Állatok/Cincérfélék/Tölgy-gyökércincér
< Állatok | Cincérfélék
(Stenocorus quercus szócikkből átirányítva)Állatok
Tölgy-gyökércincér
Tölgy-gyökércincér
- (Stenocorus quercus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az tölgy-gyökércincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, tölgyön vagy más lombos fákon élő faj.
- Európában és Kis-Ázsiában honos, az Ibériai-félszigettől a Kaukázusig. Magyarországon a hegy- és dombvidékeken elterjedt, az Alföldön ritka.
- A hímjének testhossza 12-17 mm, a nőstény 14-22 mm-es. Az előhát felső pereme jóval keskenyebb az alsónál, felszínének nagy részét két nagy domborulat foglalja el. Vállai kiállók, a szárnyfedők oldalvonalai befelé ívelők és végig keskenyedők. Alapszíne fekete; a nőstény nagyobb, zömökebb, szárnyfedői egyszínű vörösbarnák. A hím karcsúbb, a szárnyfedők feketék, csak a válluk, valamint a potroh vörösbarna. Néha a hím szárnyfedői is egyszínű vörösbarnák, egy másik színváltozatnál pedig mindkét nem szárnyfedője fekete. Feje durván pontozott, felálló, gyér szőrökkel, az előtor szőrei finomabbak és lesimulók; ez a szőrzet a tor skulptúráját nem fedi teljesen. Szárnyfedői bőrszerűen ráncolva pontozottak, nagyon finom, lesimuló, szürkéssárga, selymes fényű szőrökkel. A harmadik csápíz rövidebb, mint az ötödik és a hátulsó lábfej első íze sokkal hosszabb, mint a második és a harmadik íz együttvéve.
- A száraz és meleg élőhelyeket kedveli. Lárvája lomblevelű fák (elsősorban tölgy, de ritkábban más fajok, pl. juhar) korhadó gyökereiben él.
- Fejlődése két-három évig tart, majd tavasszal a gyökér mellett, a talajban bebábozódik. Az imágó április végétől júliusig rajzik. Nappal aktív és főleg virágzó cserjéken (főleg galagonyán) vagy virágzó tölgyön tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Tölgy-gyökércincér
