Állatok/Cincérfélék/Vörös virágcincér
< Állatok | Cincérfélék
(Stictoleptura rubra szócikkből átirányítva)Állatok
Vörös virágcincér
Vörös virágcincér
- (Stictoleptura rubra, Syn: Leptura rubra)
- Más neve(i): -
- Az vörös virágcincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos és tűlevelű fákon élő faj.
- Eurázsiában (az Ibériai-félszigettől Koreáig) és Észak-Afrikában honos. Bár a Kárpátokban gyakori, Magyarországon ritka, a középhegységek magasabb részein fordul elő.
- A testhossza 10−20 mm. Az előhát hátulsó pereme jóval szélesebb az elsőnél; szárnyfedőinek oldalvonalai végig keskenyednek. A hím teste fekete, szárnyfedői sárgásbarnák, lábszárai és lábfejízei szintén sárgásbarnák, viszont a lábszárak vége sötét. A nőstény fekete, az előtor háta és a szárnyfedők vörösbarnák, lábszárai, lábfejei vörösesek, az elülső comb is részben a tövén világosabb. A hímek ötödik haslemeze a végén mélyen kimetszett, kétoldalt éles fogban kihúzott. A szárnyfedők pontozása elöl finom és szórt, a közepétől még finomabb és egyenletes. Az előtor nagyon sűrűn, ráncolva pontozott, a pontok középen is érintkeznek egymással, felülete zsírfényű.
- Lárvája különféle fenyők (luc, erdeifenyő, jegenyefenyő, vörösfenyő) korhadó törzsében, rönkjeiben él.
- Fejlődése két-három évig tart. Az imágó májustól szeptemberig (leggyakrabban július-augusztusban) rajzik. Nappal aktív, többnyire virágokon tartózkodik.
- Az átnedvesedett fenyőanyagok szíjácsában károsító rovar. A rajzási ideje: július-augusztus. Generációs körforgása feltevések szerint 2 év.
- Gyakori előfordulása vezetékoszlopok, póznák és egyéb, szabadban alkalmazott, nedvességhatásnak kitett fenyőanyagok.
- Magyar Wikipédia: Vörös virágcincér
