Ugrás a tartalomhoz

Szótárak/Régi kifejezések/H

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 4051 bájt

Szótárak

H

thums
thums
Akik régi szakácskönyveket, szakmai írásokat, recepteket vagy irodalmi alkotásokat olvasnak, számos olyan kifejezéssel találkoznak, amelyeket mamár alig, vagy egyáltalán nem ismerünk, vagy ismerjük, de jelentésük már megváltozott...
Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!
Egy kis segítség, hogy ne ijedjünk meg a furcsa hangzású alapanyagoktól, az ismeretlen fűszerektől és az elsőre bonyolultnak tűnő konyhai eljárásoktól. Ezért igyekszünk minden, a receptleírásokban előforduló kifejezést megmagyarázni. Szótárunkat folyamatosan bővítjük.
H:
Az új bejegyzés a lap aljára kerül, ha az ABC rendbe szeretnéd beilleszteni, azt a "[szerkesztés]" fülön keresztül, - manuálisan teheted meg. Köszönjük!

Haluska

[szerkesztés]
A haluska szlovák eredetű szó – általában többes számban használják: halusky –, s persze galuskát jelent. A mai napig él a szlováksággal érintkező nyelvjárásokban. Tegyük hozzá, a régi szövegekben galuska alatt nem nokedlit kell érteni, hanem minden olyan ételt, amelyet tésztából, vagy bármilyen pépből kiszaggattak, majd vízben megfőztek, vagy lepirítottak.

Halbeszeitl

[szerkesztés]
Főleg a XVIII-XIX. század fordulón használt kifejezés. Hirtelen, csak az egyik oldalán pirosra sütött pecsenye.

Hangerli

[szerkesztés]
A felszolgálókendő régies, a szakmában ma is még használatos neve. Eszközök kezelésére (törülgetés), tálak kézhez vételére, meleg tálak megfogására.

Hanzli

[szerkesztés]
A csaposnál mellécsurgatott sörhab, illetve sörlé.

Hariska

[szerkesztés]
Tatárka, pohánka, hajdina, (növény) Latin neve:(Fagopyrum esculentum)

Heringsmauz

[szerkesztés]
Káposztás hering (A régi étkezési, és így a vendéglői kínálatban a hamvazószerda jellegzetes étele a savanyú tojás mellett.)

Herőce

[szerkesztés]
Csöröge, zsírban sült tésztaféle. Elkészítése

Himberecet

[szerkesztés]
málnaecet (v.ö. ném. Himbeer ’málna’)

Hintelék

[szerkesztés]
Régi kifejezés, amivel a rétest vagy általában a süteményeket vagy ételeket meghintették.

Hippen

[szerkesztés]
Ostya (Főleg a régi fagylaltozások leírásánál használt kifejezés.)

Hremzli

[szerkesztés]
A zsidó konyhán a burgonya nélkül készített Hremzli, vagy liszttel és nyers burgonyából latke, latkesz nevű tradicionális ételek.

Lásd még: Lapcsánka

Hocs-pocs

[szerkesztés]
Angol ital. Főleg a XVIII-XIX. század forduló idején kedvelték, angol témájú írásokban gyakori. Fehér borból cukorral, fahéjjal, citromhéjjal főzték.

Holipni

[szerkesztés]
Csőalakú, édes és ropogós ostyafajta. Német területről honosodott meg nálunk. Fagylalthoz, parféhoz kínálták. Napjainkban reneszánszát éli.

Homoktorta

[szerkesztés]
Vajból, tojássárgájából, cukros citromból, lisztből egyenlő arányú vegyítésben keverték és szilárd tojáshabot adtak hozzá. Együtt hosszú ideig kellett kavargatni, majd mérsékelt melegen és érintés nélkül kellett megsütni. A XVIII. század második felétől kedvelt sütemény.

Hoszpot

[szerkesztés]
vagy HOCHEPOT - Balkáni eredetű egykor népszerű étel. Ürühúsdarabok sárgarépával, burgonyával és fűszeres lében megfőzve. A XVIII. század második felétől leírásokban, irodalmi alkotásokban gyakran szereplő étel.

Hőkkőn sült

[szerkesztés]

meleg kövön sült - kemencében sült