„Szakácskönyv/Régi receptek/Egyéb” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
4. sor: | 4. sor: | ||
---- |
---- |
||
<br /> |
|||
Dáláuzi |
--Dáláuzi-- |
||
Hozzávalók: |
Hozzávalók: |
A lap 2009. február 23., 14:39-kori változata
Régi ételek Régi sütemények Régi italok Régi diétás receptek
Régi tartósítási módok Egyéb régi receptek
--Dáláuzi--
Hozzávalók:
- 25 dkg méz
- 25 dkg dió
- 25 dkg mák (darálatlan)
- reszelt citrom és narancshéj
Elkészítés: A 25 dkg mézet pergelődni tesszük, közben keverjük, hogy le ne égjen. Sötétbarnára pergeljük, mert különben a dáláuzi nem keményedik meg. Külön edénybe a mákot szárazon kissé megpergeljük és a héjától megtisztított, cikkekre vágott diót a mákkal együtt a forró mézbe keverjük. Tehetünk bele kevés reszelt citromhéjat, vagy narancshéjat is. A gyúródeszkát megvizezzük és arra rakjuk ki a dáláuzit, kisebb csomókba. A csomókat vizes kézzel kerek, négyszögű, vagy csúcsos alakúra formázzuk. Tetejükre tehetünk cukros mandulát.
Tökmagos delauzi
A "Dáláuzi" örmény édesség, valószínűleg még a honfoglalás idején került a hazánkba.
Az őrségben így készítik:
Hozzávalók:
- 2-3 evőkanál vegyes virágméz
- 1 csésze őrölt tökmag
- 1 csésze szemes mák
Elkészítés:
Egy edényben felmelegítünk 2-3 nagy evőkanál vegyes virágmézet.
A forró mézbe belekeverünk kb. egy csésze őrölt tökmagot és ugyanannyi szemes mákot. A sűrű masszát nedves deszkára tesszük és nedves sodrófával 5 mm-esre nyújtjuk, majd még melegen szögletes lapocskákra vágjuk.
Kihűlve megkeményedik. Cukorkaként kínálhatjuk.
- Édességeik közül mind a mai napig talán a legelterjedtebb a dáláuzi — keleten goszinár-nak hívják —, sokan már a nevét sem ismerik, de vásári csemegeárusok révén nagyban fogyasztják. Dióból és mézből készül, ezzel kínálják meg az újévi köszöntőket, és ősi dallamra egy külön éneket is dalolnak hozzá. E dáláuzi ének örményes kiejtésű régi magyar szövege (lejegyezték 1836-ban) így hangzik:
Dáláuzi, dáláuzi, Mindig ídes vagy te nekünk; De aztán evvel mit csinálsz? Csalagatad szájainkat.
Mert száinknak ídességet Adsz, valami kis kellemet; De üres remínyt nyújtasz, hagy az Izünket ídessé teszed.
Vajha te velünk azt tenníd, Hagy szív-ídessíget adnál; Szumurukat ürvendítníd, Mízeddel ídesíteníd,
De ezt tenni kípes nem vagy; Mert te csak diu as míz vagy; Szakásod szerint ídesítsz S sak embernek nyújtasz tápat. Kövi Pál Erdélyi lakoma