„Növények/M/Mezei menta” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | M
Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 477 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 477 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor: 8. sor:
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Mentha arvensis|-}}
{{latin|Mentha arvensis|-}}
{{népies|}}
{{népies|Zöld-menta}}


A mezei menta az ajakosvirágúak rendjén belül az árvacsalánfélék családjába tartozó faj. Gyakori növény. Útszéleken, árokpartokon, nedves réteken nő. Szinte egész Eurázsiában elterjedt. Magyarországon vadon terem.
A '''mezei menta''' az ajakosvirágúak rendjén belül az árvacsalánfélék családjába tartozó faj. Gyakori növény. Útszéleken, árokpartokon, nedves réteken nő. Szinte egész Eurázsiában elterjedt. Magyarországon vadon terem.


:15-50 centiméter magas, évelő növény. Szára négyszögletes, levélcsúcsban végződik, néha elhajlik, vagy a földön hever. Levelei lándzsa, vagy tojásdad alakúak, szélükön enyhén fogazottak, keresztben átellenes állásúak. Virágai lilás-rózsaszínűek, gömb alakú álörvekbe rendeződnek a felső levélpárok levélhónaljában, de többnyire nem a hajtásvégeken. Az egész növény aromás illatú, és fehér, puha szőrös. Július és szeptember között virágzik, termései makkocskák, melyekből virágonként négy fejlődik.
:15-50 centiméter magas, évelő növény. Szára négyszögletes, levélcsúcsban végződik, néha elhajlik, vagy a földön hever. Levelei lándzsa, vagy tojásdad alakúak, szélükön enyhén fogazottak, keresztben átellenes állásúak. Virágai lilás-rózsaszínűek, gömb alakú álörvekbe rendeződnek a felső levélpárok levélhónaljában, de többnyire nem a hajtásvégeken. Az egész növény aromás illatú, és fehér, puha szőrös. Július és szeptember között virágzik, termései makkocskák, melyekből virágonként négy fejlődik.


:Kevés mentolt tartalmaz, ezért a belőle készült teának a borsmentával ellentétben csak nagyon enyhe mentol íze van.[1] A friss virágzó részeiből vízgőzdesztillációval illóolajat nyernek ki, melyből kristályosítással a mentol egy részét eltávolítják, így kapják a csökkentett mentoltartalmú mezei mentaolajat.
:Kevés mentolt tartalmaz, ezért a belőle készült teának a borsmentával ellentétben csak nagyon enyhe mentol íze van.[1] A friss virágzó részeiből vízgőz-desztillációval illóolajat nyernek ki, melyből kristályosítással a mentol egy részét eltávolítják, így kapják a csökkentett mentoltartalmú mezei mentaolajat.


{{tartalmaz|A 0,1-1%-os illóolaj fő alkotórészei a mentol, menton és mentilacetát, valamint tartalmaz még flavonidokat és cserzőanyagokat is. Csökkentett mentol tartalmú mezei mentaolaj. (Menthae arvensis aetheroleum partim mentholi privum (Ph. Hg.VIII. - 2004)}}
{{tartalmaz|A 0,1-1%-os illóolaj fő alkotórészei a mentol, menton és mentilacetát, valamint tartalmaz még flavonidokat és cserzőanyagokat is. Csökkentett mentol tartalmú mezei mentaolaj. (Menthae arvensis aetheroleum partim mentholi privum (Ph. Hg.VIII. - 2004)}}

A lap 2022. augusztus 20., 04:54-kori változata

A lap mérete: 2331 bájt

Növények

Mezei menta

Mezei menta
(Mentha arvensis, Syn: -)
Más neve(i): Zöld-menta

A mezei menta az ajakosvirágúak rendjén belül az árvacsalánfélék családjába tartozó faj. Gyakori növény. Útszéleken, árokpartokon, nedves réteken nő. Szinte egész Eurázsiában elterjedt. Magyarországon vadon terem.

15-50 centiméter magas, évelő növény. Szára négyszögletes, levélcsúcsban végződik, néha elhajlik, vagy a földön hever. Levelei lándzsa, vagy tojásdad alakúak, szélükön enyhén fogazottak, keresztben átellenes állásúak. Virágai lilás-rózsaszínűek, gömb alakú álörvekbe rendeződnek a felső levélpárok levélhónaljában, de többnyire nem a hajtásvégeken. Az egész növény aromás illatú, és fehér, puha szőrös. Július és szeptember között virágzik, termései makkocskák, melyekből virágonként négy fejlődik.
Kevés mentolt tartalmaz, ezért a belőle készült teának a borsmentával ellentétben csak nagyon enyhe mentol íze van.[1] A friss virágzó részeiből vízgőz-desztillációval illóolajat nyernek ki, melyből kristályosítással a mentol egy részét eltávolítják, így kapják a csökkentett mentoltartalmú mezei mentaolajat.


Tartalmaz:→ A 0,1-1%-os illóolaj fő alkotórészei a mentol, menton és mentilacetát, valamint tartalmaz még flavonidokat és cserzőanyagokat is. Csökkentett mentol tartalmú mezei mentaolaj. (Menthae arvensis aetheroleum partim mentholi privum (Ph. Hg.VIII. - 2004)
Gyógyhatása(i): Gyomor- és bélpanaszok kezelésére (görcsoldó, szélhajtó), valamint megfázás esetén inhalálásra, toroköblögetésre, fog- és szájüregi megbetegedések kezelésére használják. Antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, helyi érzéstelenítő.


Lásd még: Gyógyhatása Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Mezei menta


Dísznövények-trt
A kategóriában jelenleg 443 lap található.
A:
B:
C:
D:
E:
F:
G:
H:
I:
J:
K:
L:
M:
N:
O:
Ö:
P:
R:
S:
Sz:
T:
U:
V:
Z:
Figyelem! A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...
Gyógynövények-trt
A kategóriában jelenleg 1 847 lap található.
A:
B:

Bab Bab hüvely Babérfa Babérmeggy Bablevelű varjúháj Baizhu Bakfű, vagy Orvosi tisztesfű Bálványfa, vagy Ecetfa Balzsam uborka Balzsamalma Balzsamfenyő Balzsamka Baracklevelű keserűfű Barátcserje Barkócafa Bársonyvirág Bazsalikom, Béka len Békaszittyó, vagy Káka Beléndek Benedekfű Bengáli álgyömbér Bengáli bársonybab Bengáli birs Bengekéreg Benzoé-sztiraxfa, vagy Benzoé-sztóraxfa Bergamott Berkenye Berki szellőrózsa Bermudai maranta Besztercei szilva Bétel bors Beteldió Betyárkóró Bezoárgyökér Bibircses kecskerágó Bíbor kürtvirág Bíboros kosbor Birsalma Bóbitás küllőrojt Bodza Bojtorján szerbtövis Bojtorján Bojtorjános koldustetű Bókoló gyömbérgyökér Bokorhere Bokrétafa, Boldó Boldogasszony tenyere Borágó Borbálafű Borbolya Borgyökér Boróka Borostyán Boroszlánlevelű fűz Borsfű pereszlény Borsikafű Borsmenta Borsmustár Borsó Borsófürt Borsos keserűfű Borsos varjúháj Borzaskata Borzas porcika Bőrlevél Bőrolajfa Brazil ajzólián, Brunfels-cserje Burgonya Búza Büdös gyantagyökér Büdös kontyvirág Bükkfatapló Bürök gémorr Bűzfa

C:
D:
E:

Ebszőlő csucsor Édes mandarin Édes narancs Édesfű Édesgyökér Édesgyökerű páfrány Édeskömény Egybibés galagonya Egyiptomi akácia Egyiptomi beléndek Egyiptomi útifű Egylevelű kígyónyelv Egynyári szélfű Egynyári üröm Éjkirálynő kaktusz Élesztőgomba Enyves éger Enyves kuszagyűszű Erdei angyalgyökér Erdei deréce Erdei füzike Erdei gyöngyköles Erdei iszalag Erdei kakastaréj Erdei mácsonya Erdei madársóska Erdei mályva Erdei nenyúljhozzám Erdei pajzsika Erdei peremizs Erdei pereszlény Erdei szamóca Erdei szélfű Erdei tisztesfű Erdeifenyő Erdélyi havasszépe Ernyőskörtike Észak-amerikai golgotavirág Észak-amerikai zászpa Eukaliptusz Európai hárs Európai kunkor Európai mogyoró Európai ólomvirág Ezerjófű Ezüstfa Ezüsthárs Ezüstös hangamirtusz Ezüstös hölgymál

F:

Fagyöngy Falgyom Farkas kutyatej Farkasalma Farkasbogyó Farkasboroszlán Farkasfog Farkasszőlő Fás aloé Fátyolvirág Fecskefű Fehér akác Fehér árvacsalán Fehér dió Fehér eperfa Fehér fűz Fehér here Fehér kebracsófa Fehér liliom Fehér mályva Fehér májvirág Fehér mustár Fehér nárcisz Fehér nyár Fehér szantálfa Fehér táskavirág Fehér tündérrózsa Fehérmályva Fehérzászpa Fejecskés muskátli Fejes káposzta Fekete áfonya Fekete békabogyó Fekete bodza Fekete csucsor Fekete eperfa Fekete fenyő Fekete galagonya Fekete gönye Fekete hunyor Fekete kökörcsin Fekete mustár Fekete nadálytő Fekete nyár Fekete peszterce Fekete ribiszke Fekete ribiszke Fekete bors Fekete csalán Feketegyökér Felálló iszalag Félcserjés japánakác Fenyér gamandor Festő csülleng Festő kékfa Festő pipitér Festő rekettye Festő rezeda Festőbuzér Festőzsoltina Fodormenta Fogpiszkálófű Fojtóbab Fokhagyma Foltos bürök Földi bodza Fügefa Fűrészpálma Fürtös arália Fürtös bodza Füstike Fűszeres hárfacserje Fűzéres díszcsorba Fűzfa Füzike

G:
H:

Hajnalka Halméreg cserje Halméregfa Halovány aszat Halvány kasvirág Hamvas szeder Hamvas áfonya Harmatfű Hashajtó kroton Hasznos földitömjén Hasznos sztrofantusz Hasznos szárcsalián Hasznos tisztesfű Havasi sisakvirág Havasi üröm Hawaii farózsa Hegyi balzsam Hegyi gamandor Hegyi juhar Hegyi kakukkfű Hegyi pacsirtafű Hegyi szil Hegyi árnika Hegyvidéki gyapot Hengeres peremizs Henna Herkulesfa Hidrasztisz Himalájai boróka Himalájai cédrus Himalájai tojásbogyó Homoki ballagófű Homoki gyopár Homoki pirosító Homoki sás Homoki útifű Homoktövis Hortenzia Hosszú bors Hullámoslevelű rebarbara Hármaslevelű alásfa Hármaslevelű indiánrózsa Hármaslevelű makadámdió Hármaslevelű zsálya NHáromfogú üröm Hársfa Házi kövirózsa Házi len Hólyagos habszegfű Hónapos retek Hölgyestike Húsos som Hússzínű selyemkóró

I:
J:
K:

Kajszibarack Kakaófa Kalabas-kuráre Kalabárbab Kaliforniai babér Kaliforniai mák Kamala Kanadai aranygyökér Kanadai aranyvessző Kanadai fűz Kanadai ginszeng Kanadai hemlokfenyő Kanadai homlokfenyő Kanadai kapotnyak Kanadai napvirág Kanadai szömörce Kandilla gólyaorr Kanárifa Kapotnyak Kapri Kapribogyó Karcsú fényperje Kardamom Kardamomi mag Kardbab Karnauba pálma Kaszanyűg bükköny Kaszkarabokor Kaszkarilla Kaszkarilla kéreg Kat-cserje Katechu akácia Kava-kava Kecskebúza Kecskefűz Kecskeruta Kelet-indiai kinofa Keleti békaorsó Keleti kontyvirág Keleti luc Keleti platán Keleti tuja Kender Kenderkefű Kendermeténg Kenyérfa Kerek-repkény Kerekrepkény Keresztes békalencse Keresztes erika Kerti bazsalikom Kerti bazsarózsa Kerti berkenye Kerti borágó Kerti egres Kerti jukka Kerti kakukkfű Kerti kapor Kerti katicavirág Kerti labdarózsa Kerti laboda Kerti muskátli Kerti mák Kerti retek Kerti ribiszke Kerti ruta Kerti saláta Kerti sarkantyúka Kerti zeller Kerti zsázsa Kerti édeskömény Keserű kvasszia Keserű narancs Keserű pacsirtafű Keserűfa Keserűkéreg Keskenylevelű ezerjófű Keskenylevelű ezüstfa Keskenylevelű kakukkfű Keskenylevelű kasvirág Keskenylevelű keserűfű Keskenylevelű perje Keskenylevelű sás Kesu Khat Kicsiny gombvirág Királyharaszt Királykömény Kis bojtorján Kis békaorsó Kis ezerjófű Kis levelű áfonya Kis meténg Kis tőtippan Kis vérfű Kisfészkű bojtocska Kislevelű hárs Kisvirágú nebáncsvirág Kockás liliom Koka-cserje Kolokán Kolorinok Kombé cserje Komló Komlós lucerna Kontyvirág Kopasz gerlefej Kopasz kivi Korai juhar Korai kakukkfű Korai áfonya Korcs here Koreai ginszeng Koreai menta Koriander Koriandermag Korpafű Koszófa Kosárfonó fűz Koto Krizantém Kubébabors Kukorica Kunkorgó árvalányhaj Kurkuma Kámforfa Kánya bangita Káposztarepce Kárpáti aggófű Kávacserje Kávé Kék búzavirág Kék csatavirág Kék harangláb Kék indiángyökér Kék iringó Kéklő perje Kékperje Kétsoros sás Kígyófark Kígyógyökér Kígyószisz Kínagyökér Kínai csikófark Kínai fahéjfa Kínai gyömbér Kínai metélőhagyma Kóla Kóla dió Kóladió Ködvirág Kökény Köles Kömény Körömvirág Köszméte Kövi fodorka Kövér porcsin Közép-dunai berkenye Közönséges aggófű Közönséges aranyvessző Közönséges aszat Közönséges bakszakáll Közönséges bojtorján Közönséges boróka Közönséges cickafark Közönséges csikófark Közönséges derce Közönséges dió Közönséges dohány Közönséges ebnyelvűfű Közönséges falgyom Közönséges galaj Közönséges gránátalma Közönséges gyujtoványfű Közönséges gyíkfű Közönséges gyömbér Közönséges gyömbérgyökér Közönséges gyújtoványfű Közönséges izsóp Közönséges jegenyefenyő Közönséges kutyabenge Közönséges levendula Közönséges ligetmoha Közönséges lizinka Közönséges mahónia Közönséges medvetalp Közönséges mirtusz Közönséges mogyoró Közönséges méreggyilok Közönséges napvirág Közönséges nyír Közönséges nyírfa Közönséges olajfa Közönséges orbáncfű Közönséges pemetefű Közönséges pohánka Közönséges párlófű Közönséges szikipozdor Közönséges szurokfű Közönséges tarackbúza Közönséges torma Közönséges vasfű Közönséges édesgyökerű -páfrány Közönséges ínfű Kúszó fajdbogyó Kőmagvú gyöngyköles Kőperje Kőrisfa Kőrislevelű juhar Kőrontó fű Kőszegfű Közönséges ínfű

Figyelem! A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei menta témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Növények/M/Mezei_menta&oldid=423988”