„Címerhatározó/Garázda címer” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a ''' Garázda ''' család címerével foglalkozik. ---- ==mecsincsei Garázda== [[Kép:Mecsincsei_Garázda_(1…”
 
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
a A Garázda címer lapot átmozgattam a következő névre: Címerhatározó/Garázda címer .
(Nincs különbség)

A lap 2009. június 3., 16:55-kori változata

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Garázda család címerével foglalkozik.


mecsincsei Garázda

A címerszerzők, a két Garázda testvér és Szilágyi László, Zsigmond királynak régi, kipróbált hűségű emberei. Hűségüket különösen akkor bizonyították be fényesen, mikor a király trónja a Nápolyi László trónkövetelő jogai érdekében szított délvidéki forrongás és ennek utójátéka gyanánt Hervoja spalatói herczeg által keltett mozgalmak miatt veszélyben forgott. A lázadás középpontja és tán legveszedelmesebb színtere Bosznia volt, mely az egyre terjeszkedő török hatalom érdekszférájába is közvetlenül beleesett. Boszniának egyik erőssége, mondhatni egyik részének kulcsa Szrebernik vára volt; ennek a várnak volt védelmezője ezernyi veszély közepette közel négy éven át a három címerszerző. Átszenvedett éhség, szomjúság, nélkülözések, fenyegető veszedelmek nem tántorították el őket a király hűségétől. Céljuk teljesedésbe ment; Hervoja a király pártjára tért át, és Bosznia fontos vára megmaradt Zsigmond kezén. Ezt a hű szolgálatot meséli el ékes szavakkal az oklevél elbeszélő része.

A címerszerzők leszármazottjai a horogszegi Szilágyiak, kiknek családjából való Erzsébet, Mátyás király anyja, és Mihály az ország kormányzója; a címer-azonosságból tudjuk meg, hogy a XV. század nagy humanista költője, Janus Pannonius, a Garázda nemzetség leszármazottja; és hogy a nemzetség a Telekiekben ma is virágzik. E történelmi nevek viselői után maradt emlékekből ki tudjuk mutatni, hogy az 1409-ben kapott címer használatában folytonosság van és hogy azon lényeges változás nem történt. A tapasztalható változatok a következők: a címerábrázolás a későbbi használatban jobbra fordul; a vad kecske sokszor nem lángokból, hanem arany koronából emelkedik ki. Gyakran hiányzik a fenyőfa, vagy azt egy lombos ág pótolja. A címer legutolsó változata a Teleki grófok összetett címerének szívpajzsában látható és ez vörös (sokszor arany) mezőben természetes (sokszor fekete) ágaskodó vadkecske, a mely jobb első lábában (sokszor mindkettőben) háromlevelű zöld ágat tart. Habár a színek és az ábrázolás változtak, de a lényeg, a főcímeralak megmaradt.

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[1]


Lásd még: