Szótárak/Régi kifejezések/L
- Akik régi szakácskönyveket, szakmai írásokat, recepteket vagy irodalmi alkotásokat olvasnak, számos olyan kifejezéssel találkoznak, amelyeket mamár alig, vagy egyáltalán nem ismerünk, vagy ismerjük, de jelentésük már megváltozott...
Egy kis segítség, hogy ne ijedjünk meg a furcsa hangzású alapanyagoktól, az ismeretlen fűszerektől és az elsőre bonyolultnak tűnő konyhai eljárásoktól. Ezért igyekszünk minden, a receptleírásokban előforduló kifejezést megmagyarázni. Szótárunkat folyamatosan bővítjük.
L:
Laboda
[szerkesztés]- vagy Láboda = spenót
Lacikemence
[szerkesztés]- A szabadban felállított kéményes tűzhely
Lacska
[szerkesztés]Forrás: Kardos László - Az őrség népi táplálkozása című könyvéből
Budapest, , 1943
Laska
[szerkesztés]- Balkáni eredetű, A XVIII. század második felétől kedvelt lapos tésztaféle reszelt sajttal.
Laktuka
[szerkesztés]- Salátanövény. Kerti saláta Lactuca sativa
Lásd még: Mit-Mihez
Langalló
[szerkesztés]- Egyes nyelvterületeken a kenyérsütésnél készülő lángos, illetve sült lapostészta-féleség.
Lapocka
[szerkesztés]- 1. lapátka,
- 2. spatula,
- 3. fakanál,
- 4. Sertés és marhahús az első sonka felső része
Lapótya
[szerkesztés]lapotyka (Vas megye),
- Nyersen reszelt burgonyából kevés lisztel kevert, olajban ropogósra sütött lapos lepény. Fánkhoz hasonló töltött süteményfajta, mely hazánk egyes területein máig ismert különlegesség. Lásd:Lapcsánka
Lapcsánka
[szerkesztés]Krumplilepény.
- Az eredete nem ismert. A „hlebcsánka” elnevezésből ítélve felvidéki eredetű étel lehet, szlovákul a szó „kenyérkét” jelent. A macok név alapján lehet akár román is. De nagyon sok verziója létezik a világban másutt is, ilyen a babagudovica, bramborák, brambora (cseh) - (tót), harula, vagy harul'a (szlovák) - Felvidék, placki v. platzky - lengyel, a svéd rarakor, rösti, röszti, rösztike, Svájc, Ausztria, az angolszász hash browns, a zsidó konyhán a burgonya nélküli hremzli, latke, vagy liszttel és nyers burgonyából latkesz nevű tradicionális ételek.
- A svájci rösti szóból következtetve viszont talán osztrák-svájci. A röszti, rösztike, vagy a gánica nem ebbe a kategóriába tartozó étel, mert ezek főtt burgonyából készülnek.
Nagyon sok verziója létezik Magyarországon is:
- - cicege, tócsi - Veszprém megye,
- - görhöny - Szabolcs-Szatmár megye,
- - krumpliprósza - Zala megye,
- - lapcsánka - Nyírség és Baranya megye,
- - lapotyka - Vas-megye,
- - ganca - Őrség, (Nem tévesztendő össze a Gánicával!)
- - macok - Mátra déli része,
- - matutka - Cegléd, Monor környéke; Közép-Magyarország,
- - lapcsánka, krumliprósza - Somogy megye, Zala megye,
- - lepcsánka - Hajdúságban, Nyírségben,
- - lapótya, lapotyka - Vas megye,
- - ördöglángos - Szepesség,
- - tócsi, tócsni, toksa (Észak-Magyarország),
- A Dunántúlon több néven ismert (melyek receptje eltérhet): beré, berét, cicege, tócsi, enge-menge, krumplimálé. Emellett a harula, lepkepotyi, placki, bramborák és még sok néven ismert ez a krumplilepény, de a lényeg mindegyiknél ugyanaz: nyersen reszelt krumpli olajban kisütve.
|
Erre az ételre jellemző, hogy csak az alaprecept hasonló, minden háznál, és minden alkalommal másként készülhet, így a fenti leírások tájegységenként, nemzetiségeknél, családoknál is keverednek, vagy más összetevőkkel egészülhetnek ki.
Fontos lehet tudni hogy egyes változatait, pl.: gánica, krumpliprósza, rösti, rösztike, röstiburgonya stb. főtt burgonyából készítik, míg a többi néven szereplőket kizárólag nyersen reszelt burgonyából.
Laprezsán
[szerkesztés]- A XVIII-XIX. század fordulón az irodalmi kávéházakban tréfásan így is nevezték a szilvóriumot (szilvapálinka).
Latkesz
[szerkesztés]- A zsidó konyhán a burgonya nélküli hremzli, vagy liszttel és nyers burgonyából latke, latkesz nevű tradicionális ételek.
- Az időszámításunk előtt 165-ben, a jeruzsálemi templomban megesett csodára közösen emlékeznek a zsidó családok: amikor az egy napra elegendő lámpaolaj nyolc napig kitartott a Makkabeusok lázadása idején.
- A latke (latkesz a többes szám) almaszósszal, édes meggylekvárral, csoki szósszal tálalva.
Lásd még: Lapcsánka
Laska
[szerkesztés]- 1. metélttészta, 2. a vékonyra kinyújtott tészta, szárazon megpirítva.
Lat
[szerkesztés]- régi súlymérték, 1,75 dkg. A font 1/32 része.
Lemóni
[szerkesztés]- citrom vagy zöldcitrom
Lentilla
[szerkesztés]- Lencseliszt, melyet süteményhez, pástétomhoz, pudinghoz használnak.
Liktárium
[szerkesztés]Nyelv: latin electuarium
- 1. Már a XVI. századtól használt, latin eredetű kifejezés. Jelentése: gyümölcsíz, gyümölcskocsonya (préselt gyümölcssajt) - a mai lekvár ősének tekinthető.
- 2. Pépes, gyógynövényekből készített orvosság, gyomor- és étvágyjavító szer is volt.
Liktáriom
[szerkesztés]Liktárium:Nyelv: latin electuarium
- 1. lekvár, gyümölcsíz, ill. ebből préselt sajt
- 2. pépes orvosság
Lesuhad
[szerkesztés]- lefoszlik, leválik, lesüpped
Levescsik
[szerkesztés]- lestyán, levestikom, levestököm (Levisticum officinale K.)
Lisztláng
[szerkesztés]- finomliszt, igen finomra őrölt, jó minőségű liszt
Lizi
[szerkesztés]- Nagyobb méretű (egy literes vagy még ennél is nagyobb hengeres testű) söröskorsó. Az elnevezés a Lizinek becézett német sörmérő-kisasszonyok nevéből került hozzánk.
Lorber
[szerkesztés]- (levél) Babérlevél. (Laurus nobilis L.) Lásd még: Mit-Mihez
Lúdmony
[szerkesztés]- lúdtojal, lúdtojás
Lyukas- kanállal
[szerkesztés]- jelentése:tésztaszűrővel
- Régi szakácskönyvekben (pl.:Zilahy Ágnes:Valódi Magyar Szakácskönyv) több helyen is olvasható.