Szótárak/Régi kifejezések/M
- Akik régi szakácskönyveket, szakmai írásokat, recepteket vagy irodalmi alkotásokat olvasnak, számos olyan kifejezéssel találkoznak, amelyeket mamár alig, vagy egyáltalán nem ismerünk, vagy ismerjük, de jelentésük már megváltozott...
Egy kis segítség, hogy ne ijedjünk meg a furcsa hangzású alapanyagoktól, az ismeretlen fűszerektől és az elsőre bonyolultnak tűnő konyhai eljárásoktól. Ezért igyekszünk minden, a receptleírásokban előforduló kifejezést megmagyarázni. Szótárunkat folyamatosan bővítjük.
M:
Máciszvirág
[szerkesztés]- a szerecsendió megszárított termésfala latin (Macidis flos) nevéből konstruált népi elnevezés.
Macskamajom
[szerkesztés]- A havasi mormotát hívták így a XVI-XVII. században. A belőle készített ételek a korabeli receptkönyvek és leírások szerint drága és kedvelt csemege-ételek voltak.
Macskanadrág
[szerkesztés]- széles metélt tészta, levesbe főzve vagy sűrűre főzött reszelt tészta zsírral. - A Pallas nagy lexikona
Macsánka
[szerkesztés]- Paprikás krumpli
Macska-mádra
[szerkesztés]- illatos macskamenta (Nepeta cataria L.)
Mácsik
[szerkesztés]- Hazánkban a XVIII. század elejétől ismert és a népi táplálkozásban szinte mindennapos kifőtt (metélt) tésztaféleség.
Mádra-fű
[szerkesztés]- 1. (anyafű) őszi margitvirág (Tanacetum parthenium (L.) Schultz-Bip.)
- 2. (macskamádra) illatos macskamenta (Nepeta cataria L.)
- 3. orvosi székfű (Matricaria recutita L./chamomilla)
Majorság
[szerkesztés]- Régi leírásokban, irodalmi alkotásokban a gazdasági udvar haszonállatait (háziszárnyasokat elsősorban) jelölték ezzel az összefoglaló kifejezéssel. Pl. tik-majorságból leves = tyúkhúsleves.
Malozsa, malvasia
[szerkesztés]- Monemvasziából származó, aszú jellegű bor
Mastik, mastix
[szerkesztés]- a Földközi-tenger észak-keleti partvidékén honos mastixfa (Pistacia lentiscus) törzséből nyert gyantatartalmú anyag, kenőcsök, borogatás alapanyaga, vérzéscsillapító, gyomorerősítő hatású
Mamaliga
[szerkesztés]- Eredetileg kukoricalisztből juhtúróval készített tésztaféle, később általában a puliszka neve is.
Manabelli
[szerkesztés]- Régebben nálunk is kínált, Keletről származó édesség; savanykás hideg rizs cukorral és ún. rózsavízzel.
Mangó dinnye
[szerkesztés]- Másként borbarack névvel is megtalálhatjuk a XVIII-XIX. század fordulón még befőzésre ajánlott gyümölcsfajtát (pl. Kürti Emilné szakácskönyveiben, de más receptekben is). A gyümölcs is közismert volt déd-, és nagymamáink idejében.
Masitana
[szerkesztés]- A XVIII. század második felétől a XVIII-XIX. század fordulóig igen kedvelt és keresett ital volt. :Hideg borcibere meggyből, dinnyeszeletekből, barackból, cukorból és tetszés szerint vízből, illetve ásványvízből.
Maraschino
[szerkesztés]- v. MARASQUINO - (ejtsd: maraszkinó), szesztartalmú édes ital, melyet különösen a Dalmáciában tenyésző savanyú cseresznyefajból készítenek. Mit-Mihez
Mariage
[szerkesztés]- Könnyed kvaterkázások mellé apró tea-, illetve csemegesütemény.
Matapan
[szerkesztés]- Tojásos lepény
Medence
[szerkesztés]- mély tál
Megéget
[szerkesztés]- desztillál
Meggyak
[szerkesztés]- Megszúr, megbök, nyársal - régi magyar kifejezéssel. (Szövegtől függően pajzán jelentése is volt.) :Régi hazai szakácskönyvekben, leírásokban fordul elő (pl. Radvánszky).
Megmellyeszt
[szerkesztés]- megkopaszt
Megszivalkodik
[szerkesztés]- 1. megszívja magát
- 2. szivárog
- 3. szikkad
Megvész
[szerkesztés]- megfertőződik, megromlik
Méhfű
[szerkesztés]- 1. kerti méhfű (borsika, kerti csombor), (Satureja hortensis L.) vagy
- 2. citromfű (Melissa officinalis L.)
- 3. illatos macskamenta (Nepeta cataria L.)
Melpak
[szerkesztés]- Mehlback, tésztaétel
Melléklet
[szerkesztés]- A körítés A XVIII. század elején divatos, a nyelvújítással született szóval.
Menta, mentafű
[szerkesztés]- ligeti zsálya v. Szent-Ilona füve (Salvia nemorosa L.)
Meszely
[szerkesztés]- űrmérték, nagysága 0,35-0,45 l között változik
Metsző-bádog
[szerkesztés]- jelentése:pogácsa szaggató, változatként Bádog-metszővel:jelentése:pogácsa szaggatóval
- Régi szakácskönyvekben (pl.:[[Szakácskönyv/Régi/Zilahy Ágnes|Zilahy Ágnes:Valódi Magyar Szakácskönyv) több helyen is olvasható.
Mézfű
[szerkesztés]- citromfű (Melissa officinalis L.)
Mil
[szerkesztés]- festő csülleng (Isatis tinctoria)
Milésza
[szerkesztés]- citromfű (Melissa officinalis L.)
Meringülő
[szerkesztés]- Nyeles vízmerő eszköz, vagy szedőkanál.
Meszely
[szerkesztés]- Régi űrmérték, kb. 0,3 liter folyadék. Más forrás szerint: Meszely = régi űrmérték, 0,42 l
Mérő
[szerkesztés]- Szemes termények mérésére szolgáló fa- vagy fémedény, mennyisége helyenként és koronként változott. (A púpozását lesimították, "lecsapták", ebből származott a "csapott mérő" kifejezés. Mérő = régi űrmérték, 0,615 hl
Miliacho
[szerkesztés]- Déli, olasz eredetű kolbászfajta. Lisztből, kenyérdarabokból húslevessel, zsírral és vérrel készítették.
Mirabella
[szerkesztés]- Sárga, vagy piros szilva (aprószemű, A XVIII. században igen kedvelték és ajánlották befőzésre, pálinkafőzésre édessége miatt)
Mirepoix
[szerkesztés]- A mirepoix kockára vágott zöldségek keveréke, amelyet zsiradékkal (általában vajjal) hosszú ideig, alacsony hőfokon, színezés és barnulás nélkül főznek. Az összetevőket nem párolják vagy főzik, mert a szándék inkább az édesítés, mint a karamellizálás.
Mismás
[szerkesztés]- , vagy Mismis Túrós, barackos vagy szilvalekváros lepény. Keleti, a bibliai területekről került hozzánk is. A gyümölcs húsát megszárították és evés előtt vízben oldották. A sütemény a szírek kedvelt csemegéje.
Mitonage
[szerkesztés]- Húslé különféle főzelékek készítéséhez (amit óvatosan vagy enyhén kell elkészíteni).
Mony
[szerkesztés]- A régi magyar nyelvben tojást jelentett.
Murok
[szerkesztés]
Muzsdej
[szerkesztés]- Fokhagymamártás