Savarin
[szerkesztés](e:szavaren)
- A nagy gasztronómusról (Brillat-Savarin, Anthelme) elnevezett érdekes ízű sütemény. Eredetileg vaníliával leöntött élesztős tésztaféle. Ma már hazánkban is gyártanak eltartható, csomagolva szállítható savarint.
Scordium
[szerkesztés]
Sébedli
[szerkesztés]- Régi leírásokban, receptekben a szeletke neve.
- A tojás, só, és gríz (búzadara) keveréke serpenyőben kevés zsíradékon sütve, 1-2 cm-es kockára, vagy csíkokra vágva használjuk levesbetétként. Így készítsd!
Serít
[szerkesztés]- 1.- sodor, sodort
- 2.- sederít = sodor, pödör
Sing
[szerkesztés]- hosszmérték, kb. 62 cm
Sifli
[szerkesztés]- Tésztaféleség, apró kocka.
Siska
[szerkesztés]- Egykor külföldön is híres magyar somogyi-bakonyi sertésfajta volt. Makkon hízlalták. A bakonyi siska húsa, szalonnája kibírta a hosszú tengeri utakat is! Régi leírásokban, receptekben, szakácskönyvekben különböző részei gyakran megtalálhatók, pl. fehérjedús szalonnája kitűnő volt füstölve, sózva egyaránt, főzési alapanyagként.
Skarlátfű
[szerkesztés]- 1. w:sárkányszáj (Horminum pyrenaicum)
- 2. w:fekete üröm (Artemisia vulgaris L.)
- 3. w:fehér zászpa (Veratrum album L.)
Smankerli
[szerkesztés]- Németországból hozzánk népszerűsített sütemény, különösen A XVIII. század második felében kedvelték.
Smarni
[szerkesztés]- A smarni alatt a mai idősebb nemzedék a császármorzsát érti. A szó forrása a morzsolt vagy kis darabokra vágott, zsírban sült tésztafélét jelentő német schmarn kifejezés, amelynek első hazai megjelenését a Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára egy 1835-ös adathoz köti. Simai Kristóf kéziratában negyven évvel korábban leírta!
Smórlni
[szerkesztés]- Régi kifejezés, főzési, illetve párolási eljárás. Jelentése: fedéllel leborított lábasban igen kevés vízzel történő fonnyasztás.
Sódar
[szerkesztés]1. Sonka. (népies, régies) 2. A sertés lapockájából készített füstölt hús; „magyar sonka”. (tájszó)
- „Jöve… két cseléd,… sódarral, füstölt nyelvekkel.” (Kazinczy Ferenc)
- „Podolinban valódi kassai sódart lehetett kapni.” (Krúdy Gyula)
- „Sonka, sódar, Füstös oldal, Liszt, szalonna, Főzelék, Van elég.” (Arany János)
Sódor
[szerkesztés]- sonka
Sorol
[szerkesztés]- Régi magyar leírásokban, receptekben, szakácskönyvekben olvasható.
- Jelentése: sodor, kever, forgat.
Sótó
[szerkesztés]- dugó
Sótol
[szerkesztés]- sajtol; bedugaszol
Sörivó készségek
[szerkesztés]| Sörivó készségek |
|---|
|
Billikom
Bögre
Csellek
Csizma
Csobolyó
Korsó, kupa
Karajozott korsó
Pohár, pokal
Serleg
|
Spelunka
[szerkesztés]- Szolidabb, inkább egyszerű (szegényes) berendezésű ivó. Városszéli kocsma, ahol egy-két ételt is lehetett kapni, de a fő kínálat a pálinka és a bor volt. Általában a Felvidéken spelunkának nevezték a rossz hírű vendéglátóhelyeket, amit a Dunántúlon "Böcsületveszejtő"-nek becéztek.
Species
[szerkesztés]- 1. fajta
- 2. (ritkán) összetevő
Specifikál
[szerkesztés]- felsorol
Spiritus
[szerkesztés]- tömény szesz, alkohol
Sublimatum
[szerkesztés]- párlat
Sulyom
[szerkesztés]- w:csemegesulyom (Trapa natans L.)
Susták
[szerkesztés]- drachma, a lat egynegyed része. (Lat = régi súlymérték, 1,75 dkg, kb. 0,45 dkg)
Spongada
[szerkesztés]- A XVIII. század második felétől kedvelt, tejszínnel, tojásfehérjével, vaniliáscukorral és maraszkinóval készített fagylaltkülönlegesség.
Sprosedli
[szerkesztés]
Staubozás
[szerkesztés]- Régi kifejezés, liszttel sűrítést, lisztszórást jelent.
Stufató
[szerkesztés]- A reformkortól divatos ételkülönlegesség. Vöröshagymával, babérlevéllel, gyökérrel, szilvával, narancshéjjal kirakott lábosban párolt marhahús és sonka, vagy tűzdelt füstölt nyelv.
Strudli
[szerkesztés]- Német földről hozzánk érkezett és A XVIII. században elterjedt rétesfajta.
Suhajda
[szerkesztés]- (szelet) Suhajda János (1886-1946) csokoládégyáros világhíressé lett készítménye: csokoládéformába helyezett csokoládé-krémes sütemény.
Sufa
[szerkesztés]- , vagy Zsufa jelentése: köpcös, zömök, dús - Sodóféleség. Régi leírásokban, receptekben, szakácskönyvekben szerepel.
- Fűszeres, savanyú, híg, tojásos, krémes állagú mártás. Sáfránnyal is szokták ízesíteni, színezni.
Sutulás
[szerkesztés]- Söprő (pálinka), igen rossz minőségű, hitvány égetett szesz-fajta. Az ún. sutulás-eljárással készítették A XVIII. században a leggyengébb minőségű, de erős gyümölcspárlatokat. Olcsósága miatt volt nagyon kelendő.