Szótárak/Régi kifejezések/F
- Akik régi szakácskönyveket, szakmai írásokat, recepteket vagy irodalmi alkotásokat olvasnak, számos olyan kifejezéssel találkoznak, amelyeket mamár alig, vagy egyáltalán nem ismerünk, vagy ismerjük, de jelentésük már megváltozott...
Egy kis segítség, hogy ne ijedjünk meg a furcsa hangzású alapanyagoktól, az ismeretlen fűszerektől és az elsőre bonyolultnak tűnő konyhai eljárásoktól. Ezért igyekszünk minden, a receptleírásokban előforduló kifejezést megmagyarázni. Szótárunkat folyamatosan bővítjük.
F:
Faolaj
[szerkesztés]Farkasalma
[szerkesztés]Fándli
[szerkesztés]- Német eredetű szó. A csokoládéfőzéshez (de általában a főzéshez) használt nagy, nyeles fém-edény. Cukrászműhelyek fontos tartozéka.
- (Lilium candidum), vízhajtóként, menstruációs fájdalmakra, sebekre, égési sérülésekre használt növény.
- Artemisia absinthium L., étvágyjavító, enyhe görcsoldó hatású növény, a népi gyógyászat menstruációs fájdalmakra, féregűzésre is alkalmazta
Fehér répa
[szerkesztés]Régi receptekben kétféle értelmezése lehet:
- 1.) Petrezselyem
- (Petroselinum crispum var. tuberosum, Syn: )
- Más neve(i): gyökérpetrezselyme, petrezselem, petrezsirom, petruska. A gyökérpetrezselymet helytelenül nevezik fehérrépának vagy egyszerűen gyökérnek is.
- 2.) Tarlórépa,
- (Brassica rapa var. rapa, Syn: )
- Más neve(i): Fehér répa, kerékrépa vagy kerek répa
Lásd még: Bővebben Szakácskönyv/Italok/Üdítők, rostos/Tarlórépa lé Tarlórépa főzelék Savanyítás
- 3.) Vajrépa,
- (Brassica rapa var. majalis, Syn: Brassica napus var. rapifera) A tarlórépa változata. Megnyúlt, hengeres és retekhez hasonlóan fogyasztható típusait pedig vajrépa néven vezette be a hazai szakirodalomba honosítója (CSERNI, 1986).
- 1. varjúmogyoró (scrophulariaHivatkozás megnevezése)
- 2. Csomós görvélyfű (Scrophularia nodosa L.)
- 3. Nagy csalán (Urtica dioica L.)
Fekete leves
[szerkesztés]- A XVII. századtól, balkáni, ill. török hatásra szomorú-tréfás elnevezése hazánkban a fekete kávénak. (Lásd vele kapcsolatban a Thököly Imre elfogatásáról feljegyzett történeteket!)
- (Artemisia vulgaris L.), a népi gyógyászatban étvágy- és emésztésjavítóként, ritkán menstruációs panaszok ellen használt fűszernövény.
Felestököm
[szerkesztés]- reggeli
Fenegrecom
[szerkesztés]- vagy fenegrecum: foenum graecum, azaz görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.)
Fertály
[szerkesztés]- 1. negyed
- 2. űrmérték (meszely), kb. 0,35 l,
- 3. száraz űrmérték (véka), nagysága 20–200 l között változik.
Fertály font
[szerkesztés]- Régi szakácskönyvekben (pl.:Szakácskönyv/Régi/Zilahy Ágnes) olvasható. 1 negyed font = (kb.12,5 dkg)
Ferton
[szerkesztés]- Súlymérték. A hatnegyed ötöde majdnem.
Fertig
[szerkesztés]- Kész.
Fickó
[szerkesztés]- Régi kávés kifejezés, a kávézacc neve. (Vendéglőkben a sör kimérésénél a mellécsurgatott ital tréfás megnevezése. A "hanzli" is ilyen mellécsurgatott sört jelentett.)
Finak
[szerkesztés]- Egykori, főleg a vendéglátással kapcsolatos írásművekben előforduló tartóedény, mely fából készített, dongás vagy egy darabból kivájt volt.
Fiszlya
[szerkesztés]- A zöldbab neve régies receptekben, leírásokban egyes vidékeken. Pl. Nagyváthy János írta, hogy A XVIII. század elején így nevezték a zöldbabot Csurgón és környékén.
Lásd még: Mit-Mihez
Flan
[szerkesztés]- A XVIII-XIX. század forduló idején kedvelt tejszínes tortácska volt.
- au. fodorminta (Mentha spicata L. var. crispa (Benth.)), a népi gyógyászat emésztésjavító, szélhajtó célokra használta.
Földi alma
[szerkesztés]- burgonya, krumpli, régen pityóka.
Folia ferri
[szerkesztés]- közönséges vasfű (Verbena officinalis) levele.
Föld füstje
[szerkesztés]
Folyófű
[szerkesztés]- 1. kerek repkény (Glachoma nederacea L.)
- 2. kis télizöld meténg,(Vinca minor L.)
- 3. aprószulák (Convolvulus arvensis L.)
- 4. lonc (Lonicera)
- 5. szárcsalián, szárcsagyökér, (Smilax)
- 6. szulákkeserűfű, szulákpohánka, (Fallopia concolvulus)
Forrasztófű
[szerkesztés]- 1. bablevelű varjúháj (Sedum maximum (L.) Hoffm.)
- 2. sármányvirág (Sideritis)
Floster
[szerkesztés]- A tengeren túlról A XVIII. század végétől hozzánk is eljutott, akkoriban fölöttébb népszerű bárital. Szódavízben cherry, diólikőr és citromlé.
Fondant
[szerkesztés]- Francia eredetű szó. Elkrémesített cukor, így a szaloncukor egyik alapanyaga. Áthúzáshoz, fondant-glasurként (e:glazúrként) és ipari célokra használják. A modern cukrászatban géppel készítik.
Font
[szerkesztés]- súlymérték, 24 lat (kb. 0,5 kg); az erdélyi font (4 nehezék, 20—32 lat) nagysága 0,36—0,45 kg között változik, de legfeljebb 0,56 kg.
Fordítás
[szerkesztés]- Az aszúbor törkölyére öntött mustból készített, az eredetihez képest silányabb minőségű ital.
Fordított
[szerkesztés]- Régi írásokban szereplő kifejezés, a hosszúlépést hívták így az ország egyes területein. Lásd még: Fröccs
Frappé
[szerkesztés]- A XVIII. század második felében, de még a XVIII-XIX. század fordulón is igen kedvelt, és különösen éjjeli mulatóhelyeken kínált, illetve fogyasztott, kásásra hűtött és úgy felszolgált pezsgő.
Fuder
[szerkesztés]- vagy FUDAR A török utáni időkben nyugat magyarországi, bor szállítására használt nagyobb hordó (és egyben bormérték is = 29-36 akónyi, illetve 16-21 hektoliternyi, helyenként más és más mennyiséget jelentett).
Fütty
[szerkesztés]- Főleg A XVIII. század második felétől a két világháború közötti időig egyes vidékeinken a kisfröccs vagy a pikoló sör elnevezése. (Egyes vélemények szerint a név azzal magyarázható, hogy olyan kis mennyiséget jelent, ami egy füttyre kiiható.)
Fűszerszám
[szerkesztés]- fűszer