Szótárak/Régi kifejezések/N
- Akik régi szakácskönyveket, szakmai írásokat, recepteket vagy irodalmi alkotásokat olvasnak, számos olyan kifejezéssel találkoznak, amelyeket mamár alig, vagy egyáltalán nem ismerünk, vagy ismerjük, de jelentésük már megváltozott...
Egy kis segítség, hogy ne ijedjünk meg a furcsa hangzású alapanyagoktól, az ismeretlen fűszerektől és az elsőre bonyolultnak tűnő konyhai eljárásoktól. Ezért igyekszünk minden, a receptleírásokban előforduló kifejezést megmagyarázni. Szótárunkat folyamatosan bővítjük.
N:
Naftali
[szerkesztés]- A XVIII. században kedvelt, keletről származó, könnyű mandulás sütemény.
Nalesniki
[szerkesztés]- Orosz-lengyel eredetű vékony, göngyölített tojáslepény. Nagyanyáink korában szívesen kínált előétel volt. Különösen a szabadságharc utáni időkben keletkezett irodalmi alkotásokban fordul elő gyakrabban.
Nantua
[szerkesztés]- A XVIII. század második felétől elegáns szállodák, éttermek kínálatában szereplő, francia városról elnevezett bársonyos mártás. Tojásételekhez és halakhoz szervírozták. Halkivonattal, rákvajjal és tengeri rákok húsával keverték.
Navarin
[szerkesztés]- Ürüragu főzelékkel
Nehezék
[szerkesztés]- Régi magyar súlymérték. A lat 1/4 része, kb. 4,375 gr. XVII-XVIII. századi receptekben, szakácskönyvekben gyakori súlymeghatározás.
Nektár
[szerkesztés]- Mitológiai kifejezés, az antik istenek italát hívták így, üdőtőital-féleség, édes, zamatos folyadék. Finom, áttört (napjainkban turmixolt) gyümölcsléféle.
Nivernaise
[szerkesztés]- "Sárgarépa becsinált" olvashatjuk A XVIII. századi szakácskönyvekben. Mázzal bevont karotta és hagyma pecsenyelével.
Nádméz
[szerkesztés]- nádcukor
Nagy csalán
[szerkesztés]- Urtica dioica L., reumás és húgyúti panaszok kezelésére, hajápolásra használt növény
Napra járó fű,
[szerkesztés](egyéb nevei: napra forduló fű, napra forgó fű, napra forduló, forgó, járó virág)
- 1. w:mezei katáng (Cichorium intybus L.)
- 2. w:kunkor (Heliotropium)
Nyafülű
[szerkesztés]- Rókagomba (nyúlfülű).
Lásd még: Mit-Mihez
Nyálzó
[szerkesztés]- Egyszerű ételek, amelyekkel - főleg az erdélyi asszonyok - fonás és beszélgetés közben (a fonóban) egymást kínálgatták (pl. sózott zsírral kent pityóka (burgonya) -, főtt kukorica, pogácsa).
Nyeggencs
[szerkesztés]- Felvidéki és palóc étel, túró nélküli, a sztrapacskához hasonló galuskaféle.
Nyelízű
[szerkesztés]- Ilyennek írták le a régi leírások, receptek a jóízű kívánatos ételeket és italokat (pl. nyelízű zöldmáli - budai bor). Jelentését is a "jó nyelni" meghatározásból származtatják.
Nyúlja
[szerkesztés]- vagy NYUJJA - Régi leírásokban, receptekben a disznó hasi szalonnájához hozzánőtt hosszú izomdarabot jelenti. Káposztás és kásás ételekhez ajánlották.
Nyüszü
[szerkesztés]- Erdélyi, a leírások szerint jellegzetes lakodalmi pogácsa.