„Növények/B/Babérmeggy” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
: Díszfának vagy (a kisebb, gazdagon bokrosodó változatokat) sövénynek ültetik, főleg szubtrópusi éghajlaton és a mérsékelt égövben — a fagyot jobban tűrő változatokat annak hideg részén is. A fajok alapformáit többnyire magvetéssel szaporítják, a kertészeti változatokat pedig hajtásdugványról. |
: Díszfának vagy (a kisebb, gazdagon bokrosodó változatokat) sövénynek ültetik, főleg szubtrópusi éghajlaton és a mérsékelt égövben — a fagyot jobban tűrő változatokat annak hideg részén is. A fajok alapformáit többnyire magvetéssel szaporítják, a kertészeti változatokat pedig hajtásdugványról. |
||
: A növény minden része ciánsavat tartalmaz, erősen mérgező. |
: A növény minden része ciánsavat tartalmaz, erősen [[Mérgező növények|mérgező]]. |
||
<br/> |
<br/> |
||
{{lásd|[[Növények/Növények gyógyhatása/B/Babérmeggy|Gyógyhatása]] | | | }} |
{{lásd|[[Növények/Növények gyógyhatása/B/Babérmeggy|Gyógyhatása]] | | | }} |
||
A lap 2022. augusztus 1., 06:36-kori változata
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
_Prunus_laurocerasus_(cherry_laurel)_at_Bichlh%C3%A4usl_in_Frankenfels,_Austria.jpg)
Babérmeggy
- (Prunus laurocerasus, Syn: Laurocerasus officinalis)
- Drog Laurocerasi folium,
- Más neve(i): balkáni babérmeggy, borostyánmeggy, örökzöld babérmeggy vagy közönséges babérmeggy
- A babérmeggy, a szilvafélék névadó nemzetségében a cseresznye alnemzetség egyik fajcsoportja. A holarktikus taxon legismertebb fajai a Balkán-félszigetről, Kis-Ázsiából és a Kaukázusból, illetve Észak-Amerikából származnak.
- Az itt megadott fajsorban együtt szerepeltetjük a babérmeggyeket és a zelnicemeggyeket. Egyes rendszerezők a zelnicéket önálló taxonként különítik el fajsor, illetve alnemzetség szintjén. Ezt jelentősen indokolja, hogy a tulajdonképpeni babérmeggyektől eltérően a zelnicék ehetőek — sőt, maga a zelnicemeggy (Prunus padus) egyenesen gyógynövény.
- Komoly probléma, hogy az interneten elérhető hivatkozások mintegy harmada zelnice, illetve zelnicemeggy néven nem ezt a fajt, hanem a vadcseresznyét jelöli — márpedig annak gyümölcse ehető ugyan, de levelei mérgezőek.
- A babérmeggy, örökzöld cserje vagy kisebb fa. Nevének „babér-” előtagját azért kapta, mert fényes felületű, bőrszerű levelei a babéréhoz (Lauris nobilis) hasonlítanak. Kicsi fehér virágai tavasszal felálló fürtökben nyílnak. Termése fényes feketésbordó húsos csontár 1 maggal.
- A sok szerves anyagot tartalmazó talajt kedveli, félárnyékos, széltől védett fekvést igényel. A tűző nap árt neki, és csak mérsékelten fagytűrő; általánosságban elmondható, hogy a nagyobb termetű fajták érzékenyebbek, a kisebbek szívósabbak.
- Díszfának vagy (a kisebb, gazdagon bokrosodó változatokat) sövénynek ültetik, főleg szubtrópusi éghajlaton és a mérsékelt égövben — a fagyot jobban tűrő változatokat annak hideg részén is. A fajok alapformáit többnyire magvetéssel szaporítják, a kertészeti változatokat pedig hajtásdugványról.
- A növény minden része ciánsavat tartalmaz, erősen mérgező.
Lásd még: Gyógyhatása
