Szótárak/Régi kifejezések/G
- Akik régi szakácskönyveket, szakmai írásokat, recepteket vagy irodalmi alkotásokat olvasnak, számos olyan kifejezéssel találkoznak, amelyeket mamár alig, vagy egyáltalán nem ismerünk, vagy ismerjük, de jelentésük már megváltozott...
Egy kis segítség, hogy ne ijedjünk meg a furcsa hangzású alapanyagoktól, az ismeretlen fűszerektől és az elsőre bonyolultnak tűnő konyhai eljárásoktól. Ezért igyekszünk minden, a receptleírásokban előforduló kifejezést megmagyarázni. Szótárunkat folyamatosan bővítjük.
G:
Gálickő
[szerkesztés]- kristályvizet tartalmazó réz-, vas- vagy cinkszulfát
Gorelka
[szerkesztés]- pálinkaféle
Gambrinus
[szerkesztés]- A sörrel és sörözéssel kapcsolatos legendás történetek hőse. Eredetileg flandriai János hercegről feljegyzett, népmesei ihletésű történetek. A monda szerint a serivás (ezt a régies kifejezést használták nálunk még a század elején is!) hercegből királyt csinált belőle - és általában az ivóból - "Gambrinus Király". Más monda szerint a serfogyasztás "feltalálása" is Gambrinus nevéhez fűződik. A fentiek miatt ábrázolták/ábrázolják Gambrinust királyként vagy söröshordón ülve. Sörfélék, sörözők elnevezése is, cégérek, emléktárgyak, plakátok stb. témája. Egyes vélemények szerint Gambrinussal kapcsolatos a "János-pohár" és "János-áldás" szokások, illetve kifejezések is.
Ganca
[szerkesztés]vagy gánica
- - Főleg múlt századi receptkönyvekben olvasható.
- - Durvára őrölt kukorica- vagy árpalisztből, ritkábban ún. darás lisztből és burgonyából főzött, kanállal szaggatott, hagymás zsíron megpirított, pépes galuskaféleség.
Lásd még: Dödölle
Garum
[szerkesztés]- Makrélahalból készült leves. A halat az ókorban, Rómában vérestől-belestől oszlásnak indulni hagyták, majd különböző, főleg keleti eredetű (indiai) fűszerekkel ízesítették és a patriciusok által kedvelt csemege, drága étel volt.
Gábli
[szerkesztés]- A XVIII. század végén és a század elején a villásreggelit és a tízóraiként fogyasztott nem zónaételeket nevezték így. Krúdy és a kortárs irodalom gyakran használta ezt a megjelölést.
Gasterea
[szerkesztés]- A monda szerint az asztali örömök istennője. Brillat Savarin Gastereát, mint a tizedik múzsát emlegette.
Gernye
[szerkesztés]- Régi receptekben a húst, illetve az állatok gerincrészét jelentette. Egyes helyeken népi kifejezésként a két világháborúig is használták.
Gezemice
[szerkesztés]- Régi étkezések leírásánál a savanyúságként felszolgált "csalamádé" neve. (Egyes esetekben a ragut és általában a vágott zöldsalátát is ezzel a szóval jelölték.) Lásd még: Csalamádé receptek
Glória
[szerkesztés]- Főleg a XVIII-XIX. század fordulón kínált és éjszakai mulatókban, zenés kávéházakban fogyasztott ital, melyet kávéból és égetett borpárlatból (konyakból) készítettek.
Grana
[szerkesztés]- vagy Cochenille - Bíbortetűből készített, A XVIII. század végéig használt ételfesték. Lásd még: Cochenille
Gramolata
[szerkesztés]- A jeges citromlé régies elnevezése.
Grillázs
[szerkesztés]- Olvasztott cukorba kevert, darált vagy apróra vagdosott mogyoró (mandula, dió, pisztácia). Sütemények ízesítésére, bevonására használják. Lásd még: Karácsonyi grillázs Grillázs
Gölöndör
[szerkesztés]- Régies és egyes vidékeken máig használt megjelölése a gombócnak.
Görhe
[szerkesztés]- vagy görhő vagy görhöny - Régi leírásokban, irodalmi alkotásokban gyakran szereplő, töpörtyűs zsírral, rozs- és főleg kukoricalisztből készített száraz, lepényszerű sütemény vagy pogácsa. A Szepességben egykor nagyon népszerű volt. Ismert olyan változata is, hogy sárgarépa édesített reszelékével, cukorral stb. kenték meg, sőt egyes helyeken szilvalekvárt is kínáltak mellé. Lásd még
Gyalogtojás
[szerkesztés]- Régi leírásokban, irodalmi alkotásokban (Mikszáth, Krúdy stb.) a héjában kínált tojás tréfás megnevezése.
Gyengegyökér
[szerkesztés]- orvosi sülyfű (Polygonatum officinale All.)
- (Convallaria majalis L.), a szívre ható, mérgező növény
Gyürke
[szerkesztés]- Kenyérvég, sercli, a kenyér levágott végei.