„Heraldikai lexikon/Kék” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
</div> |
</div> |
||
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> |
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> |
||
A '''kék''' a [[színek]] közé tartozó [[heraldika]]i színezék. A heraldikában használt kék árnyalatok |
A '''kék''' a [[színek]] közé tartozó [[heraldika]]i színezék. A heraldikában használt kék árnyalatok az azúrkék, középkék, kobaltkék és ultramarin, de a magyar heraldikában nagyon gyakori az égszínkék is, mely [[alap]]ként jobban láthatóvá teszi a [[pajzs]]on ábrázolt [[címerábra|címerábrákat]]. |
||
[[Kép:Kék_tarpajzs.JPG|thumb|130px]] |
[[Kép:Kék_tarpajzs.JPG|thumb|130px]] |
A lap 2009. július 17., 20:56-kori változata
Névváltozatok:
sötétkék (Nagy Iván IX.518.), égszinű (Nagy Iván VIII. 324.), égszin kék (Nagy Iván IV. 122., Barna-Sümeghy 61.), tengerszínű (NySz I. 344), saphir színű (Nagy Iván I. 3., IV. 256.), türkís (NySz I. 1124.), lazúr festék: armenium, color armenius, cearuleum, asurblau (NySz I. 835.), achamarin (NySz I. 1124.) indegó, indi; indicum; indigo (NySz I. 1124.)
fr: azur, en: azure, de: blau, r. de: Azur (Oswald 49.), Lasur, Lasurfarben (Oswald 248.), Saphir (Oswald 340.)
Rövidítések
A kék a színek közé tartozó heraldikai színezék. A heraldikában használt kék árnyalatok az azúrkék, középkék, kobaltkék és ultramarin, de a magyar heraldikában nagyon gyakori az égszínkék is, mely alapként jobban láthatóvá teszi a pajzson ábrázolt címerábrákat.
A szó etimológiája
A kék szín egyes nyugat-európai heraldikai rendszerekben használt neve (fr: azur, en: azure) a perzsa لاژورد lazhward származéka, mely a sötétkék kövek (lapis lazuli) lelőhelyének neve volt. A régi francia nyelvbe a 12. századba került, majd a heraldikában is megjelent 'kék' értelemben. Az 1066 utáni normann hódítás után a franciául beszélő nemesek is használták Angliában, az angolszász köznép pedig az eredeti nevet tartotta meg. Míg tehát a francia nyelvű heroldok a zászlókon a színt az azure, addig a köznép ugyanazt a blue szóval nevezte meg.
A kék szimbolikája
A holt heraldika korában különféle jelentéstartalmakat igyekeztek a kékhez kapcsolni. Prinsaultnál a szépség, nemesség, magasztosság jelképe volt. Lopez de Haro-nál (1622) az égboltot és a levegőt jelképezi.[1] A Spener által említett Heraldus Britannus nevű középkori herold a veneto elnevezést használta a kékre.
A kék változatai
A kéknek különféle sötét és világos árnyalatai használatosak a heraldikában a standard középkékhez képest. Ezek közül az égszínkék rendelkezik a legrégibb hagyományokkal. A vízkék (de: Wasserfarbe) az újkori heraldika világoskék színárnyalata volt, melynek külön vonalkázása is van, de használata fölösleges, mert a vizet mindig kékkel színezik és erre a célra jól alkalmazhatók a már használatban levő különféle kék színárnyalatok.
Jegyzetek
- ↑ "La segunda color que en regla de armeria tenemos por mas noble despues de las colores, como se ha visto, es la azul, que representa el cielo y al aire. Desputes del fuegu es le mas noble de los quatro elementos, porquem en si mismo es el mas futil y penetratino y habil ayunda a resistir a las influencias, sin las quales ninguno criatura puede papar". (Lopez de Haro, Alonso: Nobilitario genealógico de los reyes y títulos de España. En Madrid por Luis Sanchez MDCXXII, [I-II.]; vö. Hefner 45. l.)
Lásd még
színek, színjelölési módszer, vonalkázás, nemheraldikus színek